Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-30 / 13. szám
jftu MáitáifiF Pál MerD és tartós plissézés w “aJ wa Ja. m&. ^fg£ és guowlérozás Modern ruhafestés bármily divatszinre NAGYKÁROLY, Széchenyi-utcza 43. szám, a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. leginkább ő rá vonatkoznak, de amelyek színi- viszonyainkat is érintik. A sok közvetlenség- ges megirt apróságok bizonyára érdekelni fogják azokat, akik a színházi dolgok iránt érdeklődnek. A füzetnek két korona az ára. Hangverseny. Az április 5-iki hangverseny iránt úgy Nagykárolyban, mint Szatmáron és a vidéken rendkívüli nagy érdeklődés mutatkozik. És ez az érdeklődés teljesen indokolt, mert a hangverseny abszolút művészi becsét a közreműködők nevei már eleve garantálják. A hangverseny műsora a következő: I. Bach- Busoni Versenymű D-moll I. II. és III. tétel, zongorán előadja: Jakobovits Dudus. II. Mascagni : Nagy ária Parasztbecsület c. operából. Leoncavallo: Madárdal Bajazzókból, énekli: Bendiner Heddy. III. Liszt: Magyar fantázia, zongorán előadja: Dániel Kató. IV. Offenbach : Olympio és Antonia dala Hoffmann meséiből. Lehár: Melodráma és valze Éva c. operettéből. Énekli Bendiner Heddy. V. Liszt: Esdur, zongorán előadja: Gáspár Nica. Az összes számok zenekari kíséretét második zongorán a hangversenyezők mestere: Bendiner Nándor zongoratanár, a szatmári zeneiskola igazgatója látja el. Párisi dmatlevél. Páris, márczius elején. Az utóbbi években a nagy metropolisok azon erőlködtek, hogy a divat Eris-almáját megkaparintsák Páristól, Németek a reformruhákat kreálták, Amerika az aluminium kalapot, minden igyekezet hiábavaló volt. A nemes harczban Páris újra könnyen győzött, a divat koronázatlan királynői most is, épen úgy, mint azelőtt a Rue de la Paixről s a Rue Royalról kerülnek ki. Az egész modern világ hölgyei igen elporladt gyermeket istenitő, meghatóan gyöngéd anyai szeretete. Es azután, két hónappal ezelőtt, komolyan eljött a vég, a pislogó életlángocska kialudt Ágyba dőlt és naponta meglátogattam. Mindig élénkebb, szinte mohósággal mesélte el nekem ezer fantáziáit; valamennyi a Pólóiról szólt; mintha megérezte volna a mindinkább kezdődő véget. Amikor beszélt, folyton ismételgette, kékülő keskeny ajkai közül számtalanszor rebegte el: «Fiam, az ezredes!» Mindig megborzadtam ilyenkor. Éjszaka halt meg. Nem volt nála más, csak a szolga felesége, egy ápolónő és én. Már órák óta eszméletlenül feküdt, a lélegzete gyors volt és hörgött. Váratlanul felnyíltak a szemei és oly kifejezéssel nézett reánk, amelyet nem felejtek el soha. Azután tisztán és érthetően mondta: Poldim, egyetlen, miért tetted ezt velem? Szegény véres fejed! Poldi, gyermekem, eljövök hozzád! ... A többi szavai érthetetlen suttogásba vesztek és néhány perez után már nem volt élet a szegény szerencsétlen anya testében . . . A hadnagy — amint később megtudtam, nem szivem, de föbelötte magát. . . . ismerik és méltányolják a párisi divatot, lomtárba teszik az extravagáns s gyakran Ízléstelen amerikai újdonságot, meg mielőtt igazán divatjuk lett volna s visszatérnek a mindig uj, ötletes, elegáns könnyed párisi divathoz, a divatok királynőjéhez. Napoleon a Place Ven- domci magas diadaloszlopáról szabónők és masamódok seregére tekint le vidáman s az Ízléses, tündéri kirakatokból illatos, parfümös atlaszok, selymek, hímzések, virágok, tollak mosolyognak rá. Mintha szemlét tartana a császár e pompás truppon, e szépségés gyönyörű holmikon. S ha valaki megkérdezné a császárt: „Mit gondol a pompás kis aluminium- kalapokról? bizonyára igy felelne a maga császári, hóditó stílusában: Kár, hogy nem tudom újra a valóságos, igazi kontinentális zárlatot keresztül vinni. A Champs Elysées gesztenyefái még csak rügyeznek, de már melegen süt le ránk a nap, lerakjuk a bundákat s az elviselhetetlen posztó kosztümöket, s válogatunk a selyem, a szövetek közt s hozzá a legkülönfélébb fantasztikus szabással és formákkal, amik az anyag szépségét még emelik és megszorozzák. E selyemruháknál természetesen nem lehet szó klasszikus formákról, inkább a díszítések, az orosz hímzések, tarka balkáni színek s a kis Bolerok találnak gazdag alkalmazást. A müncheniek hatását látjuk, a nagy kékkel és zölddel koczkázott Liberty aljakon, melyeket sárga és fehér csikókkal szelünk át. A keskeny és szűk aljaknak még mindig nem mondhatunk búcsút, bár nem uralkodnak már oly kizárólag, mint tavaly. Még mindig látunk aljakat, melyek a hölgyek kecses, szabad járását gátolják, az Eui még mindig divatos dönt nehány szép hullámmal. Nizza az idén nem oly divat már, mint azelőtt, aminek nem tudjuk okát adni. Egyszerűen : nem divat. A láthatatlan divatkirálynő a hegyvidéket, alpesi tájakat, Egyptom kék egét irta elő ez óv nyári fürdőhelyéül s nincs más hátra, mint azt elfogadni. Fölebbezésnek helye nincs. A párisi divat atelierekben azért készülnek a nizzai „kaszinó toalettek“, ami épenséggel nem baj, mert ugyan mi a különbség, hogy vájjon csakugyan a Riviérán viseljük őket, vagy Cairoban, Nizzában, vagy Abeszsziniában, a fő, hogy szépek s hogy a csodálatra méltóan mindig uj és ötletes párisi szövőipar uj meg uj szöveteket, száz színben csillogó uj változatokat kreál számunkra. A társaságbeli és kaszinókosztümök egyik fő újdonsága a Crepe-Tosen, amelynek köny- nyedsége, lágy simúlása a termethez azon szövetekre emlékeztet, melyek a finom tanag- rákat burkolták be egykoron. Készülnek selyem és musselin szövetek nagy, tarka virágos mintákkal, melyeknek naiv rajza a Lajos Fiilöp korabeli szöveteket idézi emlékünkbe. E világ- díszek a szövetek széleit szegélyezik s Ízlésesen harmonizálnak a kosztüm alapanyagával. A könnyű Foulard-kosztümök virágcsokrocskáikkal, mellyel 1830-ra emlékeztetnek, újra föltámadnak hosszú álmukból s az uj tavaszi divat szívesen látott vendégei lesznek. Különösen fiatalos és vonzó külsőt adnak e virágos kosztümök hölgyeinknek. Még gyakrabban találkozunk a brokátokkal, melyek azonban a régi fülledt szövetnek csak a nevét tartották meg, az uj divatban könnyűvé és simulóvá váltak, mint a lenge Foulard s a Charmeuse. Ugyanezt mondhatjuk a selyem- kaschmirről is. A párisi szabók, kosztümtervezők most a tavaszi és nyári csodák, bűbájos varázslatok hálójában vannak s ritkábban láthatók s zárkózottabbak, mint a miniszterek, kiknek vállain nyugszik Éurópa. Iskola, egyház. A debreczeni egyetem. Debreczenből jelentik : A debreczeni egyetem három fakultása, a teológiai, a jogi és a bölcsészeti ez óv szeptember havában már megnyílik. Hétfőn Debreczenbe érkezik Jankovich Béla közokt. miniszter, aki a város és az egyház vezető férfiaival tanácskozni fog az orvosi fakultás építkezéseinek kérdéseiről. Az építkezést május elején, de legkésőbb junius elején kezdik meg. Az építkezés öt millióba kerül, amelyből Deb- reczen városa három milliót, az állam pedig két milliót vállalt. Állami népkönyvtárak papikózen. „Az Est“ Írja : A vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak egyik fontos ügyosztálya a .Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa.“ E tanácsnak az élén kiváló szakember, Mihalik József áll. Mellé volt beosztva éveken át dr. Gulyás Pál, aki múzeumi segédőrből nemrégen lett őrré. A tanács honorálni akarta Gulyás fáradhatatlan működését s mivel a tanács munkája is erősen meggyarapodott, a múlt év őszén javaslatot tett a kultuszminisztériumnak, hogy az osztály részére egy segédelőadói állás szer- veztessék s mindenki eleve természetesnek találta, hogy az uj állásra dr. Gulyást fogják meghívni. A minisztérium elfogadta a tanács előterjesztését, de az indokolás szerint a VII. fizetési osztályba sorozott segédelőadói állásra nem a fölszaporodott munka miatt támadt szükség, hanem azért, mert a múzeumi teendők ellátása teljesen lefoglalja az előadót, minélfogva a népkönyvtárak vezetését át kell adnia az uj segódeiőadónak. Zichy János segédelőadónak nem az érdemes dr. Gulyást, hanem Gergely József esztergommsgyei áldozópapot, a „Katholikus Sajtóegyesület“ főtitkárát, az „Egyházi Közlöny“ szerkesztőjét nevezte ki, tehát egy harezos klerikálist. Gergely kinevezése még januárban történt, egyik utolsó ténykedése volt Zichynek. A fiatal pap még nem foglalta el uj állását s szakkörökben remélik, hogy Jankovich miniszter tud majd módot találni, hogy ne is vehesse át az állami népkönyvtárak vezetését, mert nem kívánatos klerikális kézre juttatni a nép művelésére szánt intézményt. Mipelc. — Lapunk mai számához állandó mellékletünk a Nagykároly politikai lap f. évi 4-ik száma van csatolva. — A kormány a népjólétórt. A földmivelós- ügyi miniszter a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesületnek gazdasági s háziipari tanfolyamok, valamint gazdasági előadások tartására 1500 K államsegélyt utalványozott. Cl RK VEN ICA Nagy gyógyhatás görvely és angolkórnál, az idegrendszer betegségeinél. vérszegénységnél, sápkórnál, női betegségnél, elhájasodásnál és idült reumatismusnál. Mint klimatikus gyógyhely páratlan maláriánál, influenzánál és minden liuiu- tus betegségnél.--------------------gjgy Modern fürdőit nap-, homok- és szabad tengeri fürdőre, jgjg tengeri fürdő és klimatikus gyógyhely, az Adria partján (Fiume mellett) Egyedüli belföldi tengeri fürdő. Mesés hornokplázs. A partot körülbelül 800 méternyire finom homok borítja és oly sekély, hogy gyermekek minden felügyelet nélkül is fürödhetnek. Kimeriiö prospektust küld : a FÜRDÖBiZOTTSÁG.
