Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1913 (11. évfolyam, 1-63. szám)
1913-11-27 / 58. szám
544 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. lenként levonatnak az ezen időpontban esedékessé vált s le nem fizetett nyug- dijjárulókok. VI. Fejezet A nyngdijélvczet feltételei 17. §. A nyugdíjhoz való igényjogosultság érvényesíthető : a) ha a jegyző, al- vagy segédjegyző aggkora, betegsége, testi, vagy szellemi fogyatkozása miatt hivatalos állásának betöltésére képtelenné váiik ; b) ha a jogosult jegyző 65 éves korának betöltése után nyugdíjazását önmaga kérelmezi; c) a község átalakulása folytán, illetve önhibáján kívül állása megszűnik, kivéve, ha jegyző gyanánt bárhol ismét megválasztatik; d) ha a teljes 40 évi szolgálati időt betöltötte. 18. §. Azon községi, kör, al- vagy segédjegyző, aki állami vagy bármily tisztviselői állásra neveztetik ki, vagy választatik meg, az ezen állásokban eltöltött szolgálati idejük alatt a jegyzői nyugdij-alap terhére, ellátására igényi nem tarthatnak, ha azonban ezen utóbb szerzett állami vagy bármily tisztviselői állásoktól való megválása esetén nyugdíjban nem részesülnek, nyugdíjigényük a jegyzői nyugdíjalappal szemben újra feléled. Aki állásától fegyelmi, vagy büntető utón elmozdittatik, nyugdíjban egyáltalában nem részesül; úgyszintén megszűnik a nyugdíjhoz való igény, ha az illető a magyar állam kötelékéből kilép. Ez esetekben az illetők a befizetett nyugdijjárulékokra sem tarthatnak igényt. Aki azonban azért mondott le állásáról, mert egy a Szatmárvármegye jegyzői nyugdíjintézetével viszonosságban nem álló vármegye területére választatott meg jegyzővé (segédjegyzővé) az általa befizetett nyugdijjárulékok kamatmentes visszafizetésére igényt tarthat. 19. §. A nyugdijélvezete, ha a nyugdíjazott egyén valamely becstelenitő bűntény, vagy vétség miatt szabadságvesztésre jogerejiileg elitéltetik, nyugdija büntetésének tartamára feKüggesztetik. 20. <j. Jelen szabályzat értelmében jegyzők, al és segédjegyzők özvegyei nyugdíjellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idején, vagy azelőtt törvényesen enybekelt, vele halála napjáig törvényes házasságban együtt élt és férje elhunyténak alkalmával attól törvényesen elválva nem volt. Azon nő, ki férje halálakor attól törvényesen el nem vállott, külön élt, nyugdíjra igényt csak úgy tarthat, ha a különélés köztudomásúlag nem az ő hibájából következett bo. 21. §. Az özvegyi ellátásra való igény be nem áll; a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett; b) ha házasságkötés alkalmával a férj ugyan meg tényleges szolgálatban állott, de a 60 életévét betöltötte; c) ha az özvegy erkölcsi viselete miatt nyugdíj engedélyezésre nem méltó. 22. §. Az özvegyi nyugdíj életfogytig tart, véglegesen megszűnik azonban, ha az özvegy magyar állampolgár lenni megszűnik, ha becstelenitő bűntett, vagy abbéli bünreszesség miatt bünfenyitő utón jogerejü Ítélettel elitéltetik, ha újra férjhez megy. Azonban az újra özvegyen maradó nő a megszüntetett nyugdijillet- ményébe vissza lép. Ideiglenesen megszűnik a nyugdíjellátásra való igény, ha az özvegy valamely más bűntény, vagy vétség miatt hivatalvesztés nélkül kimondott szabadságvesztésre Ítéltetik a szabadságbüntetés kiállásának tartamára. Ha azonban az újra özvegyen maradt nő utolsó férje után folyósítandó özvegyi ellátásra tarthat igényt, akkor a jegyzői nyugdíj pénztárból csak oly összeget nyerhet, amely a megszüntetett nyngdijilletményének összegéig való kiegészitéséül újabb végellátási illetményéhez szükséges. 23. §. A jegyzők, al- vagy segédjegyzők fiú gyermekei 20 éves, leány gyermekei nagykorúságuk bekövetkezéséig részesülnek ellátásban, azonban azon gyermekek, kik tanulmányaikat a fenti kornál tovább folytatják, e körülményt igazolják, a nevelési járuléknak megfelelő kegydijat 24 éves korukig megkaphatják, feltéve, ha a tanulást abba nem hagyják és tanulmányukban való elhaladásukat igazolják; a nevelési járulék az anya járulékét képezi; arról az anya, esetleg gondnok rendelkezik. Ha az özvegytől a 22. §. alapján a nyugdíj mogvonatik, az árvák azon ellátásban részesülnek, mintha mindkét szülő meghalt volna. A kegydij az egyévi katonai önkéntesi szolgálati idő tartamára is kiterjedhet. (13. §.) 24 §. Azon gyermekek, kiknek atyjuk életét a- szolgálat teljesítése közben, vagy bizonyíthatóan annak következtében vesztették el, az ellátásra, a 23. §. rendelkezése értelmében akkor is igényt tarthatnak, ha atyjuk 5 évi szolgálattal nem birt. 25. §. A gyermek járuléka megszűnik: 1. véglegesen: a) ha a szabályszerű kort eléri, vagy meghaladja; b) ha leány gyermek férjhez megy ; c) ha megszűnik magyar állampolgár lenni; d) ha valamely büntető cselekményért hivatalvesz-