Szatmármegyei Közlöny, 1919 (45. évfolyam, 1-21. szám)

1919-06-29 / 21. szám

✓ / f arabérólv, 1319. jwnius 29. 21. szám. Kegyvenötödik évfolyam. MÁRMEGYEi KÖZLÖNY U ELŐFIZETÉSI ÁS. "Egész évre 32 korona Félévre 16 korona ffigyea szám ara 50 fillér Hirdetések díjszabás szerint 0 I • m 1 8 9(211 POLITIKAI LAP 1 i! SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL JSTagykároly Jékai-utcaa 3. szám. Telefon 58. zzána ItXGJSiLBNIX MIMEEW VASÁBKAP Antisemitismus Irta : Lestyán Öciöfi. Mindig gyakrabban és mindig több oldalról hallunk újabb időben beszélni az antisemitismusról. Ha ezt hangoztatni halljuk, akkor ennek vagy már meg kell lennie, vagy el- jövéndőben van. Fontos tehát annak megállapítása, hogy ki és mi csinálja az antisemitizmust. Szerény nézetem szerint az anti­semitizmust főként a közgazdasági kóráilapotok és a közgazdasági, ke­reskedelmi visszaélések nagy száma idézte elő. Ezen kórállapotok előidé­zői a háborús konjunktúrák lelket­len kihasználói, illetve azok voltak, kik az adott helyzettel visszaéltek : elsősorban a hadsereg szállítók, a galieiai bevándorlók és a még béke­beli nagy raktári készlettel rendel­kező kereskedők. Már pedig jól tud­juk, hogy nálunk a kereskedelem, úgy a tisztességes, mint a tisztesség­telen, csaknem kizárólag a zsidóság .kezében van. Így tehát érthető az is. hogy az e téren mutatkozó vissza­élések nyomán az ellenszenv a zsi­dósággal szemben, Antisemitismus alakjában megnyilatkozik. Az, hogy a zsidóság nálunk oly nagy mérvben tért tudott hódítani, mindenesetre a mi hibánk és a mi élhetetlenségünk eredménye, amit fé­nyesen igazol az, hogy Angliában, az Egyesült-Államokban, Franciaor­szágban, Olaszországban hasonló si­kert elérni nem tudtak. A magyar faj élhetetlenségén kí­vül, hibás gazdasági és társadalmi politikánk is valóságos eldorádójává tette az országot, a modern feudaliz­mus lézengő Éttereinek, zsidóknak és nem zsidóknak, kik olyan prakti­kákat és trafikákat űznek, melyeket a legszigorúbb törvénnyel kellett volna üldözni. Mikor azonban a kereskedelem­nek ilyen tisztességtelen formában való iizése, a mezőgazdaság válságá­hoz kezdett vezetni égerre, a keresz­tény rajtó utján, az illetékes körök figyelmeztetve lettek, azt mondták uni sono az érdekelt helyről irányí­tott összes lapok, hogy akik agrár válságról beszélnek, azok reakciósok, ultramontánok és antisemiták. Volt idő, amikor a börzének számos és végzetes visszaélésével szemben, sző­nyegre került a börzereform kérdése, ismét azt mondták: ezek reakciós ulíranontán, klerikális és antisemita követelések. Mikor az uzsora szám­talan neme, a szegény ember becsa­pására utazó vigéeek ellen szólalt fel valaki és túlkapásai]: ellen, admi­nistrativ és igazság szolgáltatási in­tézkedéseket kért, akkor ez is anti­semita követelés volt. Mikor azt mondtuk, hogy az 1848.-iki törvény proklamálta az egyenlő teherviselés elvét, de az üres szóvá, kongó frá­zissá vált, mert az adómentességi privilégiumok doniul elterjedtek s mig a szegény i.ép majdnem össze roskadt az adók terhe alatt, mások adómentességi privilégiumokat, né­melyek teljes adómentességet élvez­tek, ide számítva a lánckereskedelem óriási nyereségeit is : akkor azt mondták, ellenségei vagy unk a tőké­nek, az iparnak, kereskedelemnek és antisemiták vagyunk. Hogy ha mi a tisztességtelen verseny ellen felszó­laltunk, bügy-Icéius aóv alatt árul­ják a portékát, vagy rosszul mérik az árut és ha beszéltünk galíciai be­vándorlásról, hol nem az a kifogás, hogy az illetők zsidók, hanem az, hogy gazdasági paraziták, ak­kor mindig csak azt hallottuk, hogy ez antisemita tendencia. Az antisemi- tismust tehát maga a zsidóság hir­dette és a kezében levő sajtó, mert lándzsaként szegezte e szót mindazok mellének, akik az egészségtelen kö­vetkezményekkel járó spekulációk ellen szót emeltek. Hozzá járult ehhez az uralomra jutott liberalizmusnak oly mértékű elfajulása, mely végül az ország rom­lásához vezetett, mert alig, hogy megdöntötte a nemességnek uralmát, egy más osztály uralmat létesített azon jelszó alatt „Enrichessez vous“ azáltal, hogy % liberalisinusnak ura­lomra jutott urai, a pénz és üzletek urainak szolgálatába szegődtek az egész kontinensen. A „de ut des“ elve alapján, azon az alapon, hogy a „kéz kezet mos“ oly mosakodás fejlődött ki, amelyben a kezek nem lesznek tisztábbak és igy a liberalis- mus mindenütt a pénzuralom felé fordult. En határozottan ellenzek min­dent, ami fajgyűlölet és vallási gyű­lölet. Az a meggyőződésem, hogy lord Rotschild azért, mert zsidó, ép­pen olyan lord mint más, habár nem tartom jogosultnak azt, hogy vala­mely zsidó polgártársunk mindjárt antisemitismusról beszél, mert vala­mely társaságban, vagy klubban nem fogadják úgy, mintha ő is lord Rot- schild volna. A becsületes zsidót olyan becsületes embernek tartom, mint mást. A haza hasznos polgárát hogy ha zsidó, éppen annyira becsü­löm, mintha nem zsidó és a jó haza­fit, hogy ha zsidó, semmivel sem tartom rosszabb hazafinak, mintha nem volna zsidó. A nézetem az, hogy az antise- mitismust csak maguk a zsidók szün­tethetik meg és ezt ott kell kezdeni, hogy maguk köxzül kell kiválasztani és kiközösíteni azokat az elemeket, akik cikkem elején vázolt tisztesség­telen magaviseltükké], továbbra is megfertőzik közgazdasági és társa­dalmi állapotainkat. Közösítsék ki maguk közzül azokat, akik a gazda­sági kóráilapotok és visszaélések megszüntetésének, reprimálásának és orvoslásának ellenségei, mert nem azok az antisemiták, akik ezt köve­telik, hanem azok csinálják az anti- semitismust, akik mindezen vissza­éléseket és gazdasági kórállapotokat identifikálják a zsidósággal és azt mondják, hogy antisemita az, aki ezek ellen beszél. Az antisemitismus különben m®g van magának a zsidóságnak körében is. Talán sokan tudják, hogy volt egy különben kitűnő férfiú, aki, ha szegény rokonai meglátogatták, nagy rokonszeretettol fogadta őket, kifeje­zést adott annak, mennyire örül, hogy ennyi idő múlva megint látja őket, aztán kérte, legyenek szívesek arcképeiket elküldeni és a kedves famíliájukét is. Egy egész albumot gyűjtött össze, aztán kiadta a komor­nyikjának : „Te pedig ezen uraságok képeit tanulmányozd, mart, ha valaki ezek közzül hozzám jön, mend meg neki: ,,ich bin nicht zu Haus“. Az a börziáner, aki a mult esztendőben szerzett egy milliót, illetve vitte fel a milliomosságig, lenézi azt a parve- nurt, aki csak a múlt héten lett mil­liomos : rr MDFOGAKAT arany- és platinakoronákat, szájpadlás- nélküli hidakat fogtöméseket és foghúzást végzek. ­Török Mihály állami vizsgázott fogteknikus Nagykároly, Széchenyi-utcza 24. szám alatt Zárda mellett (Saját ház.)---- Telefon 136. szám. zzzzzizn Eg yes szám ára SO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents