Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-08 / 36. szám

s 7 A_I M A R M1 J&.YfE I * K ÖZLÖNY

nincs ma sem rendezve a hizlaláshoz szükséges takarmány kérdése.

Ez a bácskai földbirtokos nagyon meggondolni való tervvel állott elő, bizonyára sok gazdatársa fogja helyeselni. Milyen jó volna ha ott is helyeselnék a hol meg van a mód a tervnek valóra váltására is. egy háborús keserűséggel mindjárt kevesebb volna.

Sertéshizlalási rändelet.

A közéielmezélfcnagy, és ma minden nél fontosabb kérdésében a kenyérnek való biztosítása és rendszerű elosztása mellett legalább is hasonló jelentőségű dolog az általános zsirellátás biztosítása is.

Ebben az ügyben a közélelmezési és földművelési kormány egybevágó intézkedésekkel rendelkeztek.

Az erre vonatkozó rendeleteknek végrehajtásával a kormány a megyei alispánokat bízta meg s az alábbiakban ismertetjük megyei alispánunknak az elmúlt hóban megjelent rendeletét.

Mindenki, aki házi és gazdasági szükségletére sertést hizlal, vagy hizlalni szándékozik, tartozik azt a község elöljáróságának haladéktalanül bejelenteni.

Egy sertést mindenki hizlalhat.

Aki két darab sertést akar hizlalni köteles erre a község elöljáróságánál engedélyt kérni.

Aki pedig két darabnál több sertést szándékozik hizlalni, erre engedélyt már csak a járási főszolgabírónál szerezhet.

ügy az elöljáróság, mint a föszolga- ; bíró a kért engedélyeket a házi és gazdasági szükséglet kellő igazolása mellett adja csak meg, sőt a szükséglet mellett azt i.-> mérlegelés tárgyává teszi, hogy az illető rendeíkezik-e a szükséges takarmánynyal akár saját terméséből, akár beszerzési utalvány utján eszközölhető bevásárlás alapján.

Ha valaki házi és gazdasági célra busz darabnál több sertést akar hizlalni, vagy közszükséglet céljára kíván hizlalással foglalkozni, erre engedélyt csak a közélelmezési minisztertől nyerhet.

A házi és gazdasági szükséglet mértékét a közélelmezési rendelet fejkvóták megállapításával szabja meg. Az erre vo- j ■ natkozó rendelet szerint egy egy személy által fogyasztható havi adag 42 dekagram zsir, vagy 43 dekagram szalonna, állandó mezőgazdasági munkások, cselédek és hadifoglyok havi fejadagja 1 kilogram, az időszaki munkásoké másfél kilogram, illetve ez utóbbiaké az aratás, hordás és cséplési munkáknál havi 2 kilogram lehet.

Aki megbízásból más részére is kíván j sertést hizlalni, ezt a körülményt színién I be kell jelentenie a járási főszolgabíróhoz.

A hatóságok különös gonddal lógunk j őrködni azon, hogy a hizlalás ne nverész- i kedésre történjék és hogy a hizlalásra ha- j tőság utján beszerzett takarmány erre a célra használtassák fel

Ezek után egy kérdést látunk csupán rendezetlennek, ami pedig némi zavart és kétséget fog kelteni

Nevezetesen nagyon sokan vannak olyanok, kik vagy foglalkozásuk, vagy magánviszonyaik miatt, vagy különösen azért, mert hizlalásra alkalmas lakásuk nincs, készen szokták a hizlalt sertést beszerezni, most pedig éppen a rendelet ezt a beszerzést megnehezíti, szinte lehetetlenné teszi és ezeket a lakosokat ezzel a rendelet valósággal bünteti olt an helyzetért, melybe önhibájukon kívül jutottak. Hisszük, hogy pótlólag történni fog valamelyes intézkedés vagy, pedig az egyes illetékes hatóságok humánus elbánással fognak igyekezni, hogy "ezek számára lehetővé tegyék a nélkülözhetetlen zsirszlikséglet beszerzését.

TOT'S

JkJál A ÜLT íü J*. •

— Személyi hírek. Jékey Sándor vármegyénk főispánja f. hó 10 én városunkba érkezik. - Falussy Árpád dr. városunk országgyűlési képviselője több — városunkat érdeklő fontos ügy megbeszélése végett városunkban tartózkodott.

— Varmegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 13-án tartja rendes havi ülését

.— Városi közgyiliss. Nagykároly r. t. j város képviselőtestülete 1918. évi szeptem- j bér hó 8. napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart Tárgysorozat: 1 Polgármester jelentése arról, hogy fontos városi ügyben Budapestre kellett utaznia s ezért a rendes képviselőtestületi közgyűlés 1918. évi szeptember első vasárnapjára Összehívható nem volt. 2. Jelentés a képviselőtestületben beállott változásról. 3 Jelentés arról, j hogy az 1919. évi házi és' községi köz- j munka pénztári költségvetés elkészíthető j nem volt. 4 Polgármester jelentése a városi villamosmü alkalmazottai fizetés emeléséről, 6. Az 1918 évre kiutalt 9900 korona rendőségi államsegély mikénti telhasz- i nálása tárgyában határozat. 7. M kir belügyminiszter ur 70343-1918. sz rendelet? szerint elszámolás a városi közigazgatási alkalmazottak családi pótlék kiegészítésére I adott állami hozzájárulás felhasználásáról. 3. I javaslat a városi szervezeti szabálvrende- ! leinek a tiszti főügyészre vonatkozó ill., 1 >'J 113. és 115 §-ának módosítása tárgyában. 9*. Tömpe Bertalan volt árvaszéki ülnök fegyelmi ügyében hozott 2149—918 K. ß sz. véghatározat bemutatása. 10. javaslat a vá- j rosi kertészek, vágóhídi felügyelő, tögim- ! náziumi és polgáriiskolai szolgák, a fcömíves és ács részére a házipénztár terhére ruházat beszerzési segély engedélyezésére. 11. M kir. kereskedelemügyi miniszter 64306—21—918. sz határozata" a kéményseprési dijaknak 50 százalék felemelésére vonatkozólag. 12. A kir. tanfelügyelő 4790 —918. tlsz. értesítése arról, hogy a kormányhatóság a polgári leányiskola tandíjának feiemeleséhez hozzá nem járult. 13 Lutz György városgazda kérelme szabadság iránt. 14. A főgimnázium I osztályának párhuzamosítása. 15. 'Ugray Albertné h i- jóhintás kérelme a mutatványok stb után megállapított helyhatósági dijak mérséklése iránt. 16. Vida Antal volt városi végrehajtó özvegyének kérelme nyugdijának j megái lap itssa cs folyósítása iránt 17. Vénig Mihály kérelme a bérkocsi dijak eme lése iránt. 18 Klein József Kishajduvaros- utca 11. számú telkéhez csatolt utcaterület kártalanítási árának megállapítása 29. Csata Gerzon kérelme nagykárolyi illetőségének elismerése iránt. 20 Mészáros Ilona és József kiskorúak illetőségi Ügye. 21. Ozv. Síkos Jánosné illetőségi ügye. 22.

kávébabra. Először is a nyers bab sokat vészit a súlyából, ötnegyegyed nyers bab ad 1 kg. pörkölt kávét, a veszteség tehát mintegy 20 százalék. Továbbá a pörkölés felduzzasztja a szemeket. Ennek oka a kávécsersavas koffein-kálium, mely a meleg hatása alatt térfogatának ötszörösére terjed ki. A pörkölés elveszi a kávé- bab keménységét is a szemek törékenyek és könnyen örölhetők lesznek. A kávé kékes, zöldes, sárga vagy barna természetes színe sötétbarnává változik, Pörkölés közben vizet is vészit a kávé s ugyanakkor keletkezik az a kellemetlen szagos füst, mely a szemeket izgatja. Ezek a pörkölésnél keletkező gőzök túlnyomókig a kávécsersav bomlás termékeiből állanak. Mivel a pörkölés közben az oly nagyon fontos koffein egy része is eltávozik, nagyon kell vigyázni, hogy a pörkölés túl ne löjjön a célon amire legjobban a tapasztalat tanít meg. Nem szabad a pörkölést addig folytatni, mig a szemek iz- zadr. és zsírosán fényleni kezdenek. Jó a szemeket a pörkölés után gyorsan lehűteni, mert különben a belső bomlás tovább folyik. A pörkölt kávé hosszabb ideig megtartja az aromáját, ha a pörkölés utolsó percében finom porcukorral behintjük, a cukor ugyanis vékony szigetelő réteggé olvad a szemeken s a kihűlést is gyorsítja. Mivel a kávé pörkölése nagyon sok taénves munka, célszerűbb a nagy pörkölőktő! készen venni a pörkölt ’ kávét.

A kereskedelem nagyon sok kávéfajtát különböztet meg, de ezeket négy főcsoportra osztják ; amerikai, nyugatindiai, keletindiai és más ázsiai kávékra. Ezen belül az egyes fajtákat vagy az eredési ország vagy a behajózási kikötő szerint nevezik el, igy santos, rió, bahia, savanilla stb. kávé. A joggal hires mokka-kávénak Európára nézve csak történeti jelentősége van, mert a kérdéses földrajzi kávéterület aránylag kicsiny kivitelre alig jut ki a termésből. Nagyon jó hirüek mind a javai kávék, t. i. igy nevezik a hollandiai ká vékát, amelyeknek kereskedelmi központja Amsterdam. Néhány középamerikai kávé is igen jó, igy a guatemalai és constrai. Jó kávék kerülnek ki a Fülöp szigetekről, Indiából és Ceylonból, hasonlóképen a nyugatindiai Jamaicából és Portoricóból. Legkisebb értékűek az afrikai és brazíliai kávék. Utóbbiaknak mégis azért van nagyfontosságuk, mert az egész világon a szegényebbek használják Az erópai kávékereskedelem néhány kikötőben összpontosul, ilyenek a mi monarchiánk számára Hamburg, Anglia számára London, Franciaország, számára Hawre és az Unió számára Newyork.

Különösen szép színük azok a kávék, melyek héjastól jönnek Európába s csak itt hántoljak őket. A brazíliai kávénak színe

és nagysága teljesen különböző, de a szemek többnyire kicsinyek, színük sárgás- zöldes. A sárgább szintit aranvrió- nak nevezik s drágább a többinél, anélkül hogy a minősége azt indokolná. Ezért sokszor mesterségesen sárgítják a kávét. „Igazán kitűnő minőségek a rendesen igen nagy szemű Jáva- és aízumátra kávék. A iává kávé közvetlenül a megérés után zöldes s csak később sárgul meg A ceyloni kávénál megkülönböztetik a jó minőségű Ultetvénykávét a vadkávétól, melyet a benszülöttek termelnek nagvon gondatlanul. Az elősoroltakkal koránt sincsennek kimerítve az ismeretes kávéfajok.

Még néhány szót a kávéital elkészítéséről. A szemek megőrlésének az a célja, hogy a forró víz jobban átjárja a kávét s alaposabban kioldja a koffeint és a többi anyagokat. Ezért célszerű a kávét sokkal finomabbra őrölni, mint azt általában szokták. Ekkor a lassan átszivárgó forró viz a fontos anyagoknak mintegy 85 százalékát kioldja.

A kávé fő alkaloidája: a koffein kissé izgatólag hat az idegrendszerre, azért kellemes ital a munkában kifáradt embernek, de értéke semmi sincs, legfeljebb, ha tejjel isszák.