Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1908 (6. évfolyam, 2-60. szám)
1908-02-13 / 7. szám
96 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. változatlan fnntartására irányuló kívánságának mellőzésével, a jelző nélküli Meddes alakban állapítottam meg, mivel több Meddes nevű község nincs az országban s igy az Oláh jelző csak fölösleges megnyújtása a névnek. Tőke-Terebes községre vonatkozólag: A községnek a mai név változatlan fentartására irányuló kívánságát nem találtam teljesíthetőnek, mivel a Tőketerebes név a hasonnevű zemplénvármegyei község részére törzskönyveztetett. Ennélfogva a község nevét a földrajzi fekvés iránt is tájékoztató Kraszna előnév felhasználásával a vasút által már is használt Krasznaterebes alakban állapítottam. Cseke községre vonatkozólag: A község nevét a község kívánságához képest Szatmárcseke alakban állapítottam meg. A vármegyei közgyűlés által javasolt Kölcsey előnév ugyanis nem megfelelő, mivel az ezen községhez közelfekvő Kölese község miatt a Kölcseycseke név tévedésekre és zavarokra szolgáltathatna okot. A Kölcsey- csekénél mindenesetre alkalmasabb és jobb hangzású a község által óhajtott Szatmárcseke. Istvándi községre vonatkozólag: A községi képviselőtestületnek azt a kívánságát, hogy neve a Szatmár előnévvel láttassák el, nem találtam figyelembe vehetőnek, mivel rövidségénél s jellemzőbb voltánál fogva sokkal alkalmasabb jelzőül kínálkozott a község mellett elfolyó Túr patak nevéről vett s a vármegyei közgyűlés által is elfogadott Túr előnév. — Ehhez képest a község nevét Túristvándi alakban állapítottam meg. Riese községre vonatkozólag : A községnek a vármegyei közgyűléssel egyér- telmüleg nyilvánított azon kívánságát, hogy a község neve Turricse legyen, teljesíthetőnek nem találtam, oly módosítással azonban, hogy a Túr előnév a hangzásnak meg- felelőleg hosszú ú-val, tehát az egész név Túrricse alakban használandó. Derzs községre vonatkozólag: A községnek azon kívánságát, hogy neve Nyir előnévvel a hangzásnak megfelelőleg hosszú í-vel Írva láttassák el, teljesíthetőnek találtam s a község nevét Nyírderzs alakban állapítottam meg. A jelző alkalmazása, a vármegyei közgyűlés kívánságával ellentétben kívánatosnak látszott, mivel az által a szóbanlevő község biztosabban megkülönböztethető lesz, a többi hasonnevű községektől. Nyir-Megyes községre vonatkozólag: A község nevét a község kívánságához képest Nyírmeggyes alakban (hosszú í-vel) állapítottam meg. A vármegyei közgyűlés által javasolt Nyirmegyes név nem volt figyelembe vehető, mivel a Nyír szó hosszan ejtendő a Meggyes név a helyesírás szabályai szerint ggy-vel Írandó. Nyír-Császári és Nyír-Vasvári községekre vonatkozólag : Ezen községek neveit a községek és vármegyei közgyűlés egyértelmű óhajtásához képest Nyírcsászári illetőleg Nyirvasvári alakban állapítottam meg. A körjegyzőnek a községi és vármegyei közgyűlési határozat ellen beadott felebbezesében kifejezett azon kívánságát, hogy a végső i betűk elhagyassanak, nem vehettem figyelembe, mivel egyrészt e nevek megváltoztatására semmi szükség nincsen, másrészt a változtatás helytelen is volna, mivel jelen esetben kedvelt és gyakran alkalmazott helynévképzési móddal állunk szemben, amely képzési mód számos egyéb i végződésű kózségnévben is szemlélhető. Miszt-Mogyorós és Misztbánya községekre vonatkozólag: Ezen községek neveit a községek kívánságához képest Miszmogyorós és Miszbánya alakban állapítottam meg. A vármegyei közgyűlésnek azon kívánságát, hogy a Miszt előnév jelenlegi alakjában tartassák fent, nem találtam teljesíthetőnek, mivel ez előnév szabatos alakja Misz, a mint az Misztó tfalu község nevében is szerepel. Oláh-Újfalu községre vonatkozólag: Figyelmen kívül kellett hagynom a község azon kívánságát, hogy neve változatlanul maradjon, mivel még két azonos nevű község van az országban. Alkalmas megkülönböztető jelzőül kínálkozott a községtől nem messze folyó Szamos nevéről vett s a vármegye által is elfogadott Szamos elő- nóv. A község azon ellenvetése, hogy a névváltoztatás költségeket okoz, alaptalan, mivel az uj bélyegző beszerzésével járó költség a név változatlanul hagyása eseten is felmerülne. A község nevét tehát Szamosujfalú alakban (hossza ú-val) állapítottam meg. Tománya községre vonatkozólag: A község nevét a községnek a mai név változatlan fentartására irányuló kívánsága ellenére Tomány alakban kellett megállapítanom, mivel kétségtelen, hogy e név eredetileg Tomány alakban szerepelt s csak később vette fel az a végzetet, mely a nevet idegenszerü hangzásúvá teszi. Az eredeti, történeti jogosultsággal bíró név felelevenítésének mellőzése tehát mivel sem volna indokolható.
