Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-02 / 31. szám
SZ ATMARME GYEI KÖZLÖ dúlt Viktor Émánuel kirátyhoz és kérte beavatkozását a béke érdekében. Az olasz király kérdést intézett királyunkhoz, hogyan fogadná az intervenciót, mire azt a választ kapta, hogy a monarchia egyelőre nem hajlandó tárgyalni a Szerbiával kötendő béke ügyében. Mi bízunk benne, hogy a szerb leszámolásból nem lesz európai háború, ha fel is vagyunk készülve minden eshetőségre. Egyetlen hatalomnak sincs joga hozzá, hogy ebbe a háborúba beavatkozzék és a hármas szövetségnek meg van minden ereje hozzá, hogy ha kell, fegyverrel akadályozzon és toroljon meg minden ilyen szándékot. Erre azonban előreláthatólag nem kerül a sor. Bízunk benne, hogy Anglia határozott semlgessége folytán semmifele beavatkozás nem zavarja, hogy a monarchia elvégezhesse a megtorlás és leszámolás munkáját Szerbiában. Hosszú Vazul pásztorlevele Hosszú Vazul dr. szamujvári görög, hatholikus püspök a Szerbiával kitört háború alkalmából körlevelet intézett egyházmegyéje klérusához és híveihez, amelyben a többi közt megemlékezik a szarajevói gyilkosságról is. Ennek az iszonyú tettnek — igy szól többek közt a körlevél — láttára megrendült öteg uralkodónk és vele együtt mi is valamennyien megrendültünk. És annak daczára, hogy az Urnái van a bosszuállás, mindazonáltal 'az összes istenfélő keresztények szivében egyszerre megnyilvánult az a hit és óhaj, hogy egy ilyen bűntény ezen a földön sem maradhat büntetlenül. Első teljesítendő kötelességtek tehát, hogy azonnal jó kedvvel és büszkén siessetek a kötelesség és a dicsőség zászlaja alá. amely alá íognak beneteket hívni és ott felülmúlhatatlan erényeitekkel félelem nélkül álljatok szemben bármily ellenséggel. Végül elrendeli a püspök a körlevél felolvasását a szószékről és azt, hogy a lelkészek és tanítók a körlevél szellemében tanítsák a román híveket. Híreit. — Személyi hírek Vármegyénk főispánja folyó hó 28-án .családjával domahidai birtokáról állandó tartózkodásra székhelyére visszaérkezett, — Debreczeni István kir. tanácsos polgármester és Plachy Gyula kir. tanácsos, pénz ügy igazgató szabadságukat megszakítva, visszaérkeztek. — Mozgósítás. Ó cs. és apostoli királyi Felsége a közös hadsereg, a hadi tengerészet és mindkét honvédség általános mozgósítását, valamint a népfelkelés fölhívását és behívását legkegyelmesebben elrendelte. A közelebbi tudnivalók a nyilvánosan kifüggesztett hirdetményekből vehetők ki. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Ilosvay Erzsébet oki. óvónőt az apai állami kisdedovodához óvónővé kinevezte. — Egyházmegyei közgyűlés. A tiszavidéki ág. hitv. ev egyházmegye közgyűlése — mint .lapunk múlt számában jeleztük — folyó hó 21-én és 22-én lett megtartva Szatmáron Meskó László nyug. államtitkár, országgyűlési képviselő, egyházmegyei felügyelő és Materny Lajos debreceni lelkész, főesperes elnökletével. A közgyűlésen a nagykiterjedésü egyházmegyének kiküldöttei igen nagy számban vettek részt Az érkező elnökséget és kiküldötteket a szatmári egyház elnöksége és vezető férfiiai fogadták és üdvözölték. A református tanítóképző hatalmas tornacsarnokában tartott gyűlésen pedig a város és a ref. egyház nevében Yajay Károly kir. tan. polgármester, a szat- rnáii ref. egyház főgondnoka üdvözölte az evang. egyházmegye közgyűlési tagjait. — A közgyűlésről a városunkat, illetve a nagykárolyi ág. hitv. evang. egyházat érdeklő ügyekről röviden megemlítjük, hogy a főesperesi tak az utcára . . , kóborolni . . . kenyeret koldulni . . . így éltek és megelégedettek voltak . . . Nem üldözte őket senki . . . Már régóta kóboroltak a városban. A város lakói már hosszabb idő óta látták őket ugyanazokban a rongyokban, ép úgy mezítelen lábakkal és fedetlen fővel, mint ma és nem egy lelkiismeretet szólaltattak meg. De hiszen olyan jó idő van és az árvák szemtelenek lesznek, a koldulásból úgy is megélnek, — mondták az emberek és elhallgattatták a lelkiismeretüket. De most? ... Az árvák ismét az utcán voltak és az borzasztó volt. Olyan elviselhetetlen hideg volt, hogy egy kutyát nem lehetett kiverni. Sajnálatraméltó gyermekek — mondták a járókelők. Milyen meztelen a lábuk, milyen reszkedve szaladnak, minek kell ma is kijönniök az utcára. Vissza- taszitóak ezek a nyomorultak ! — Óh, óh, nézd csak meg ezeket szólt egy prémekbe burkolt, kövér ember a kísérőjéhez a mellettük elfutó árvákra mutatva. Megrázza az embert, szinte melegem lesz, ha nézem, hogy reszketnek. Istenem, miért is hagyták el otthonukat. És nagyon bosszantotta, hogy elébe jöttek ezek a gyermekek és ő látta, hogyan re raegnek. Ez nem tréfa dolog, az ember étvágyát elrontják. Ha eszembe fognak jutni az ebédnél, nem fogok tudni enni — mondotta és összeráncolta homlokát. A másik észrevette, hogy barátját furdalja a lelkiismeret és iparkodott kimenteni ebből a kellemetlen érzésből. — Eh, mit, nem érdemes nyugtalankodni miattuk, elviselik ők ezt. Igen, egész más volna, ha ez a mi gyerekeinkkel történne. Tudod, ha te az én Örik fiamat most akár takarókba burkolva kihoznád, megfagyna. De ezeknél egész más, ezek elbírják. A magyarázat meggyőző volt, a kövér ember és kísérője elmentek. Az árvák pedig tovább mászkáltak az utcákon és csöppet sem csodálkoztak azon, hogy künn jártak az utcán, bár más, velük egykorú gyermek nem volt látható. Csak azt tudták, hogy bár nagyon hideg volt, bárcsak félig felöltözve, mezítláb, kalap nélkül mende- géltek, kénytelenek voltak ajtóról-ajtóra menni és kenyeret koldulni. Nagyon éhesek voltak, tegnap dél óta nem ettek. Óh Gallo, milyen hideg van — mondta a kisebbik, összeszoritott, érzéstelenué volí ujjait elkekült ajkaihoz emelve és apró lábaival taposva a havat. — Igen, Myrto, nagyon hideg van, egész a szivünkig hatol, jer, menjünk gyorsan.-- Óh, az istálló milyen jó meleg volt — folytatta siránkozva a kisebbik és szomorú könnycseppek folydogáltak arcán, mig oda nem fagytak. A kicsi hallgatott, összeharapta az ajkát és ráfujt az ujjara. Ekkor megálltak egy nagy nyitvaálló N 3' jelentés dicséről eg emelte ki a hívek hitbuzgó- ságát és szép áldozatkészségét. Az egyház lelkésze az egész magyarhoni evang. egyházat érdeklő, s a magyarországi evang. egyház törvényhozó testületé elé terjesztendő hat nagyfontosságu ügyet referált határozati javaslattal ellátva főesperesi megbízásból A közgyűlés a lelkész előterjesztését és határozati javaslatát egyhangúlag tudomásul vette, s a zsinathoz felterjeszteni határozta. — Gyászesst. Egy köztiszteletben állő nagykárolyi matróna haláláról, értesülünk. A haláleset a Klio, Janitzky és Ősz családokat borította gyászba. A család a következő gyász- jelentést adta ki: Alulírottak a maguk és a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetetlen jó édesanya, nagyanya, dédanya, anyós, nagy- néne és rokonnak özv. Klie Antalné szül. Gindele Jozefának életének 72-ik, özvegységének 40-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytál A megboldogult hült teteme f. évi jul. 28-án d. u. 4 órakor fog a róm. kath. egyházi szertartás szerint a Majtény-u 20. sz. gyászháztól a a helybeli Mesterrészi sirkert- ben örök nyugalomra helyeztetni. Lelkiüdvéért a szentmise-áldozat f. hó 29-én reggeli 7 órakor fog a róm. kath. templomban az Egeá Urának bemutattatni. Nagykároly, 1914. julius 26. Áldott legyen emlekezete! Klie József, Klie Anna férj. Janitzky Albertné, Klie László Klie Mária férj. Ősz Jánosné, Klie Antal gyermekei. Janitzky Albert, Serly Rózsa férj. Klie Lászlóné, Ősz János, Borotvás Ilona férj. Klie Antalné, vejei és menyei. Janitzky Margit és férje Balássy Miklós, Janitzky írma, Anna, Mariska, Pál, Sándor, ltj. Ósz János, György, István, Mariska, Ferenc, ifj. Klie Antal, Ilonka, ..unokái. Balássy Margitka, Pista, dédunokái. Özv. Füzy Istvánná szül. Propszt Franciska mint testvére Gindele Ilona és férje. Nők János, Gindele Emma és férje Kabay Ferencz mint húgai. — A Nagykarolyi Dalegyesület nagybányai hangversenye és kirándulása — mint az egyesület elnökségétől értesülünk — mely f. évi augusztus hó l-ére volt kitűzve, bizonytalan időre elhalasztatott. A tervbe vett hangverseny csakis akkor lesz megtartva, ha az országiban uralkodó katonai mozgalmas idő elmúlik. — Kiíüntetett gazdasági cselédek. A in. kir. foldmivelésügyi miniszter főispánunk előterjesztésére 6 gazdasági cselédet és 6 gazdasági kapu előtt. Az udvar közepén egy nag3T dogg hevert a hideg miatt összehuzódozkodva. Nem vette eszre a gyermekeket, akik kéz-kézben bizonytalan léptekkel mentek be az udvarra. Mentükben nézték a nagy kutyát. A nagyobbik megállt és nem mert tovább menni. Myrto, ez a kutya harap, menjünk vissza. Oh én olyan éhes vagyok, fázom, hova menjünk még — mormogta a kisebbik. — Itt lakik egy gazdag ember, kérünk egy darab kenyeret és visszaszaladunk az istállóba. Hiszen olyan hideg van, már szinte megfagyok. Még egy pár lépést tettek és azt remélték, hogy elérik a házat anélkül, hogy a kutya fölébredne. De a hó csikorgása fölébresztette az ebet Fölemelte a fejét, észrevette a ron- gyos gyermekeket és rájuk rontott. A veszélyt látva a szegény gyerekek, nagyot kiáltottak és átölelve egymást, lekuporodtak a hóba. így védekeztek a kolduló gyermekek és asszonyok a kutyák támadása e’llen. Olyan ez, mintha elismerve legyőztetésüket, a gyönge kis teremtések a vadállat szivében szánalmat akarnának ébreszteni. És valóbau, a kutya megállt, lecsillapodott a dühe az árvák védtelenségével szemben. Kis távolságban tőlük lefeküdt, fejét lábaikra fektetve, mintha figyelni akarná őket, hogy ne álljanak föl és ne menekülhessenek el. Szívet remegtető, könyfakasztó pillanat volt. A két meztelen lábú, rongyokba burkolt gyerek födetlen fővel, kék ajkakkal és egymásba M.M.M. «C J- C3» C3» L3-C3- 3 «13 3 ♦ ♦ r3*C3»[3C3.«r3»CI]» ♦ E 3* C3 ♦ Cl ♦ ♦ C3*C3*CC ♦ 13» C 3 ♦ 13 «T3» £ 3 ♦ C3. £3♦ £3 . £3. £ 3» £3'« B IK8ZÁDI VEGYÍTVE az idei termésű savanyu bor kitöno italt szolgáltat. fl „BIKSZÁDI" természetes gyógyásványviz hurutos bántalmak ^/T^Ü^F^T a ellen páratlan. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra küld ------------------------------------------- a „BIKSZÁDI“ fürdő igazgatósága. pysft 3r*£ 3*T3^»C3~*C ? +L -*£ a-cca - L i * n-v ~ ^ Ui, J J -*»4. ^ * -r-tr
