Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)
1907-08-15 / 35. szám
Szatmárvármegye Hivatalos Lapja 481 s ezeknél a részletes adatok nyilvántartására a bérfizetési jegyzékeket, mint bejelentési lapokat használják fel. A kerületi munkásbiztositó pénztárak a bejelentési lapok egy példányát csak az országos munkás betegsegélyző és balesetbiztositő pénztár működésének tényleges megkezdése után lesznek kötelesek a pénztárhoz jegyzék mellett felterjeszteni. IV. A betegség esetére való biztosításra fizetendő járulékok. A törvény III. fejezetében foglalt és a betegség esetére való biztosításra fizetendő járulékokat szahályozó rendelkezések alkalmazhatósága az országos munkás betegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alapszabályaiban való megfelelő intézkedéseket feltételez; a törvény idézett fejezetének a járulék-százalék tekintetében megállapított korlátozásai is csak akkor nyerhetnek alkalmazást, ha az országos pénztár a biztosítást az átlagos napibérek és a veszélyességhez képest változó járulék százalékok megállapításával pénzügyi vonatkozásaiban megfelelő módon rendezi. A betegség esetére való biztosításra fizetendő járulékokra vonatkozólag tehát mindaddig, mig e járulékokat az országos pénztár megfelelő módon nem szabályozza, a pénztárak alapszabályaikban foglalt rendelkezések az irányadók, azzal természetesen, hogy e járulékok a törvény 25. §-ának megfelelőleg 2 százaléknál kisebbek és 4 százaléknál magasabbak nem lehetnek. Magától értetődik azonban, hogy a pénztárak a törvény 26—28. §§-iban foglalt rendelkezésekhez, melyeknek végrehajtása az országos pénztár intézkedéseitől feltételezve nincs, a törvény életbeléptének napjától kezdve alkalmazkodni kötelesek. Hasonlóképen folyó évi julius hó 1-től alkalmazandók a törvény V. fejezetének is mindazok a rendelkezései, melyek az országos pénztár autonom hatáskörben tett intézkedéseiből függetlenül imperative rendelkeznek. Ez alapon a törvény 41. §-ában foglaltakra való tekintettel a munkaadók a törvény életbeléptének napjától kezdve az alkalmazottaik után fizetendő betegsegélyezési járulékoknak csupán 50 százalékát és csupán a törvény 41. §-ának második bekezdésében megái lapított időtartam alatt vannak jogosítva az alkalmazottak fizetéséből, vagy béréből levonni, illetve megtéritéskópen a szülőtől vagy gyámtól igényelni. Balesetbiztosítási járulékok és dijak. A törvény a balesetbiztosítás költségeinek fedezésénél a felosztó és kirovó költségfedezeti eljárást rendeli el, mihez képest a balesetbiztosítás tényleges költségei utólagosan, tehát a folyó évi julius hó 1-től deczember hó 31-éig terjedő időszakra csak a jövő óv elején fognak megállapittatni és az országos pénztár által a munkaadók között felosztatni és kirovatni. Addig mig a költségek ily módon a munkaadók által fedezhetők lesznek, a balesetbiztosítás költségeinek fedezésére a törvény 210. §-a értelmében a m. kir. pénzügyminiszter ur bocsát rendelkezésre a szükségnek megfelelő előlegeket, minek folyósítása iránt a kerületi munkásbiztositó pénztárak szükség esetén az állami munkásbiztositási hivatalhoz forduljanak. V. Betegség esetében nyújtandó segélyek. A törvény 50. és 51. §§-ban a biztosított tagoknak betegség esetében nyújtható legcsekélyebb és legnagyobb mérvű segélyek vannak megállapítva. A törvény 50. §-ának a nyújtandó segélyek legcsekélyebb mérvére vonatkozó rendelkezései a törvény életbe léptének napján azonnal alkalmazást nyernek, ezeknél csekélyebb segélyeket tehát egy pénztár sem nyújthat tagjainak. Azt, hogy a segélyek a törvényben megjelölt legcsekélyebb és legmagasabb határok között mily mértékben nyujtassanak a biztosítottaknak, az országos pénztár fogja megállapítani. Addig mig az országos pénztár eziránt intézkedik, átmenetileg érvényben maradnak a kerületi, vállalati és magánegyesületi pénztárak alapszabályainak mindama rendelkezései, a melyek a tagoknak a törvény idézett
