Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-05 / 40. szám
SZAT MAR MEGYEI KÖZLÖNY törvényes intézkedésektől eltekintve, a revideált szerződéseket hosszabb időtartamra kiterjeszteni. Harkányi báró beszédében is a budapesti kereskedelmi kikötő, a vasúti hálózat és az Ausztriával való gazdasági kiegyezés ügye megelőzték a balkáni szerződések revíziójának kérdését, amiben megerősitését látjuk a miniszter már hangoztatott felfogásának, hogy a balkáni változások elsősorban a forgalmi viszonyok szempontjából mérlegelendők. Valóban, a forgalmi relácziók gyakorlati kérdéseiben összpontosulna a Balkánnal való minden gazdasági összeköttetés jövője és a kereskedelemügyi miniszter az egyedül czélhoz vezető utón jár, amidőn Magyarország jövőjét ezekben az irányokban igyekezik kiépíteni. A kereskedelemügyi miniszternek kiváló gyakorlati érzékről tanúskodó beszéde jelentékenyen elhomályosította azt a gazdasági programmed, amelyet az uj Andrássy-párt szintén a héten terjesztett a közvélemény megbirálása elé. Mert ez a programm alapigazságaiban teljesen megegyezik azokkal az elvekkel, amelyeket Harkányi báró a magáéinak vallott, amennyiben mindkét programm a gazdaságilag" megerősödött Magyarországban látja egyedül a függetlenség biztosítékát. Ez az elv ma annyira kiemelkedett már az üres jelszavak közül, igazsága annyira erős és átható, hogy ma ezen elv körül úgyszólván az ország egész népe sorakozik pártkülönbség nélkül. De amig a kereskedelemügyi miniszter beszédében ez az elv a legvilágosabban, eles hangsúlyozással van az előtérben állítva, az An- drássy-párt programmjában szerényen húzódik meg a különféle irányban haladó politikai törekvések mellett. Mig a kereskedelemügyi miniszter beszédében ezt a magasra emelt jelszót egy testestől-lelkestől gyakorlati és igazán jobb jövőt jelentő gazdag programm követi, addig az Andrássy-párt programmjában egy pár elméleti értékű kijelentés következik, amelyek éppen ezért nem bántanak meg senkit, de nem is használnak senkinek. A gyakorlati czélok ereje, a kézzelfogható eredmények megitélhe- tése és a jövő fejlődés praktikus irányítása alkotják a kereskedelemügyi miniszter beszédének becsét és ezeknek köszönheti, hogy a budapesti kamara küldöttségéhez intézett szavai altalános helyeslésre találtak az egé*z országban. Mr ni. A magyar orvosi kar érdekében elhatározó lépést tett. Sándor János belügyminiszter. Mint már szükebb körben bejelentette, tehát már köztudomásra jutott, az Orvos Szövetségnek Pöstyénben tartott nagygyűlésén hivatalosan tudatta, hogy november 1-én a községi és körorvosok nyugdíjintézetét életbeléptéik Nemcsak az orvosok fogadhatták ezt megelégedéssel a legnehezebb feladatot vállalt kartársaikra való tekintetettel, hanem a közegészségügy érdekében mindenfelé megelégedéssel kell ezt az intézkedést fogadnunk, amely az eddig csak papíron levő intézményt megtestesíti. Sokszor halljuk azt a fájdalmas panaszt, hogy egész körzetek, a felvidéken majdnem egész járások vannak orvos híján. Ugyanakkor, amikor a nagyvárosokban orvosi fölösleg van s a fiatal orvosok strugle of life tülekedő harczát vívják vagy a fogorvosok özönét növelik, hogy a mások fogán szerezzék meg betevő falatjukat. A járványok, főképpen a lakosság legnagyobb átkai, a gyermek járványok szabadon garázdálkodnak s veszélyeztetik még a rendezett viszonyok közzé jutott vidékek lakosságéi is. Mert ami talán a legfontosabb, a preventív intézkedések nem történhetnek meg a szükséges orvosok hiánya miatt. De hát mondhatjuk-e, ha nincs kedve elmenni a jobb környezethez szokott fiatal orvosnak, amikor csekély fizetése, még silányabb mellékjövedelme maga sem csábítja, ellenben visszariasztja az a tudat, hogy a higiénikus intézkedéseknek babonás konoksággal ellenálló népség elfogultságát kell keserves munkával legyőznie, a jövője pedig egyáltalán nem volt biztosítva; mert még örülhetett, ha véletlenül megrokkanva a becsületes szolgálatban, a vármegyei törvényhatóság nagyiéikűségéből, emberi szánalmából némi kegydijat kapott. A nyugdíj biztossága tehát már jelentékenyen javítja a helyzetet; biztos állásra még a nehézségek mellett is szívesebben megy a fiatalember, remélve sorsának jobbrafordulását, ' ami bizonyára legközelebbi gondja lesz a kormánynak. Nem tagadhatjuk, hogy legcélszerűbbnek az orvosok államosítását tartanók. Ez nemcsak hogy megkönnyítené a közönség dolgát, mert az adó után esetleg kivetett pótlékot, szemben a nyerhető szolgálattal senki sem érezné meg ; hanem lehetővé tenné azt, hogy hivatalosan rendeljenek oda orvosokat, ahová önszántából ma senkisem megy. A leginkább kellemetlen körzetek sem maradnának orvos nélkül, s az orvosok sem panaszkodhatnának, mert az ilyen állások mintegy lépcsői lennének előléptetésüknek, illetve jobb helyre való áthelyezésüknek. A legközvetlenebb teendő az orvosok helyzetének javítása. És azért a nyugdíjintézet életbelépése nagy horderejű cselekedet ; első foka az orvosi állás biztosságának. A statisztika megállapítja, de a tapasztalat is bizonyítja, hogy ahol rendes és fejlett orvosi szolgálat van, ott a halálozás leszáll természetes fokára. Számba kell ugyan vennünk a különböző egészségi és kulturténye- zőket: a nép műveltségét, táplálkozását, lakás- viszonyait, de még a klimatikus viszonyokat is; mindamellett döntő körülmény, hogy fő- képen megtörtént-e a preventív védekezés az egészségrontó körülmények ellen. A csecsemő- halálozás csökkentése szocziális kérdés is; de az bizonyos, hogy Magyarországon a szocziális viszonyokon kívül, kivált a minduntalan föllépő járványok esetén az okozza a nagy gyermekhalandóságot, hogy nincs mindenütt gyors és kielégítő orvosi segítség. Számtalan diftériás, skarlátos gyermeket megmenthettek volna, ha kellő időben ott lehet az orvos. De naponkint végigjárni még egy-két falut is, nagy feladat; többet már lehetetlen. Annál kevésbbé, mert. hiszen ambulanciát is kell várnia az orvosnak, hazulról sem szabad hiányoznia, ha beteg jelentkezik, vagy éppen sebesültet hoznak. És vegeznie kell a hatósági teendőket is. Pedig azt sem tagadhatja senki, hogy a mészárszék, a pöcegödrök, a kutak, piaczok szemmeltartása általános egészségügyi követelményből ne lennének oly fontosak, hogy azokkal az orvos is törődjék, még pedig állandó figyelemmel. Az élelmi szerek és az élelmi piaczok orvosi ellenőrzésének hiányosságát még itt a fővárosban is érezzük. Mert erre nem érnek rá a hatósági orvosok. Hogy állanak tehát akkor a dolgok künn a vidéken? Ételmérgezés, — Menj békével fiam, — mondta az őszhaju asszony. — De azért ne essél kétségbe. Én kijárom az uraknál, hogy hazabo- csátanak. A te öreg nagyanyád nem hagy el téged. Ha kell, fölmegyek a királyig. Ha lekopik is a lábam — ne félj, haza könyöröglek édes jó fiam. Jancsi pedig elment katonának. Sári néni szomorúan járkált ide is, oda is, kilincselgetett az uraknál. Kórt, könyör- gött. Eresszék haza az unokáját, mert meghasad a szive. Az urak jóságosán mosolyogtak. Figyelmesen végighallgatták a szegény asszony panaszát. Ümmögtek is hozzá egy-kettőt, mondván, hogy értik a dolgot, pedig dehogy is értették. — Baj, baj — ezt elmondta mindegyik. — de nem lehet a dolgon segiteni. — Akkor megyek a királyhoz, — mondta a zokogástól fuldokolva az öreg asszony — megyek a királyhoz. És elment a királyhoz, lekönyörögni az unokáját. II. Hazament. A ládafiából összekeresgélte azt a néhány megtakarított s régóta zsugor- gatott forintot. Jó lesz útiköltségre Pestig. Aztán meg nyakába akasztott vagy busz füzér perecet, majd jó lesz az útra, ha megéhezik. Kiballagott a pályaudvarhoz. Menetközben ez is, amaz is megszólította. — Hová, hová, Sári néni ? — Megyek a királyhoz, — mondta önérzetes hangon a jó, öreg asszony. ■ Megmutatták neki, hogy kell megváltani a bilétát a vasútra. Egy katonakabátos kisasszony megkérdezte tőle, hogy meddig kell a jegy, hova utazik ? — Pestre, a királyig — mondta Sári néni — amin a katonaruhás kisasszony nagyon elcsudálkozott. — Itt a pénz — s odaadta az összes megtakarított pénzét. — Ez nem elég, mondta a pénztárosnő — ezért csak Szolnokig viszi a vonat. — Szolnokig?! — kérdezte Sári néni megszeppenve. — Addig. — De talán mégis lehetne. Nincs már több egy garassal se, aranyos kisasszony. Szegény vagyok, csókolom a kezét, de muszáj beszélnem a királylyal. — Én nagyon sajnálom, jó asszony, de a vasút nem hitelez. — Hát akkor tessék adni egy bilétát Szolnokig. Majd csak megsegít a jó Isten. így jutott el Szolnokig. Addig csak elvitte a gőzös. Nem is unta magát az utón, mert fünek-fának elbeszélgette, hogy hova megy, miért megy. Akik hallgatták azt mondták: — Szegény asszony. így érkezett el Szolnokig. De mi lesz most? Sári néni nem teketóriázott sokat. Elmegyek gyalog Pestig, majd csak megsegít az ón Istenem. És elment gyalog Pestig. Hosszú, fáradtságos volt az ut. Össze is törte egy kicsit, de mégis fölérkezett. Az Isten csakugyan megsegítette. Az országúton valami jókedvű ur fölvette a kocsijára; azzal jött el idáig. — Ugyan kérem, merre lehet beszólni a királylyal ? — kérdezte egy katonaféle embertől, akiről kiderült, hogy még sem katona, hanem rendőr és az a kötelessége, hogy ott Bármily kényes szinü és gazdag diszitésii ruhanemiiek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. Hauffel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petöü-utcza 59. sz. PlUsh és bársonyok gőzölése. Minta után való festés! Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
