Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-05 / 40. szám
SZATMARMEG YE1 KÖZLÖNY Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MAGYAR SIEMEHS-SCHUCKERT-MŰVEK-nél, Budapest, VI., Teréz-körut 36. fiyár-Htcza 13. A legjobb és a legtartósabb drétszálas lámpa. Húzott drótsiáilal 75'/« árammegiakarítás. italmérgezés mindennapi dolog. Igaz, hogy a törvény is gyönge megtorlást nyújt védelmül az élelmi szerekkel való visszaélők ellen; de lehetne a legszigorúbb törvényünk, mit nyerünk vele, ha nincs elég képesített szakértőnk annak ellenőrzésére ? A többi közt éppen a most fenyegető kolerajárványnak egyik legnagyobb elősegitője a helytelen életmód, a romlott gyümölcs, a rossz ital, növelve az iszákosság visszaélésével. Ezeknek már előre való leküzdése olyan orvosi feladat, amely talán egészben, de legalább is nagy részben fölmentené az orvost a gyógyítás nehéz feladatától. Mert eszményileg az lenne a helyesebb, ha az orvost azért díjazzák, hogy a bajt megelőzni igyekezzék, s ne a betegségek uralkodására keljen alapítania exisztencziáját. Ebben az elvben volna az államosításnak is etikai alapja. Az orvosi méltóságot is mindenesetre emelné, ha egy csapással megszűnnének azok az újabb korban elfajult állapotok, hogy a dekórum ellenére, de a megélhetés küzdelméből kényszerítve, hirdetések utján is ajánlgatják magukat. Ne azokról az előkelő orvosokról vegyünk mértéket, akiket amúgy is fölkeresnek a vagyonos pácziensek, hanem a nagyobb részről, amelynek anyagi viszonyai folyton labilisak, mert vagy kénytelen az orvos csekély díjazású egyesületi szolgálatokat teljesíteni, vagy ha nagylelkű, akkor ugyancsak szorongatott helyzetbe kerül maga is, vagy végre követeli a kemény tanulással s ennek megfelelő tőkeértékkel szerzett tudásának megfelelő honorálását: akkor meg éppen nem egyszer esküvel vállalt kötelességével jön összeütközésbe, még vádat is akaszthatnak a nyakába, mert nem szabad megtagadnia az orvosi segélyt, ha baj van. A legmóltányosabb megoldás lenne tehát, ha az önkéntes honorálás és az orvosválasztás szabadságának fenntartása mellett az orvosi foglalkozást közállássá tennék. Ez ma már sokaknak a véleménye. A már megállapodott hirü, vagy egyébként népszerű orvos semmit sem veszítene; mert a specziális kezelések díjazása külön biz~ hhmmmh tositható, lenne : de jól" járna a kezdő meg a falusi orvos és nyerne kivétel nélkül a kevésbé módos közönség. A vármegye őszi közgűiése f. hó 9-én délelőtt lesz. A közgyűlés tárgysorozatának főbb pontjai : Alispáni féléves jelentés. A törvényhatóság 1914. évi költségelőirányzata. A közigazgatási bizottság kiegészítése. A központi választmány újjáalakítása. Az állandó választmány újjáalakítása. Az igazoló választmány megalakítása. Az állandó bíráló választmány megalakítása. 3/4 százalék pótadó megszavazása közművelődési czélokra. IV2 százalék pótadó megszavazása a h. é. vasütak segélyezésére felvett kölcsön törlesztésére. IV2 százalék pótadó megszavazása a különféle czélokra felvett kölcsön törlesztésére. IV4 százalék pótadó megszavazása a tisztviselői nyugdíjalapra. 3 százalék rendkívüli pótadó megszavazása a tisztviselői nyugdíjalapra. 1 százalék pótadó megszavazása az elhagyott gyermekek segélyalapjára. A számonkérőszék eredményének bejelentése. A közúti alap 1911—1912. évi zárszámadása. Dr. Képessy László csengeri főszolgabíró kérelme a VII. fizetési osztályba való előléptetése iránt. Vm. alispán előterjesztése a Pap Endre irodasegédtiszt részére engedélyezett segély tárgyában. A nagybányai festőiskola segély iránti kérelme. Néhai Vas Tamás volt törvényhatósági utkaparó gyermekeinek nevelési járuléka ügyében* tisztviselői nyugdijválasztmány javaslata.® m mhmmmdmm Vármegyei főispán ur átirata "Nagybánya r. t. város 50000 K kölcsön ügyében. Hírek:. — A király neve napja alkalmából a helybeli rom. kath. templomban tartott isteni tiszteleten Csaba Adorján főispánon kívül resztvettek a különböző hivatalok és hatóságok, a helybeli honvéd tisztikar testületileg. — Teleki Géza gróf halála. A magyar társadalomnak kiváló halottja van. Teleki Géza gróf nagybirtokos, a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, fővárosi palotájában jobblétre szenderült. A nemes főur úgy az állami, mint a társadalmi életben kiváló szerepet töltött be. Belügyminiszter is volt s a király titkos tanácsossá nevezte ki. A magyar bányászok és kohászok egyesülete vezetőjét gyászolják benne. De résztvett az agrármozgalomban is és bizonyára sok ezer gazda emlékszik még vissza a Magyar Gazdaszövetség szatmári nagygyűlésére, ahol Darányi Ignácz mellett társelnöke volt a nagyszabású agrárgyülésnek. Temetése hétfőn délután ment végbe a fővárosban. A délszaki növényekkel díszített katafalk körül a tatai kőszénbánya részvénytársaság formaruhás bányászai és a képviselőház teremszolgái állottak diszőrséget. A megjelent előkelőségek között ott voltak : Sándor János, Teleszky János, Ghillány Imre báró miniszterek, Wekerle Sándor, VVlassics Gyula és Berzeviczy Albert, Skerlecz Iván báró királyi biztos, Akmed Hikmet bég budapesti török főkonzul, Bárczy István polgármester, az Országos Kaszinó harmincztagu küldöttsége, a Magyar Földrajzi Társaság küldöttsége, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület igazgatósága, a Magyar Általános Kőszénbánya Társaság és még számosán mások. A gyászszertartást az elhunyt főur egyik legjobb barátja, Boromissza Tibor szatmári püspök végezte fényes segédlettel, miáüjon az ut közepén és zavarja a kocsik járását. — Bolond kend néni, — mondta neki szigorúan a katonaféle ur. — Jöjjön néni a kapitányságra. A rendőr elvezette egy nagy sárga palotába, hol egy tisztiforma töviről-hegyire kikérdezte, hogy hova való, mit akar ? Sári néni meg beszólt neki, de meg sirt is hozzá egy sort. A szigorú kinézésű ur végül azt mondta a rendőrnek : — Menjen ezzel az asszonnyal a királyi palotába és Írassa fel audenciára. A rendőr pedig vezette Sári nénit utcá- ról-utcára; fényes, hatalmas paloták között. Hogy, hogy nem, már maga Sári néni sem tudja miképen történt, egyszer csak ott voltak egy fényes, gyönyörűséges szobában, cifraruhás urak és uriasszonyok között. Vártak vagy egy fél délelőtt. Sári néni már alig győzte az állást. Egyszer aztán valaki kiáltja: — Özvegy Szoboszlai Sára 1 Sári néni megszeppent. Ez az ő neve. — No, most menjen be öreg, — mondta a rendőr — magán a sor. Sári néni belépett még egy fényesebb terembe. Egy jóságos tekintetű tábornok ült előtte. Az öreg asszony megállóit. Körülnézett a teremben. — Oh istenem, hát ilyen a király? — gondolta, de torkán akadt a szó. Mit akar jó asszony ? — kérdezte a szelíd szemű király. — Kezét csókolom a felséges király urnák, a Janc.?i ügyében jöttem. A király bólintott a fejével. A Jancsi az én unokám. Nincsen senkim rajta kívül és most bevették az urak katonának. Azért jöttem, hogy ne sajnálja hazabocsátani. Úgy is marad még ... ha meg nem sértem, talán szükség sincs rá; nekem pedig meghasad a szivem . . . Sári néni sírva fakadt. A jóságos szemű király mosolygott s intett a kezével. — Csak menjen haza békével, jó asz- szony, egy hét múlva otthon lesz a fia. Sári néniből kitört az öröm. — Felségednek csókolom azt az aranyos szivét . . . Odaszaladt hozzá, hogy megcsókolja a kezét. A király mosolygott és szelíden elhárította magától a kézcsókot. — Hát, hát . . . legalább tessék elfogadni ezt a csekélységet . . . Kiakasztotta a nyakából az utolsó füzér perecet és átnyújtotta a királynak. _____ — Tessék elfogadni, magam sütöttem ezzel a két öreg kezemmel. A jó király mosolygott: — Köszönöm, jó asszony, de nem szeretem a perecet . . . Sári néni maga sem tudja, hogy miképen került ki a nagy palotából. Úgy tetszik, mintha álmodnék; mintha mese lenne az egész. Nagy boldogságában odatipeg a sarki rendőrhöz s odanyujtotta neki a — perecet.-- Fogja, nemzetes ur ezt a füzér perecet, jó szívvel adom. De a rendőrnek sem kellett a, peree. Pedig oda akarta adni valakinek. Érezte, hogy valaki iránt hálásnak kell lennie, de a perec nem kellett senkinek. Meglátott az utcán egy bakagyereket. Rögtön eszébe jutott az ő unokája. Hátha annak is úgy kínálják a perecet, mikor éhes, jóságos öregasszonyok. — Fogjad fiami Ingyen adom . . . s megtelt a szeme könnyel. — Csakugyan ingyen adja, néni ? — kérdezte gyanakvó arccal a katona. — Úgy fiam, úgy — mondta Sári néni és sirya borult a katona nyakába. És miközben törölgette könnyes szemét, boldogan mondogatta: — De kedves, aranyos ember az a király. A jBiksaádi* természetes vegyi alkatrészeinél fogva a legjelesebb. Gyógyhatása felülmúlja a hasonösszetéielü külföldi ásványvizeket. Hurutos bántalmaknál páratlan. Az idei termésű savanyú borral vegyítve kellemes ital. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra küld a „BIKSZÁDI“ GYÓGYFÜRDŐ IGAZGATÓSÁGA. Gyógy-ásványviz
