Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1911 (9. évfolyam, 1-56. szám)
1911-01-05 / 1. szám
6 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. A határozatokat mindig az elnök mondja ki a többség szerint. A képviselőtestület gyűlései nyilvánosak, de ha a hallgatóság közül bárki a tanácskozásba beleszól, azt az elnök íigyelmeztetni és ismétlés esetén a teremből kiutasítani köteles. így kiutasítandó az egész hallgatóság, ha ez a csendet és rendet kétszeri megintés után is zavarja. A hozott határozatok azonban mindig náilvánosan mondatnak ki. A már egyszer tárgyalással és határozattal eldöntött ügyet azon ülésben újból tárgyalni nem szabad. Mig a tárgyalás alá vett ügy határozattal ellátva nincs, addig más önálló tárgy tanácskozás alá — a jelen szakasz 8. bekezdésében felhozott eseteket kivéve — nem vétethetik. A tárgyalás alatti ügyre vonatkozólag beadott határozati javaslatok csak akkor véletnetők szavazás alá, ha az előadó javaslata elvettetett. A képviselőtestületi közgyűléseken az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-a szerinti esetet kivéve, a jelenlevők határoznak. Ha a szólásra feljegyzettek közül mindenki szólott, vagy szólási jogától elállóit, az elnök a kérdést vagy saját, vagy a képviselőtestület formulázása szerint úgy teszi fel, hogy arra csak „igen“-nel vagy „nem“- mel lehessen szavazni. A kérdés megállapításához minden tagnak van joga hozzászólani. A határozat, ha kívántatik, felállás utján történő szavazással hoza- tik és ha 10 tag kívánja, vagy ha a községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről vagy felbontásáról, községi kölcsönökről és községi pénzek elhelyezéséről van szó, úgyszintén a 25. §. szerint csak birtokon kívüli feílebbezhetés iránt hozandó határozatok esetében, úgyszintén a községi törvény 110. §-ának eseteben is, az elnök mindig köteles a névszerinti szavazást elrendelni. A névszerinti szavazás a szavazók nevének és a szavazatok minőségének feljegyzése által az ülésben történik, mely idő alatt sem a tárgyhoz szólani, sem a szavazatot indokolni nem szabad, a szavazatok szintén az ülésben számíttatnak össze s azon iv, melyben a szavazatok és szavazók nevei felírattak, az elnök és jegyző által aláírva a jegyzőkönyv mellett megőrizendő, a jegyzőkönyvben azonban a szavazók száma és a szavazatok minősége is kitüntetendő. Ha a szavazatok száma az elnökével együtt mindkét részen egyenlő, akkor a tárgy, mint el nem döntött, egy másik legalább 24 órával későbben tartandó közgyűlésen tétetik vita tárgyává és láttatik el határozattal. A gyűlések jegyzőkönyve a m. kir. belügyminiszter 126000—902. számú ügyviteli szabályzata értelmében készítendő s a jegyzőkönyv hitelesítése vagy az elnök által felkért két hitelesítő vagy az összes jelen voltak aláírása által történik. IV. FEJEZET. Äz elöljáróság, segéd- és szolgamélyzet, 17. §. I. Községi elöljáróság — tekintettel a községnek nagy (kis) községi szervezetére — áll: ...........jegyzőből, bíróból és helyettesséből (másodvagy törvénybiró), közgyám, körorvosból ............tanácsbeliből.
