Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)
1907-08-15 / 35. szám
Szatrrvárváripegye Hivatalos Lapja 482 50. §-ában megállapított legcsekélyebb mérvű sngélyezésénél nagyobb segélyeket biztosítanak. E segélyek tehát az alapszabályoknak törvényszerű megváltoztatásáig, az 1907. évi XIX. törvényczikk életbe lépte után is akadálytalanul nyújthatók, azoknak a tagoknak tehát a törvény alapján vagy egyébként feloszló pénztárak tagjainak is, a kik csak az 1907. évi XIX. törvényczikk életbe lépte után válnak az illető kerületi, vállalati vagy magán egyesületi pénztár tagjaivá, mivel szemben a feloszló pénztáraknak a nyújtandó segélyekre vonatkozó alapszabályai, intézkedései természetszerűleg hatályukat vesztik. A törvény 52—68. §§-nak a betegség esetében nyújtandó segélyezések módjára és mérvére vonatkozó rendelkezései, melyek a pénztáraknak indokolt esetekben való tehermentesítésre vonatkozó intézkedéseiben is a biztosított munkások érdekeit védik és a melyek feltétlen hatályúak, a törvény életbe léptének napjától kezdve szintén alkalmazandók, azzal a változással, hogy mindaddig, mig a pénztárak a törvénynek megfelően véglegesen átalakíthatok és alapszabályaik ehhez képest megállapíthatók lesznek, a nyújtandó temetkezési segélyek nagyságára nézve a törvény 50. §-ának 6. pontja, illetve az ott megállapított legcsekélyebb mérven belül az alapszabályok rendelkezései irányadók, továbbá, hogy az idézett szakaszokban az országos munkás betegsegélyző és baleset biztosító pénztárt illetőleg megállapított jogok és kötelességek gyakorlása, illetve teljesítése körül az országos pénztár megalakulásáig a kerületi, vállalati, illetve magán egyesületi pénztárak járnak el. VI. Baleseti segélyek és járadékok. Az 1907. évi XIX. törvényczikkben szabályozott balesetbiztosítás a törvény életbe léptének napján, tehát folyó évi julius hó 1-én hatályba lépett. E naptól kezdve mindazoknak, akik az idézett törvényczikk 3—6. §§-ai értelmében baleset esetére kötelezőleg biztositandók, a munkábalépés napjától, s illetve a mennyiben korábban léptek munkába, folyó évi julius hó 1-től kezdve a törvény VII. fejezetében szabályozott baleseti segélyekre és kártalanításokra igényük van. Hasonlóképen a folyó évi julius hó 1-től és a törvény VII. fejezetében megállapított módon kártalanitandók azok, kik a törvény alapján az idézett naptól kezdve önkét biztosíttatnak, s végül a biztosításra kötelezett alkalmazottak, úgyszintén a folyó évi julius hó 1-től önként biztosítottak hozzátartozói. A balesetből kifolyólag nyújtandó segélyek és kártalanítások mérvét és módját a törvény 70—83. §§-ai úgyszintén a törvény VIII. fejezete állapítják meg, a segélyek és kártalanítások nyújtásánál tehát az idézett rendelkezések szerint kell eljárni. Balesetek bejelentése és megvizsgálása. A baleseték bejelentésénél és megvizsgálásánál követendő eljárásra nézve folyó évi julius hó 1-től a töx-vény 84—86. §§-aiban foglalt rendelkezések irányadók. A törvény 84. §-a szerint a munkaadók, illetve megbízottaik minden balesetet huszonnégy órán belül bejelenteni tartoznak és pedig minden más bejelentés mellőzésével, az üzem helyére nézve illetékes rendőrhatóságnál és kerületi munkásbiztositó pénztárnál. A kerületi munkásbiztositó pénztárak a baleseti bejelentések számára űrlapokat készíttethetnek, a mig a pénztár ilyen űrlapokat nem bocsát a mukaadók rendelkezésére, ezek a bejelentést egyszerűen Írásba teszik meg. Hasonlóképen köteles a munkaadó vagy megbízottja minden balesetnél azonnal orvost venni igénybe. Utazás közben illetőleg az üzem helyén kívül előforduló balesetet az az orvos köteles az illetékes rendőrhatóságnál bejelenteni, a ki az első segélyt nyújtotta. A balesetek megvizsgálásánál a rendőrhatóság és a kerületi munkásbiztositó pénztár által követendő eljárást a törvény 85. §-a állapítja meg. A baleseti segélyek és kártalanítások megállapítása és nyújtása. Addig, mig az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár
