Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1913 (11. évfolyam, 1-63. szám)

1913-11-27 / 58. szám

Szatrnárvármegye Hivatalos Lapja

645

tésre ítéltetik; 2. ideiglenesen: a) ha az árva oly állami, közhatósági, vagy jegyzői intézeti ingyenes ellátásban részesül, melynek értéke a nevelési járulékot meghaladja, de a nevelési igény újból életbe lép, ha az ingyenes ellátás a 23. §-ba előirt kor elérte előtt megszűnt; b) ha valamely bűntény, vagy vétség miatt hivatalvesztés nélküli szabadságvesztésre büntettetik, a büntetés kiállásának tartamára.

26. §. Az özvegji nyugdíjnak bármi okból való megszüntetése, vagy felfüggesztése a gyermekek járulék ólevezetét sem meg nem szünteti, sem fel nem függeszti.

VII. Fejezet. Vegyes határozmányok. 27. §. Az eltűnt és fel nem található jegyző, al- vagy segédjegyző nejének és gyermekeinek, ha egyébként a feltételek megvannak, az özvegyek és árvák számára megállapított ellátás ideiglenesen is mindaddig utalványozandó, mig a férj, illetve atya eló nem kerül, vagy törvényesen halottnak nem nyilvánittatik, amennyiben az ellátás élvezésére jogosító feltételek létezni előbb meg nem szűnnek.

28. § Özvegyek és atyátlan árvák ellátási igénye az atya halálával, utószülötteknél a születés napjával, szülőtleneknek tekintendő árvák ellátási igénye mindkét szülő elhunytéval s esetleg azon napon áll be, melyen az anyának nyugdíjigénye bármi okból megszűnik.

VIII. Fejezet. Temetkezési járulék. 29. §. Úgy a nyugdíjazás előtt, mint

nyugdíjas állapotban elhalt al vagy sogédjegyzők után temetkezési járulék óimén a tényleges szolgálatban elhalt egyének hozzátartozói részére 2 (kettő) havi fizetés, nyugdíjas állapotban elhunytak után a jogos nyugdíj 3 (három) havi összego; még tényleges szolgálatban elhalt nőtlen egyén után 1 (egy) havi fizetést és nyugdíjas állapotban elhalt nőtlen egyéneknél 2 (kettő) havi jogos nyugdijössze- gének megfelelő temetkezési költség térítendő meg a nyugdíjalapból. A temetési járulékot, illetve a költséget az alispán a jegyzői nyugdijválasztmány utján a th. közgyűléshez utólagos jóváhagyás céljából leendő bejelentés kötelezettségével saját hatáskörében utalványozza ki. '

IX. Fejezet. A nyugdij-alap kezelése. 30. §. A nyugdij-alap vagyona felett a nyugdijválasztmány véleményének meghallgatásával a belügyminiszter főügyelete mellett kizárólag a th. bizottsági közgyűlés rendelkezik. Az alap ügyét a nyugdijválasztmány intézi.

31. §. A nyugdij-alapot kezelő^választtnány áll: az alispán vagy helyettese, mint elnökből, a vármegyei főügyész, a jegyzői egyesület elnöke, a th. bizottság által választott nyolc tagból. A tagok megválasztása 3 évre szól. Az időközben elhalt, vagy leköszönt tagok helyett, uj tagokat a th. bizottság, illetve a községi és körjegyzők egyesületo választ. Az előadó és jegyzőkönyvvezető jegyzőt a th. előadők közül az alispán rendeli ki.

32. §. A fentebbi szakaszban elsoroltakból álló 19 (tizenkilenc) tagú választmány javaslata: 1. előterjesztést tesz a th. bizottsági közgyűlésnek, hogy nz alap vagyona mely pénzintézetnél, illetve mily értékpapirbán helyeztessék el, víigy egyébként mily módon gyümölcsöztessék. Az alap vagyona gyiia ölcsözés végett csak magyar állampapírokban, az állam által kamataikra biztosítóit értékpapírokban, magyar jföldhitelintczeti záloglevelekben és jó hitelű pénzintézetekben helyezhető el, magánfeleknek kölcsönkópen bármily biztosíték mellett sem adható ki ; 2. az ellátásért, nyugdíjazásért, végkielégítésért folyamodók kérvényének véle- ményes jelentés mellett a th. közgyűlés elé való terjesztése; 3. a nyugdíj ellátást élvezők által illetményeik kiszolgáltatását illetőleg emelt panaszokra véleményt nyilvánít; 4. a nyugdij-alap múlt évi állapotáról, az állampénztártól és szátpvevő- ségtől beszerzett adatok alapján kimerítő jelentést küld a jegyző egyesületi közgyűlésnek és a th. bizottság tavaszi közgyűlése elé. A törvényhatóságnak a nyugdij-alap állására vonatkozó határozata közhírré teendő ; 5. rriinden ülésről jegy- zőkönnyvet vezet, nem egyhangú szavazásnál a szavazás a jegyzőkönyvbe név- szerint, Írandó be; 6. a választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli teendőkért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak; 7. érvényes határozathozatalra az •lénkön kívül legalább 6 tag együttes jelenléte és azok általános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlásának esetén az elnök szavazata dönt.

33. §. A vm bizottsági közgyűlésnek az 1896. évi XXVI. t.-c. 27. §-ában felsorolt ügyekben hozott határozatai ellen a m. kir. közigazgatási bíróság ejőtti eljárásnak, minden más ezen szabályrendelet alapján hozott határozatai ellen pedig a m. kir. belügyminiszterhez való felebbezésnek van helye. ?