Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-08 / 10. szám
Nagykároly, 9914. március 8. 10. szám. XL. évfolyam. ? SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : oooo NAGYKÁROLYBAN, Széchenyi-utca 4. szám oooo Telefon 59. szám POLITIKAI LAP FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. ANTAL ISTVÁN FÖMUNKATÁRS: ZOLTÁN BENŐ OOOO MEGJELENIK MINDEN VASARNAP 00 ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre helyben házhoz hordva 5 K, vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek, o ..Nyilttér“ sora 60 fillér. Harczra készen. Körülöttünk szerte a vi.ágon miiTfie- nütt harcra készülnek. Leszámolásra ké- j szülve állig fegyverbe öltözve állanak a j rivális országok es a nepek milliói szív- j szorongva várják a vezetők döntő, harcba | hivó szavát, mely után nem vágynak, mely őket nem hevíti, mert hiszen ő bennük nem el a leszámolás szándéka, a bosszuállás gondolata. Magyarországon azonban, mely sze- : rencsétlen ország két ellentétes világnézet ütközői között fekszik, melynél elég az j ellentétes táborok megmozdulása, hogy az | indulatok es szenvedélyek féket vesztett | mozdonyainak ütközői már agyonnyomás- | sál fenyegethessek, még mindig a kis j kanapékörök megoldásával vannak az em- I berek elfoglalva. Itt még mindig az fáj az emberek- j nek, hogy Gerő százados 1000 koronával ; több fizetést kap, mint egy másik száza- j dós, hogy Horvath alezredes lótartási ál- j talánya még a konflisszámlat is magában j foglaló horribilis összeg, itt még mindeddig az izgatja az embereket, mi lesz a Vay affér vege és hogy a 25-ik vagy harmincadik segédpár fogja e fegyve;ét ö-z- szemérni. Itt meg mindig a körül forog a vi- 1 igpolitik , hogy szabad e valakit a parlamentből kivezetni és legjobbjaink gondolkozása most azokban az összehasonli- íásokban merül ki, hogy nem e súlyosabb vo,t az az esel,* mikor a koalitió a neki nem tet-ző véleményeket abban az időben, mikor ez még nem is volt törvénybe iktatott lehetőség, — egyszerűen kidobatással való kömoiy fenyegetésekkel fojtotta azoknak torkára, a kiknek történetesen épen akarta. Itt még mindig az a lényeges kérdés, hogy mikor volt jobb dolga a bankoknak, ma e vagy a oalitió idejeben és hogy ki panamazott, az e aki ma ad sub- ventiot a hajózási vállalatoknak, vagy az e aki eddig is régen is adta. Itt most az a legsürgősebben megoldandó probléma, hogy súlyosabb sérelem-e, ha Andrássy Gyulát vezetik ki, vagy ha nem ugyan őtet, hanem más öt képviselőtársát. Ezalatt pedig megindult a nem is sejtett és nem is isire.-' erők titkos munkája. A politika boszorkánykonyhájában már főzik a népek millióinak szánt eledelt és mi magyarok ezek iránt nem tartjuk szükségesnek érdeklődni. Ennek a kérdésnek elintézését már nem tartjuk elsőrendű feladatnak, ez úgy van jól, aho- gyan azt megfőzik, a fő csak az, ahol j személyesen vagyunk erdekelve. Azzal a mi ellenzékünk nem törődik, hogy a közel jövőben nem-e lesz korrigálva egész Eu- | rópa térképé, a fontos nekik ezidőszerint ! az, hogy miképpen korrigáltatnak meg a j választókerületek téiképei. Hogy az em- . berek szezezrei élete és halála forog ko##*- j kan, az másodrendű, a lényeges az, hogy j egyik választókerületből ne csatoljanak I egy embert sem a másikba, nehogy Isten ! őrizz, egy biztos szavazóval kevesebb ma- j radjon. Köröskörül mar megtiltják a lókivitelt is, nálunk a hadkötelesek százezrei a kivándorlásban próbálnák az éhhalál ellen valami menedéket találni. És igy tovább és tovább szomorú, hosszú sorrendben. Ezek volnának azok a kérdések, hol a kormány is szívesen venné az ellenzék közreműködését. Ezek azok a nagy megoldandó feladatok, melynél az ellenzéknek vállvetve kellene közreműködni es támogatására 'enni a kormánynak a magyar nemzet tekintélyének a külföld előtt való emelésében, a szociális alkotások létesítésében. Ahelyett, hogy ország világ előtt saját nemzetüket gyalázzák, oda kellene hatni, hogy az a külföld előtt egy lényeAlarcosbálon. Irta/ Korfiz Holm. Saldenék meglehetősen unatkoztak páholyukban Egyszerre azt mondja a bárónő : — Mondd, Alfréd, nem volna jó hazamenni ! — Bizony, jó volna, — mondta Salden keserűen. Már egész este dühöngött. — Ilyen unalmasnak még sem képzeltem az álareosbált. Legalább is nehány szép kosztümöt szerettem volna látni. De hihetetlenül unalmas. Nézd például azt a kék és fehér valamit, azt a matrózruhát, amely most jön át a termen. Milyen Ízléstelen. Mindegyik ilyen. — Ugy-e, mondtam előre, Emmy. De te mindenáron az álarcosbálra akartál jönni. — De igy meg azt nem értem, miért jártok ti, férfiak, álarcosbálra és miért mulattok ti itt olyan jól. — Bizony, kedvesem, én sem értem most már. De fiatalemberekre meg sok férjre is, nagy vonzerővel bírnak. — Nos és miben áll az a vonzerő? — Azt nehéz megmagyarázni, de igy van. No, de most már tényleg mehetünk, — szólt Salden, aki örült, hogy igy megúszta a dolgot. anélkül, hogy valami régi nőismerőse meg- szóllitotta volna. De már közeledett a végzetes pillanat. Az a kékes tehér valami, amit Emmy olyan kritikusan nézett végig, belépett a páholyba, kezet nyújtott a bárónak és barátságosan mo- | solyogva szólt : — Isten hozott, bárócskám! Na mi az? j Nem is nyújtasz kezet nekem? Mi ez? Talán haragszol rám, fiacskám ? Megsértettelek legu- I több, hogy többé nem mutatkoztál ? Már há- I rom hete nem láttalak. Én nem tudom, hogy ! mit, vetettem Hiszen mindig nagyon jól mulattunk egymással. Nem ? Salden eleinte megnórnult a dühtől és az ijedtségtől. Ránézett a feleségére és remegve kémlelte a szavak hatását. Az asszony mereven ült a helyén és idegesen tépdeste a csipkekendőjét. Mikor azonban a férfi felocsu- i dott, rákiáltott a kékes-fehér nőre: — Mit jut eszébe magának, maga . . . maga . . . szemtelen ? én nem ismerem magát. Egyáltalában, hogy jön maga ahhoz, hogy engem igy megtámadjon ? — Újjá, hát nem ismersz? Nem ismered a Bettyt? Ez hasonlít rád. Frédi kam. Tudod, én nem irigyellek senkitől Felőlem járhatsz, i akivel akarsz. De a Bettyt azért nem kell letagadnod, báró ur. Találok én másikat, ne félj, I te kis hülye! Azzal kiment és becsaptá maga mögött az ajtót. — Emmy, — könyörgött — csak nem hiszed, amit ez a nő beszélt. Emmy, én azt a nőt nem ismerem. — úgy? — tört ki az asszony. —De ez a nő ismer téged ? — kezdett zokogni. — Emmy, az istenért, hogy hiheted ezt ? — És még három hét előtt is! — zokogott az asszony. — De Emmy, ón nem ismerem azt a nőt. Én ma is tudom, hogy mi történt itt. Talán valamelyik barátomnak a tréfája ez. — Igen, ez nagyon valószínűen hangzik, — szólt az asszony gúnyosan és hirtelen felugrott. — De én tudom, mit csinálok, — mondta. — Én nem mulatni akarok az álarcosbálon. Lemegyek és fogok magamnak egy gavallért. És hah neked, ha zavarsz, megmondom az egész világnak, ki vagy és mit csináltál. Kikiáltom az egész teremben. Esküszöm. Értetted ? Ezzel kiment a páholyból és az ajtót a férj orra előtt bevágta. A báró nagyon meglepetten állt az ajtó előtt evy pár pillanatig, azután utána szaladt. — Emmy — könyörgött — Emmy, légy okos. Hiszen ez őrület, Emmy 1 — Nem, nem, nem — mondta az asz- szopy akaratosan. Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. Hauffel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztító Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utcza 59. sz. Bármily kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. / Minta után való festés! Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
