Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1913 (11. évfolyam, 1-63. szám)

1913-11-27 / 58. szám

544 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. lenként levonatnak az ezen időpontban esedékessé vált s le nem fizetett nyug- dijjárulókok. VI. Fejezet A nyngdijélvczet feltételei 17. §. A nyugdíjhoz való igény­jogosultság érvényesíthető : a) ha a jegyző, al- vagy segédjegyző aggkora, beteg­sége, testi, vagy szellemi fogyatkozása miatt hivatalos állásának betöltésére kép­telenné váiik ; b) ha a jogosult jegyző 65 éves korának betöltése után nyugdíja­zását önmaga kérelmezi; c) a község átalakulása folytán, illetve önhibáján kívül állása megszűnik, kivéve, ha jegyző gyanánt bárhol ismét megválasztatik; d) ha a teljes 40 évi szolgálati időt betöltötte. 18. §. Azon községi, kör, al- vagy segédjegyző, aki állami vagy bármily tisztviselői állásra neveztetik ki, vagy választatik meg, az ezen állásokban eltöltött szolgálati idejük alatt a jegyzői nyugdij-alap terhére, ellátására igényi nem tart­hatnak, ha azonban ezen utóbb szerzett állami vagy bármily tisztviselői állások­tól való megválása esetén nyugdíjban nem részesülnek, nyugdíjigényük a jegyzői nyugdíjalappal szemben újra feléled. Aki állásától fegyelmi, vagy büntető utón elmozdittatik, nyugdíjban egyáltalában nem részesül; úgyszintén megszűnik a nyugdíjhoz való igény, ha az illető a magyar állam kötelékéből kilép. Ez esetek­ben az illetők a befizetett nyugdijjárulékokra sem tarthatnak igényt. Aki azonban azért mondott le állásáról, mert egy a Szatmárvármegye jegyzői nyugdíjintézeté­vel viszonosságban nem álló vármegye területére választatott meg jegyzővé (se­gédjegyzővé) az általa befizetett nyugdijjárulékok kamatmentes visszafizetésére igényt tarthat. 19. §. A nyugdijélvezete, ha a nyugdíjazott egyén valamely becstelenitő bűntény, vagy vétség miatt szabadságvesztésre jogerejiileg elitéltetik, nyugdija büntetésének tartamára feKüggesztetik. 20. <j. Jelen szabályzat értelmében jegyzők, al és segédjegyzők özvegyei nyugdíjellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idején, vagy azelőtt törvényesen enybekelt, vele halála napjáig törvé­nyes házasságban együtt élt és férje elhunyténak alkalmával attól törvényesen elválva nem volt. Azon nő, ki férje halálakor attól törvényesen el nem vállott, külön élt, nyugdíjra igényt csak úgy tarthat, ha a különélés köztudomásúlag nem az ő hibájából következett bo. 21. §. Az özvegyi ellátásra való igény be nem áll; a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett; b) ha házasságkötés alkalmával a férj ugyan meg tényleges szolgálatban állott, de a 60 életévét betöltötte; c) ha az öz­vegy erkölcsi viselete miatt nyugdíj engedélyezésre nem méltó. 22. §. Az özvegyi nyugdíj életfogytig tart, véglegesen megszűnik azonban, ha az özvegy magyar állampolgár lenni megszűnik, ha becstelenitő bűntett, vagy abbéli bünreszesség miatt bünfenyitő utón jogerejü Ítélettel elitéltetik, ha újra férjhez megy. Azonban az újra özvegyen maradó nő a megszüntetett nyugdijillet- ményébe vissza lép. Ideiglenesen megszűnik a nyugdíjellátásra való igény, ha az özvegy valamely más bűntény, vagy vétség miatt hivatalvesztés nélkül kimondott szabadságvesztésre Ítéltetik a szabadságbüntetés kiállásának tartamára. Ha azon­ban az újra özvegyen maradt nő utolsó férje után folyósítandó özvegyi ellátásra tarthat igényt, akkor a jegyzői nyugdíj pénztárból csak oly összeget nyerhet, amely a megszüntetett nyngdijilletményének összegéig való kiegészitéséül újabb végellátási illetményéhez szükséges. 23. §. A jegyzők, al- vagy segédjegyzők fiú gyermekei 20 éves, leány gyermekei nagykorúságuk bekövetkezéséig részesülnek ellátásban, azonban azon gyermekek, kik tanulmányaikat a fenti kornál tovább folytatják, e körülményt igazolják, a nevelési járuléknak megfelelő kegydijat 24 éves korukig megkaphat­ják, feltéve, ha a tanulást abba nem hagyják és tanulmányukban való elhaladá­sukat igazolják; a nevelési járulék az anya járulékét képezi; arról az anya, eset­leg gondnok rendelkezik. Ha az özvegytől a 22. §. alapján a nyugdíj mogvonatik, az árvák azon ellátásban részesülnek, mintha mindkét szülő meghalt volna. A kegydij az egyévi katonai önkéntesi szolgálati idő tartamára is kiterjedhet. (13. §.) 24 §. Azon gyermekek, kiknek atyjuk életét a- szolgálat teljesítése közben, vagy bizonyíthatóan annak következtében vesztették el, az ellátásra, a 23. §. ren­delkezése értelmében akkor is igényt tarthatnak, ha atyjuk 5 évi szolgálattal nem birt. 25. §. A gyermek járuléka megszűnik: 1. véglegesen: a) ha a szabályszerű kort eléri, vagy meghaladja; b) ha leány gyermek férjhez megy ; c) ha megszű­nik magyar állampolgár lenni; d) ha valamely büntető cselekményért hivatalvesz-

Next

/
Thumbnails
Contents