Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)

1907-08-29 / 37. szám

534

Szatmárvármegye HivatalosLapja.

A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. t.-cz. és annak végrehajtási

utasítása.

1907. évi III. törvényezikk

A hazai ipar fejlesztéséről.

(Szentesítést nyert 1907. évi január hó 9-én. — Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1907. évi január hó 12-én.)

I. FEJEZET.

A hazai iparnak nyújtandó kedvezményekről.

1. §. A magyar szent korona országaiban újonnan keletkező, a technika fejlődése szerint berendezett gyári vállalatok, ha oly czikkeket állítanak elő, melyek a magyar korona országaiban gyárilag egyáltalán nem, vagy nem oly mértékben állíttatnak elő, hogy a fogyasztás jelentékenyebb részét fedeznék, vagy általában oly iparczikkeket állítanak elő, amelyek gyártásának fokozását általános közgazdasági érdekek teszik kívánatossá, az 1870. évi Ll. t.-czikk 2. §-ban biztosított házadómentességen kívül a következő állami kedvezményekben részesíthetők :

a) felmenthetők a gyári üzem után járó egyenes állami adók, valamint, ha ebben a kedvezményben részesülnek, az ezen adók után járó törvényhatósági és községi pótadók és a kereskedelmi és iparkamarai illetékek alól;

b) felmenthetők a gyári telkek és épületek, valamint azok tartozékát képező gyári gépeknek megszerzéséért, bérbevételéért és átíratásáért, valamint a bérleti jog bejegyzéséért járó kincstári és községi illetékek és dijak, valamint az illeték-egyenérték alól; ha pedig az ily vállalatok részvénytársaság vagy szövetkezet alakjában létesittetnek, illetőleg, ha a kedvezmények érvényének tartama alatt részvénytársaságokká vagy szövetkezetekké alakulnak át, újra alakulnak, vagy más társulatokkal egyesülnek, ezenfelül felmenthetők a társaság megalakulásával és esetleg a társulati tőke megna- gyobbitásával, valamint a részvényeknek vágj' elsőbbségi kötvényeknek úgy a megalakuláskor, mint a működés ideje alatt tökefelemelés czéljából történő bibocsátásával járó szerződések, az e szerződésekkel kapcsolatban kiállított egyéb okiratok és a részvények és elsőbbségi kötvények, úgyszintén a szövetkezeti üzletrészek befizetésére vonatkozó jogügyletek és ezekre vonatkozó okiratok, valamint az e czélból eszközölt vagyonátruházások után járó bélyeg és illetékek, községi illetékek és dijak alól;

c) az 1890. évi I. t.-cz. 159. §-ának hatálya ezen törvény alapján kedvezményezett iparvállalatokra is kiterjeszthető ;

d) a részükre engedélyezett kedvezmények tartamára azon vállalatok közé sorozhatok, amely az 1890. évi I.-tcz. 89. §-a értelmében engedélyezett vámok alól az ezen törvény 99. §-a alapján vámdijmentességet élveznek;

e) az említett vállalhatok által ipari czélokra szükségelt tisztátalan sót a pénzügy- miniszter az 1875. évi L. t.-cz. 13. §-ában meghatározott áron alul is átengedheti és az ezen só kiszolgáltatása alkalmával az illető vállalat által leteendő biztosítékok ösz- szegét az említett §-ban foglalt mértéken alul is megállapíthatja.

2. §. Az 1. §-ban említett kedvezményekben részesíthetők:

a) a már fennálló és egyébként az 1. §. első bekezdésének megfelelő gyárak a technika fejlődése szerint berendezett lényeges üzemei kibővítéseik után, mely esetben a kedvezményekben részithető és nem kedvezményezhető üzemágak egymáshoz való viszonya százalékos arányban állapítandó meg, fentartván a pénzügyminiszternek azt a jogát, hogy a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg az 1. §. b) pontjában említett kedvezményeknek az ily üzemekre való alkalmazásának mérvét megállapítsa ;

b) a jelen törvény életbeléptekor fennálló, de csak az 1899. évi XLIX. törvényezikk hatálybalépte óta keletkezett, vagy ezentúl létesítendő ipari közmühelytele- pek, úgyszintén villamosságot előállító ipartelepeknek azok az üzemei, melyek ipari vagy meződazdasági czélokra áramot (erőt) szolgáltatnak, ha magukat a helyiségbérietek és áramszolgáltatás árai tekintetében a kereskedelemügái miniszter által megállapított feltételeknek alávetik.

Kivételt képez e tekintetben a világítás czéljaira szolgáltatott áram, mely ked- evezményben nem részesíthető.