Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1912 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1912-05-09 / 23. szám
Szatmárvármegye Hivatalos Lapja 223 szabályait ismeri s hogy a fedő anyag minőségének, beágyazási módjának s az útpálya rendszeres fentartási módjának ismeretével bir. Az utbiztosi képességi •vizsgánál figyelembe veendők a fennálló kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 29576—903. sz. rendelete alapján a m. kir. állami utmesterek részére kiadott kézikönyvben az utak fentartására és kezelésére nézve foglaltak, nem különben tárgyai a képességi vizsgának a közutak és vámokról szóló 1890-ik évi I. t.-cz.-nek az utmesterekre tartozó részei és az ez irányban kiadott törvényhatósági utasítások és szabályrendeletek. A szolgálatban nem álló egyéneknek utbiztosi vizsgára történendő bocsájtását a 45957—1896. sz. K. M. körrendeletnek megfelelően a vármegye főispánja határozza el. Az utbiztosi képességi vizsgát a vm. alispánjának vagy helyettesének elnöklete alatt a kér. kir. felügyelőből, az építészeti hivatala főnökéből, a törvényhatósági közmunka és közlekedési ügyek előadójából vagy helyetteséből és a törvényhatósági bizottság által e végből 3 évenként választott ! rendes és 1 póttagból álló bizottság tartja meg, megjegyeztetvén, hogy a törvényhatósági bizottság által választott póttag csak a rendes tag akadályoztatása esetén vesz részt a bizottságba. A vizsgáló bizottság a vizsgálat eredménye felett szótöbbséggel határoz s arról jegyzőkönyvet vesz fel, melyben igazolja, hogy az illető utbiztost képesitettnek találja-e vagy sem, a képesített utbiztosnak pedig a vizsga letételéről a csatolt II. minta szerinti két koronás bélyeggel ellátott bizonyítványt állit ki. A vizsga letételéért a vármegyei tisztviselői nyugdíjalap javára 8 K azaz Nyolczkorona fizetendő a vizsgázó által előlegesen. A vizsga szóbeli és írásbeli, melynek letehetése iránt a kérvények az alispánhoz nyújtandók be. A vizsga letehetése iránti kérvények a következő okmányokkal szerelendők fel: 1. a 22 éves életkor betöltését igazoló anyakönyvi kivonattal, 2. a magyar honpolgárságot és fedhetlen erkölcsi magaviseletét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, 3. a végzett tanulmányokat igazoló iskolai bizonyítványokkal. A vizsga határidejének kitűzése iránt az alispán határoz. A kir. utmesterek által letett képességi vizsga a vármegyében is érvénnyel bir, ily esetben azonban a kinevezett utbiztos kötelezhető, hogy a törvényhatóság területén levő és az 1890. I. t.-cz. alapján hozott szabályrendeletből pótvizsgát tegyen. 4. §. Minden esetben, midőn valamely utbiztos szolgálatának teljesítésében akár betegség, akár szabadságolás vagy más ok miatt akadályoztatik, szabályszerű helyettesítés szükséges. A helyettesítéssel rendszerint a szomszédos utibiztos bi- zatik meg, kinek a helyettesitéséből utazása alkalmával felmerülő fuvarköltségei az utiadó alapból megtéríttetnek, megjegyeztetvén, hogy az e czimen felszámítható összeg azonban az élvezett utiátalánynál magasabb nem lehet. A törvényhatósági utbiztosoknak az államépitészeti hivatal főnöke egy hétre terjedő szabadságidőt engedélyezhet, hosszabb időre terjedő szabadságidőt pedig az államépitészeti hivatal javaslatára az alispán engedélyezhet. A törvényhatósági utbiztosnak székhelye az alispán előterjesztése alapján a kinevezési okmányban állapittatik meg. A szolgálati állomás felszerelését, valamint az áthelyezést az államépitészeti hivatal javaslatára az alispán rendeli el. 5 §. Az ideiglenesen vagy véglegesen kinevezett törvényhatósági utbiztos tartozik az 1890. évi I. t -ez. 148. §-ában előirt esküt az alispán előtt letenni. Az utbiztos minden cselekménye és mulasztása, valamint felelőssége, továbbá a fegyelmi vizsgálat és eljárás tekintetében a törvényhatósági szolgálatra fennálló törvények és szabályok mérvadók. Az 1890. I. t.-cz. 19. §. utolsó kikezdése és 20. §. 7-ik pontja megfelelően alkalmazást nyernek. 6. §. Nyugdíj ellátás tekintetében a törvényhatósági utbiztos és családja a törvényhatóság által 1890. évi október hó 3-án s következő napokon folytatva tartott rendes közgyűléséből 215. bjkvi sz. a. hozott és belügyminiszter ur által 1891. év február hó 16-án 6776. sz. a jóváhagyott nyugdijszabályrendelet hatá- rozmányai alá esik. A jelenleg alkalmazásban állókon kívül, újonnan kinevezendő törvényhatósági utbiztos nyugdíj képessége végleges kinevezésének napjától kezdődik, miért is a főispáni végleges kinevezési okmány mindenkor a véglegesen kinevezett utbiztos által az alispánnak az eskü letétele végett és azon czélból, hogy a kinevezési okmányra az eskü letétel napja reá vezettessék s a nyugdíj- szabályzat értelmóbeu a további intézkedést megtehesse, haladéktalanul bemutatandó.
