Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1911 (9. évfolyam, 1-56. szám)
1911-01-05 / 1. szám
Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 5 lentendők be a községi elöljáróságnál, minek megtörténte a közgyűlési jegyzőkönyvben igazolandó. 15. §. A képviselőtestületi ülés elnöke a községi biró vagy helyettese, kivéve azon esetet, midőn a községi számadások megvizsgálására kitűzött ülésen a főszolgabíró vagy a törvényhatóság kiküldöttje elnököl. A jegyzőkönyv vezetésére a községi jegyző van hivatva, kit akadályoztatása esetén a jegyzőhelyettes helyettesit. 16. §. A tanácskozás alá veendő tárgyak jegyzékét az elnök a jegyzővel együttesen állapítja meg. Az ülés a kitűzött időben, tekintet nélkül a megjelent tagok számára, pontosan megnyitandó. Az ügyek a tagokkal közölt sorrendben kerülnek tárgyalás alá. Az ügyrend megváltoztatására azonban határozati javaslatot bármely képviselő adhat be. A ki a tárgyhoz szólni kíván, tartozik magát a jegyzőnél szólásra feljegyeztetni. Az előbb feljegyzett tagnak előbb van joga szólani, különben a tanácskozás alatt minden tárgyhoz hozzászólhat és pedig egyszer, kivéve a bírót és jegyzőt, úgy is mint előadót, kik valahányszor felszólalnak mindenkor meghallgatandók. A vita berekesztése után az indítványozót megegyszeri szólás — zárbeszéd — illeti meg. Ki a tárgyalás alatti ügyekben személyesen érdekelve van, sem a tanácskozásban, sem az illető tárgy feletti szavazásban részt nem vehet. A szólót az elnökön kívül félbeszakítani senkinek sem szabad, de ha szóló a vita alatti tárgyról másra tér át, az elnök figyelmeztetni köteles, hogy a tárgyhoz szóljon s ha ezen figyelmeztetés után ismételve eltér a tárgytól, vagy az illemet sértő kifejezésekkel él, úgy őt rendreutasi- tani tartozik. Ha valaki kétszer rendreutasittatott és harmadszor erre alkalmat szolgáltat, annak az elnök ezen tárgyhoz való szólást megtilthatja, Soronkivüli szólásra jelentheti magát : a) a ki indítványát visszavonni; b) ki a napirendre való áttérést indítványozni akarja; c) ki a tanácsközben felmerült, személyét illető megtámadásra vagy kérdésre válaszolni ; d) ki a tanácskozási szabályok és ügyrendre figyelmeztetni kíván; e) ki egy őt illető rendreutasítás után magát menteni óhajtja. A ki a tanácskozás méltóságát, vagy a gyűlés egyes tagjait sértő kifejezéssel él és azt rögtön vissza nem vonja, avagy botrányos magaviseleté által a tanácskozást figyelmeztetés daczára zavarja, széksértést követ el és a gyűlés által — a felebbezés kizárásával a községi szegény-alap javára közigazgatási utón behajtható . . . koronáig terjedhető birsággal büntettetik s a birsággal terhelt mig azt le nem fizette, a gyűlésben részt nem vehet. Ha széksértés megtorlása inditványoztatik: elsőben a felett kell szavazni, hogy a vádlott büntetendő e, azután a birság mennyisége felett.
