Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-08 / 36. szám

POLITIK H Li A P VÍGiém elett. Jól eső örömmel vette az ország lakos­ságának legnagyobb része tudomásul már a tavasszal azt a kormányzó körökből eredő hirt, hogy az idei szemes terményt már a cséplőgépnél igénybeveszik, a ter­melőnek meghagyják a szükséges házi és gazdasági szükségletet, a több: a hadsereg, az ellátatlanok és esetleg szövetségeseink szükségletére marad a Hadi Termény rt. rendelkezésé"alatt s így biztosítva lévén m incien igény, elmarad a gyűlölt, a min­denki által remegett, utálatos rtkvirálás Ennek a rendeletnek az intenciójából mü ködik két hónap óta minden községben ck>'-égy átvételi bizottság és sürög lorog az országban a Hadi Terménynek több ezer megbízottja. És ha némi előkészületekről olvasott hirek után szabad aggodalmaskodni, úgy azt sejtjük, hogy a cél r;em lett elérve úgy amint kontemplálva volt s aligha nem sze­rencsénk lesz ismét (szép kis szerencse:) az átkozott rekviráláshoz Úgy látszik ettől a háborús szörnye­tegtől semmi módon nem lehet megsza­badulni Pedig akarnak, akar mindenki, látszik abból is,hogy ugyancsak gondolkoznak az emberek oh an teiven, amellyel a kiirtás lehets égesnek látszik. Egyik tekintélyes gazdasági szaklap­ban legújabban is olvastunk egy ilyen ter­vet, melyet véleményünk szerint is a legi- deálisabbnak s a többek közt igen reális­nak is tartunk, A tervvel foglalkozó cikket Dr. Bugar- szk.y bácskai, zcmfcori földbirtokos irta. A terv szerint az volna á kormány teendője, hogy állapítsa meg — még pe- , dig minél hamarabb — kenyérnek való I terményekből azt a szükségleti hányadot, ! melyre igényt tart a katonaság, az eilútat- I Janók és a szövetségeseink részére. Ezt a ! mennyiséget aztán már most vesse ki mii den megyére, járásra, a hol a közigaz­gatási hatóságok a tn melökkel megegyez­nének azzal a határozott ígérettel, hogy amit a tem elő ezen leiül termel, azzal tel jesen szabadon rendelkezik Szóval a gazdákkal, a termelőkkel kellene mármost megállapodni abban, hogy mindenki mennyit tartozik nem vetni, ha­nem termelni az állam részére-s ezen télül aztán kiki termelhet annyit, amennyit akar s ezzel azt csinálhat, amit akar. Nem volna az egyéb, mint egy meg- ‘ rendelés arra a mennyiségre, amelyre az államnak ismert céljaira szüksége van. Micsoda örömmel, milyen igyekezet­tel látnának neki a gazdák csakhogy a rekvirálás ezernyi zaklatásától szabadul­janak, pláne ha jó előre azt is megtudnák, hogy az állam tisztes-^., at fizetne a részére produkált terményért. • Természetesen el kellene látni a gaz­MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP oosr> Egyes szám 30 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: * Eny évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre nostf n küldve 12 K. Megye? községek, egyházak és iskolák részére r-py évre 10 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyiliiér“ sora IK 20 fillér. dát idejében a szükséges vetőmaggal és kisegíteni — ahol erre szükség van —- mun­kaerővel is. Ez az intézkedés persze sürgős volna most már, hogy a szükségelt vetéseket biz­tosítani és valamennyire ellenőrizni is le­hessen ; de ez az intézkedés helyes volna azért is, mert megadná ismét a gazdák- j nak a kedvet a kenyérmagvak termelésé- i hez, ami magában véve is nagyon íontos dolog, mert tagadhatatlanul igaz, hogy me­zőgazdáink mindent szívesebben termelnek mint kenyérmagvakat s hovatovább kisebb területekre szorulnak az ilyen vetések. Kü­lönösen fenyeget ez a veszedelem most, mikor a június eleji fagykárok miatt na­gyon sok gazdának nincs elegendő vető­magja. Régen hangzik már különösen a ter­melők részéről, hogy ne a fejkvótát szál- • litsa a kormány mindig lejebb és lejebb, hanem legyen rajta, hogy a termelés le­gyen évről évre nagyobb sakkor nem lesz szükség sem fejkvótára, sem rékviráíásrá, hanem az állam megrendel, a „gazda szál­lít. Nincs olyan szurony a világon, mely oly “ hatosán előteremtse a szükségletet mint a gazda kedve és akarata. Aztán a buzalélék mintájára mindjárt meg lehet oldani a zsir kérdést is. Szíve­sen hizlal mindenki az állam részére is, csak az állam adia meg a módot hozzá, nem mint most, mikor itt volna a hizlalás főszezonja, de hiányzik a mód és eszköz, SZEIÍKESZTŐSEG ÉS KIADÓHIVATAL Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : tnoo NAGYKÁROLYBAN, Jókay-otca 2. szám oooo Telefon 56. szám j SZERKESZTÉSE«'. FELELŐS : S K A 8 V J Ä K 0 S FŐMUNKATÁRS A kávé. Szegényeknek és gazdagoknak ez a kedves élvezeti cikke kezd nagyon ritka és drága fényüzési cikk lenni. Az olvasó ugyan nem sokat ér vele, ha a kellemes arómáju párolgó pikkelő helyett cikket kap róla, de aktuálisnak látjuk mégis elmon­dani egvetmást a kávéról. A ina oly elterjedt kávékulturáknak alapját az arábiai kávéfa coffea arabica képezi, mely a maga hazájában mint örök­zöld la, különösen fehér virágpompájában, igazán lebillincselően szép látvány. A kar­csú arábiai kávéfa 5 6 m. magasságot ér el, a hozzá közel rokon, de nem olyan jelentős libériái kávéfa még egyszer olyan magasra is megnő. A mintegy tiz cm.Tio- szu, sötétzöld, fényes levelek a babér le­veleire emlékeztetnek. A virágok igen jó illatunk s miután rövid, alig 24 óráig tartó életüket befejezték, eleinte sötétzöld, bogyó- szerű terméssé alakulnak át, mely az érés előhaladásával folyton változtatja a színét, sárga, világosvörös, majd sötétkarima szinü lesz. Ez utóbbi szin a teljes érés jele. A libérij|i kávéta hasonló, de az arányai na­gyobbak, igy, a levelei 30 cm. a virágai 3 cm. .nagyságot érnek el, az érett termés sötét vörös. Az érett kávébogyó húsába van­nak beágyazva a magvak,a jól ismert ká- vébabszemek. Mindkét mag pergament-bu­! rokka! van körülvéve, melyet elkeli távo­lítani. Olykor az egyik mag elsatnyul, mig a másik rneggömböíyödik és a rendes bab­nál nagyobb lesz. Utóbbit nevezik gyöngy­kávénak s ennek magasabb ára van ake- .reskedésben, noha a jobb minőség nem in­dokolja ezt a magasabb árat. Különösen az öregebb Iákon fejlődik sok gyöngykávé, ahol néha az egész termés negyedrészét teszik. A kávéfára legelőnyösebb a 15-25 fo'k közötti hőmérséklet, melynek semmi esetre sem szabad hosszabb időn át 32 fok lóié emelkednie vagy 8 fok alá siilyednie. A virágzás ideje "rendesen a száraz évszak és az esős évszak eleje közé esik. A virágok beporzásához néhány száraz, napsütéses nap szükséges. Erősebb csapadék a virág­zás idején ugyancsak rontja a termést. Ha azonban a beporzás megtörtént, akkor na­gyon kell az eső, mert akkor a termés gyorsabban fejlődik. A termés teljes .meg- érése minden esetre 7-10 hónapot igényel. A végső éréshez megint száraz -idő kell s még inkább ez kell az aratáshoz. A nagy braziljai kávétcrüieten a hőmérsékleti vi­szonyok különbözők s ezért a virágzási és érési idők is eltérők. így pl. Rio de Jane­iro állam melegebb, mint Sao Paolo állam s ezért a rio-kávé egy hónappal hamarább kerül piacra, mint a santos-kávé Mivel a kávéfánál nagyon gyakori az utóvirágzás, az aratási idő is nagyon elnyúlik és sokáig tart. Az {lltetvény-káyéfák rendesen a har- madiíUévben adják az első termést, az u. ; n. szüztermést, mely rendesen még nagyon j kicsi. Az átlagos hozadék egy-egy fánál I V2 2 kg. A trágyázás nagyon előnyösen 'j hat a kávéfákra s az ilyen fák 6 kg. és még nagyobb termést is hoznak. Az érett kávébogyókat csaknem mindenütt kézzel j szedik le s a munkások egy fölakasztott i kosárba rakják. A kávétermelés feldolgozása kétféle- képen : a nedves vagy szaraz eljárással történhetik. A nedves eljárásnál vízben, gé­pekkel mossák ki a magvakat, mig " az egyszerűbb de hosszadalmasabb száraz el­járásnál egyszerűen kiszárítják a .termést. Az eredmény mindkét esetbe.n a száraz pergamentkávé, mely aztán hántoló gépek­ben" szabadul meg, a héjaktól s a tiszta babszemeket még tényesitik is, szintén gé­pekkel. Európában sok nagy kávéhántoló van, melyek néha nagy kávéültetvények egész termését megveszik feldolgozásra, igy nálunk a fiumei kávéhántoló. Termé­szetes, hogy a kávéországokban szintén vannak hántolok. Ismeretes, hogy a nyers kávéból még nem lehet kávéitalt előállítani, előbb a vegyi szemeket meg kell pörkölni. A pörkölés át­alakításokat csinál a kávébabban, uj ve- gyületek keletkeznek, melyek a kávénak ismeretes izét és illatát megadják. A pöt kölés többféleképen hat " átalakitólag a Q HEGEDŰ hangja páratlan! Shidapest, VII., Stáüőczi-ut 60, saját palota. Kitűnő hangit, szép munka K 30.— Hangverseny hegedű, mesés jóhangu ..........................& 60.— Vo nó . . K8.-K 12.— K 15 — Rendelésnél a pénz előre beküldendő.

Next

/
Thumbnails
Contents