Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-02 / 9. szám
9. szám. XXXIX. évfolyam. 5V®gykároly, ISH3. máe-cariua 2» SZERKESZTŐS ti es Ki ACC-HIV ATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: JSfAGYKÁROLYBAM Jőkai-ntcza *>. svs. TelepP.on r-G .>7,n >n ^ROfz-.r^JKS&i^Xieazsncs^xssüáisrtxiBaasií'SBBSias r»*um»': taiíta.«*. oemkeüi r^jS^^t^srcaareuBiííLS ssüaiíi 'jEtsnaiissaffi . v\ Pártoktól fiigSEtíen POLITIKAI LAP. tn&awwasMmii'äiesmaimuiWHttur&xKZKttw&migttv-yKavBvx&xmswttmiaivnHi* B^«tr*ic^*araPKBm»maBE«iS0iiBsrouiM K-SegjeBeríik misteSen vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK , F.^y évre helyben házhoz hordva 5K vidékre postán küldve 3 korona j| el kníiaégek, egyházak és iskolák részére egyévreh korona II Hirdetések uíányos áron küzöítetnek. „Nyilttér“ sora 60 fiiiér. §a%daségi poiiiiűáná a SSaifiánon, A közelmúlt napokban két kimagasló gazdaságpolitikai esemény vonta magára a közfigyelmet. Az egyik Wekerle volt miniszterelnök bécsi felolvasása, a másik pgdig a Lukács-kormanynak a balkáni szerződésnek tekintetében való állásfoglalása. Lukács László miniszterelnök a Wekerle iskolájába járt. Tőle tanulta a pénzügyi admimsztrácziót és az állami pénztári készletek felhalmozásának titkát. Igaz, hogy mindkettőjüknek szomorúan kellett tapasztalniok, hogy a monarchia szerencsétlen külpolitikája mily gyorsan emésztette fel azokat a százmilliókat, melyeket ők az adóprés ügyes kezelésével lassan- kint összegyűjtöttek. Az annexiós krízis megette a felhalmozott milliókat és Wekerle teljesen üres pénztárakat adott át Lukacs László pénzügyminiszternek, aki csakhamar a miniszterelnöki székben is utódja lett. Lukácsnak sikerült tőle telhe- tőleg rendbehozni az or.-zág pénzügyeit, melyeket a mostani páratlan krízis azonban teljesen lerontott. Most nemcsak a pénztárak üresek, de a legsürgősebb szükségletek íedezésere se lehet kölcsönt kapni. A belpolitikában Wekerle és Lukács I utjai már rég szétváltak. Most pedig a ; gazdasági politikában is szembe kerültek | egymással. Wekerle Sándor, Magyarország I volt miniszterelnöke nyíltan bevallja, hogy ! ! a kereskedelmi szerződések megkötésénél ! annak idején nagy hibákat követlek el, : mindent feláldoztak az agrárius érdekek- j ; nek. Wekerle most azt hirdeti, hogy a j I Balkán államokkal kötendő uj szerződé- | seknél meg Kell engedni az éló állatok ! behozatalát és le kell szállítani a takar- mánynemüek vámját. Wekerle tehát olyan j j érdekekért száll síkra, melyeket az osztrák j ! és magyar agráriusok teljesen perhorres- í kainak. Az agráriusok orgánumai máris ! | .óriási lármát csapnak, hogy nem szabad a j | Balkán államoknak konczessiókat tenni, j Bármily hatalmasak legyenek is az agrá- i | riusok úgy a Lajtán innen, mint a Lajtán I j túl, a két kormánynak ez esetben elég j | erősnek kell mutatkoznia arra, hogy az | agrár követeléseknek ne engedjen. Mert ! i a Balkán államokkal a tárgyalások csak j I az élő állatbehozaíal bizonyo- feltételek melletti konczedálása alapján indíthatók j 1 meg. Ha ellenben az élő állatbehozatali I I tilalmat és a mezőgazdasági prohibitiv j I vámokat továbbra is fentartjuk, úgy a ; Balkánon még azt a pd-czot is el fogjuk ! vesziteni, amelyen eddig mi domináltunk. Szerbia és Bulgária nagy török területekéi annextáltak. Ha már most barátságtalan politikai magatartásunkat még gazdaságpolitikai szükkeblüséggel fogjuk tetézni, akkor igazán nem lehet reményünk art a, hogy a Balkánon edoigi poziczión- kat megtarthassuk. Érdekes Wekerlének az a kijelentése, hogy a most érvényben levő kereskedelmi szerződések megkötésénél az agráriusok képzelt érdekeiért hozott áldozatok még a magyar mezőgazdaságnak se váltak hasznára, mert marhakivitelünk csökkent, a sertésexport’""pétiig teljesen megszűnt. Bámulnak az agráriusok Wekerlének ama kijelentése fölött is, hogy az őrlési forgalmat a magyar malomipar erősítésére bizonyos kautelák mellett vissza kell állítani. A koaliczió alatt Wekerle is az agrár-konzervativ áramlatban úszott, de most, hogy kikerült belőle és kívülről szemléli a dolgokat, tisztán látja azokat a nagy hibákat, melyeket ő és kormánya a kereskedelmi szerződések megkötésénél elkövettek. n 1 pilisi eseményei. — A S'íatmármegyei Közlöny tudósítójától. — A képviselőház hétfői ülésén az elnök bejelentette, hogy az országgyűlés tanácskozásait botrányosan zavaró képviselőkre vonatkozó kitiltó határozatok lejártak s igy a régebben kizárt képviselők valamennyien megjelenhetnek a Ház ülésein. A pénzügyminiszter törvé íyjavaslatot nyújtott be az adótörvények életbeléptetésének Ígért elhalasztáTragédiák a sarkon. Franczis Robert Scott kapitánynak és j hőslelkü társainak drámája egyik megrendítő epizódja annak a végtelen hosszú sorozatú dráma-cziklusnak, mellyel a Föld földerítésének hősies munkája karöltve járt. A földrajzi kutatóknak küzdelme és harcza nemcsak a legnemesebb és legönzetlenebb, de egyszersmind a legbősiesebb küzdelem is volt. Önzetlenül, tisztán a tudomány és kultúra szolgálatában és ennek fejlesztéséért tették — és1 teszik a jelenben is — koczkára nemes és ér tékes életüket. A legtöbb felfedező gyötrelmes j kínokat szenvedett kutatásának ideje alatt; valamennyi hónapokon, éveken át abszolút nélkülözte az élethez tartozó szükségleteknek legelemibb követelményeit. Akárhány az életét áldozta — tudatosan — a tudományért, hazájáért, nemzetéért, a nemzeti lobogó dicsőségéért azokon az utakon, amelyeket tudós bősök vére áztatott, fehérre aszott csontváza szegélyezett, vagy amelyeken a kutatónak az éhségtől halálra gyötört és a dermesztő hidegben csonttá fagyott holtteste volt a mért- földmutató. Legdrágább volt a sarkok kutatása- Mondhatni, bogy a két poláris övnek minden fokát néhány tudós életével fizette meg az emberiség. És ha a végtelen jégmezőkre merészen felbatoió nem az életével váltotta meg a merészséget, de mind3n esetben oly rémüle- tes, csaknem hihetetlen küzdelmek közepette hatolt előre, amelynek leküzdése és elbírása a legszebb dokumentumok egyike az emberi léiek impozáns erejének. íme ugv-kót vázlatosan elmondott rövid példa. A hollandusok 1594-ben bárom hajót küldöttek ki Wdlem Barent sorhajókapitány vezetése alatt, azzal a feladattal, hogy keresse meg az utat az Atlanti — és Csendes óczeán között Szibiria fölött. Barent másodszori kísérlete alkalmával is csak a Novaja Szemlja- sziget északi csúcsáig jutott. Itt a hajója befagyott a ,,Jégfok“-on. És megindult a sarki kutatás rettenetes drámáinak első jelenete. Barent a hajó deszkáiból házat építtetett. A talaj már egy lábnyi mélységben kemény volt, mint a sziida. Ásót, kapát, csákányt megfogni egyenlő volt a kéz elfagyásával. A dermesztő hideg megfagyasztotta a leheletet; a munkában kisajtolt verejték jégpánczéilá fagyasztotta rajtok a gúnyát. Nem levetni, de letörni kellett a ruhadarabokat. Mikor az élelmiszerük elfogyott, vadászattal akartak élelmet I szerezni. Hiszen a sok jegesmedve állandóan I ott leselkedett a házuk körül. Az akkor még igen kezdetleges lőfegyverrel azonban nem boldogultak. Nem tudtak czélozni; a puska csöve czélzás alatt csaknem lefagyasztotta a kezüket. Csakhamar jött a sarki vidék szörnyű réme : a nyolezvanegy napból álló sötét, rettenetes éjszaka. A dermesztő, gyilkos hideg lehetetlenné tette, hogy egy perezre elhagyják az otthont, melyben vastag rétegben ült az olvasztott medveháj fojtó füstje, az embereknek heteken át meggyűlt párolgása, az állati i zsiradékok émelyítő bűze. Tavasz végén utra- kelni akartak hazafelé. A hajót azonban ösz- szeroppantotta a jég. Vizrebecsátottak két csónakot és nekimerészkedtek a rettenetes hosszú utaknak. Háboritó tengeren úszó jégtömbök között, harmincz fokos hidegben, egyetlen falat étel nélkül. Betegek voltak mind ; a szörnyű skorbut valamennyit leütötte a lábáról. Barent, a csónakban feküdve, Novaja Szemlja térképét rajzolta embereinek, hogy hazataláljanak nélküle is, jelentették neki, hogy egyik leghívebb es leghasznosabb embere haldoklik. Nem tesz semmit, elkísérem. Néhány percz- czel később meghalt. Az expodiczió néhány megmaradt emberét Gerard de Veer hozta haza leírhatatlan gyötrelmek után. Franklin tulajdonképeni szereplése ott kezdődött, mikor az angol admiralitas 1819- ben kiküldte a harminezhárom éves tengerészt Brit-Amerikának arra a puszta sivatagjára, mely a Dudson — öböltől a Rézbánya- folyóig terjed, abból a czélból, hogy ennek a rengeteg területnek geográfiáját kikutassa és hasznavebetőségót megállapítsa. Ruháit fest 1 vegyileg tisztít Haufel Sámuel Nagykároly, Kölcsey-u. 1. j a rom. Rath, templom mellett. állapíttatott 1902. évben. 1 Telep : Petőfi-ut 59. szám. V-i ________ -- ■ - , _______________________—----------------------—-----------------------------------------------------------------------------—-------------------------—------------------------------------------- W
