Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1912 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1912-05-09 / 23. szám
222 Szatrnárvármegye Hivatalos Lapja megyei államépitészeti hivatalnak a közutak közigazgatásának egyéb ágára nézve az illetékes járási főszolgabírónak vannak alárendelve, kötelesek ennélfogva azoknak a szolgálatra vonatkozó rendeletéit felelősség terhe alatt teljesíteni, valamint azok utasításaihoz szorosan alkalmazkodni. Jelentéseiket közvetlenül az államépitészeti hivatalhoz és járási főszolgabíróhoz intézik és tartoznak a kezelésük és felügyeletük alá tartozó útvonalon előfordult minden fontosabb eseményről, valamint a közlekedés állandósága, fenntartása és biztonsága érdekében szükséges intézkedésekre nézve az államépitészeti hivatalhoz és az illetékes főszolgabíróhoz Írásbeli jelentést tenni. A vármegyei utbiztosok száma hatban állapittatik meg, ezen létszám azonban a törvényhatósági közutak kiépítéséhez mérten esetről-esetre felemelhető. A jelenleg szolgálatban álló utbiztosok alkalmazásukban további intézkedésig meghagyandók. Az utbiztosok a törvényhatósági segéd és kezelő személyzethez tartoznak és részükre az 1904. évi X. t.-cz. szellemében a Xl-ik fizetési osztálynak megfelelő illetmények állapíttatnak meg. Ennélfogva az 1906. évi 106948. sz. belügyminiszteri rendelet 3-ik §-ának megfelelően az utbiztosok kezdő fizetése 1400 koronában állapittatik meg, a mely 4 évi kifogástalan szolgálat után 1600 koronára, 8 évi kifogástalan szolgálat után 1800 koronára, 16 évi kifogástalan szolgálat után 2000 K-ra, végre 20 évi kifogástalan szolgálat után 2200 koronára emelendő. A rendes fizetés és lakbéren kiviil az utbiztosok évi 25 K szertárbért és 16 K évi irodai átalányt élveznek. A lakbér Nagykároly és Szátmár-Németi városokban 400 korona, a többi utbiztosi székhelyeken 360 koronában állapittatik meg Évi úti átalányul a törvényhatósági közutak minden kiloniéterje után kiépített közutaknál 10 K, kiépítetlen közutaknál pedig 5 koronában állapittatik meg. Az utbiztos gondozására bízott közutakat, illetve azok hosszát az államépitészeti hivatal állapítja meg. Az utbiztosok rendkívüli erőmegfeszitóst igénylő vagy rendes feladatuk körén kívül eső szolgálat teljesítéséért útszakaszukon belül napi 4 K ellátási pótlékban részesittetnek, ini iránt az államépitészeti hivatal javaslatára az alispán határoz. A gondviselésükre bizott útszakaszokon kívül a vármegyében vagy vármegyén kiviil úgy köz, mint magánérdekii kiküldetések után napidijak és előfogati vagy vasúti dijak felszámítására jogositvák. Ha a kiküldetés közérdek szempontjából történt, a napi, vagy fuvar, illetve vasúti dijak — amennyiben egyes ' törvények vagy szabályrendeletek más alapokat, illetőleg pénztárakat nem jelölnének ki — a közérdek minőségéhez képest a vármegyei pénztárban kezelt megfelelő alapok, helyesebben pénztárakat terhelik. Ha pedig a kiküldetés magánügyekben történt, a felszámítható napidijak és fuvarköltségek azon fél által téri- tendók meg, ki a kiküldetésre alkalmat szolgáltatott, illetve ki azok viselésére az illetékes hatóság által határozatilag és jogerősen marasztaltatok. A kiküldetésből felmerülő napidij és egyéb költségekről szerkesztett szabályszerű utazási számla a kir. építészeti hivatal utján — a vármegye alispánjához terjesztendő be, ki annak érvényesítése és kifizetése iránt megfelelően intézkedik. A napidij 6 koronában, a fuvardíj pedig kilométerenként 50 fillérben állapittatik meg. Ha az utazás vasúton történik az utazási költség a vasúti II. osztályú kocsikra nézve fentálló díjjegyzék szerint a féláru jegy igénybe vehétésének kedvezménye folytán felerészben számítható fel. Ezen felül jogosítva van a kiküldött a vasúthoz ki és be bérkocsit használni s az illető helyeken érdemben lévő bérkocsi árszabályzat szerint a felszámításokat megtenni, 2. napnál tovább terjedő kiküldetésnél az illető utbiztos hordárdij felszámítására van jogosítva, amely föl, le és átszállásnál 40 fillérben állapittatik meg. 3. §. A törvényhatósági utbiztos tartozik a szabályszerű képességi vizsgát letenni, mely alkalommal általa igazolandó, hogy 1. a magyar nyelvet szóban és Írásban bírja és valamely tényállásról szabatos jegyzőkönyvet képes szerkeszteni, 2. az elemi szám és mértanból annyi ismerettel bir, hogy a négy műveletet tört és tizedes számokkal szabatosan végrehajtani, egyszerű soks: ögek területét, továbbá hasábok és gulyák köbtartalmát kiszámítani képes, 3 a méter, hosszterület, köb és súly méreteket ösmeri, 4. a rajzolásban annyi jártassággal bir, hogy kisebb terepek és építményekről hű rajzot készíteni képes, 5. a kavicsolt utak fentartásánál előforduló munkák: nevezetesen az építéshez használni szokott anyagok főbb tulajdonait, a mészliabaros és betonkészités módját, továbbá a fa és falkötések főbb
