Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1908 (6. évfolyam, 2-60. szám)
1908-01-16 / 3. szám
36 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. ünnepnapok kivételével — naponként hat (6) órán át a kamara által megállapítható és megfelelően közhírré is teendő időben nvitvatartandók. — A lajstromzó hivatal vezetője köteles a közönségnek, minden díjazás nélkül, minta oltalmi ügyekben a kellő felvilágosítást megadni. 25. §. A kereskedelmi és iparkamarák a minták lajstromozására vonatkozó teendőikre nezve közhivataloknak tekintendők. Ennélfogva a hozzájuk intézett beadványok és az általuk kiállítandó igazolványok bélyeg kötelezettsége tékintetében az általános bélyeg- és illeték szabályok határozatai az irányadók. 26. §. A megtörtént letételnek illetve lajstromzásnak hatálya az, hogy akinek nevére a minta belajstromoztatott, mindaddig amig az ellenkező be nem igazoltatik, a minta jogos tulajdonosának tekintetik és egyedül azt illeti meg a jelen rendelet 3. §-ában megirt kizárólagos joggyakorlás. 27 §. A letevő a lajstromozás, illetve a letétel napjától számított egy éven belől köteles a letett mintát belföldön ipari készítményén gyakorlatba venni és az ily módon előállított iparczikket forgalomba is hozni. Ezen egy év alatt a pecsét alatt zárt borítékban letett minták lezárva tartatnak. III. Fejezet. A lajstromozás érvénytelensége, a minta oltalmi jog elvesztése. 28. §. A minta lajstromozás hatálytalan és semmisnek mondandó ki, ha valaki az illetékes hatóság előtt szabalvszerü ebárás során beigazolja, a) hogy a letett minta a jele ) rendekt 2. §-a illetve 4. § a értelmében minta oltalomba részesíthető nem lett volm. ; b) vagy, hogy a minta leleteiének időpontja előtt a lajstromozott minta szerint készített ípaicókk, bel- vagy külföldön már forgalomba volt ; c) vagy, hogy a minta letetelenek időpontja előtt bel- vagy külföldön közzétett nyomda termek, vagy egyebb sokszorosítás uij in már ismeretessé vált; d) vagy, hogy a minta letételének ipőpontja előtt b földön már más személy javára előzetesen belajstromoztatott; végűi e) vagy, hogy a letevő a mintát, az azt készítőnek vagy jogutódának mintájából, illetve mintájáról annak beleegyezése nélkül jogtalanul szerezte meg (3. §. második pont. 29. §. A minta kizárólagos használati joga megszűnik: a) ha a letevő a letett mintát, a letétel napjától számított egy éven belől (27. §. első bekezdés) a magyar szent korona országainak területén belül gyakorlatba nem vette ; b) ha a letevő a Magyar szent korona országai területére külföldről a letett mintával ellátott iparczikket hoz be ; c) ha a külföldön lakó minta oltalomra jogosított belföldi képvlseléseről (5 §.) hat (6) hónapon át nem gondoskodik. (48. §. harmadik bekezdés.) IV. Fejezet. Bitorlások, kihágások, ezek büntetései. 30. §. A minta oltalmi jog minden megsértése, álljon ez akár abban, hogy a védett mint-it egy harmadik személy bizonyos iparczikkben jogtalanul alkalmazza, akár abban, hogy az ilyen mintával ellátott iparczikket jogtalanul forgalomba hozza, kihágást képez és a sértett felet feljogosítja arra, hogy az illetékes hatóságnál a minta további használásának és a mintával ellátott iparczikkek további forgalomba hozásának abban- hagyását szorgalmazza és azt is kérhesse, hogy a kizárólag vagy főkép az utánzatok készítésére szolgáló szerszámok és segéd eszközök ezen czélra jövőben használhat- lanokká tétessenek. A sértett fél minta oltalmi jogának megsértéséből származó kár igényeit az illetékes polgári bíróság előtt keresettel érvényesítheti. Kártérítésnek azonban nincs helye oly esetben, midőn a panaszlott beigazolja azt, hogy ő a bitorlás idejében nem tudta, de módjában sem állott azt megtudnia, hogy panaszosnak minta oltalmi joga áll fenn. 31. §. Az utánzás tiltott voltát nem szünteti meg az, hogy a bitorló a mintát csupán méreteiben vagv a színek tekintetében változtatja meg. 32. §. Aki a minta bitorlás kihágását szándékosan követi el, az a közönséges büntető törvények szerint netán kiszabandó más büntetés felül hatszáz koronáig terjedhető pénzhüntetéssel, visszaesés azaz e cselekménynek ugyanazon jngositott sérelmére történt ismétlése esetében háromszáz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. 33. §. Ismételt visszaesés esetében a pénzbüntetés mellett a terheltre két hónapig terjedhető elzárás büntetés is szabandó ki. A büntetés kiszabásánál súlyosbító