Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
SZATM ÁRMEGYEI KÖZLÖNY helyzete azt kívánja, hogy a király Bécsben maradjon. Diplomácziai körökben nagy aggó dalommal néznek az olasz-török háború eseményei elé és tartanak attól is, hogy ha a háború a közeljövőben nem fejeződnék be, akkor a Balkánon a tavasszal a legnagyobb bonyodalmak állanak elő. A krétai kérdés, valamint az albán és maczedóniai mozgalmak mindinkább aggasztóbbak lesznek. Szerdán pártkülönbség nélkül és országszerte kegyelettel emlékeztek meg Kossuth Lajos haláláról. Márezius 20-ika, Kossuth Lajos halálának évfordulója, nemzeti gyásznap volt most is. A népek milliói adóztak Kossuth Lajos hervadhatatlan és soha el nem múló em- emlékének. Csütörtökön semmi megemlítésre méltó körülmény nem fordult elő. Gróf Khuen-Héderváry pénteken délután Bécsbe utazott. Utazása hivatalos jellegű, ^mennyiben a miniszterelnökkel utazott Barát Ármin királyi tanácsos, a sajtóiroda főnöke és Bárczy István titkár is. Utazás egy vasút körül. Leszavazták a mácblajke nádiért! Megryegyülés. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától. — Vasúti ügyek sűrűén foglalkoztatják mostanában Szatmárvármegye parlamentjét. És hogy a sok vasút daczára Szatmárvármegye a fejlődés utján mégis egészen hátul kullog, annak oka, hogy a töméntelen vasúti terv kö- i zött egyik sem olyan fontos közérdekű, mint az, amely a múlt csütörtökön tartott rendkívüli megyei közgyűlésen került tárgyalás alá. A vármegye törvényhatósági bizottsága minden különösebb teketória nélkül megszavazta volna a 200,000 korona hozzájárulást, ha a hires máchlajke mácher, Dr. Falussy Árpád meg nem ragadta volna az alkalmat, hogy két-három hónapra kiszónokolja magát. És szónokolt, de mint már évek óta any- nyiszor, most is hatástalanul és hiába. Egykori párthivei többségben voltak a közgyűlésen és mégis leszavazták. Dr. Falussy Árpád nem akarja elhinni, hogy hatalma, befolyása, vezető szerepe régen megszűnt és ez minden szereplésekor mind szomorúbban nyilvánul meg. A csütörtöki közgyűlésről, amely az avasi járás régen vajúdó székhely ügyének aktáit is lezárta, tudósításunk a következő: Elnök: Csaba Adorján főispán. Napirend előtt Csaba Adorján elnök meg- illetődve jelenti be B. Kovács Jenő megyebizottsági tagnak 3 nappal ezelőtt történt hirtelen halálát. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunytnak a megyei közéletben kifejtett élénk és hasznos munkálkodásáról. Indítványozza, hogy a törvényhatósági bizottság B. Kovács Jenő emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg és a vármegye közönségének részvéte a gyászoló családdal közöltessék. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Következett Bányász Menyhért nagyszől- lősi lakos kérvénye a Halmi—bikszádi vasút czéljaira megszavazott 200,000 korona hozzájárulási összeg fedezésére vármegyei pótadó kivetésének kimondása iránt. Az állandó választmány és az alispán a 200,000 korona fedezetére nem pótadó kivetését, hanem a törvényhatósági utadóalap terhére felvett conversiós kölcsönből fenmaradó összeget hozzák javaslatba. Dr. Falussy Árpád: Bizonyos mértékben hozzájárul Bányász kérelméhez, de csak bizonyos megszorításokkal. Szerinte a tervezett vasút nem szolgálja a vármegye érdekeit, mert kifelé tereli a forgalmat, ellentétben az általa tervezett Mezőterem-peéri vasúttal. Kijelenti végül, hogy a Halmi-bikszádi vonat czéljaira kilométerenként csak négyezer korona hozzájárulást szavaz meg. Ilosvay Aladár alispán : A Falussy Árpád javaslatát nem lehet komolyan venni. Az nem igazságos és ha ezt elfogadnák, lehetetlen volna ezt a vasutat megcsinálni. Az a kérdés, hogy kell-e a Halmi-bikszádi vasút vagy sem ? Ha nem kell, úgy kár egy fillért is költeni rá, ha azonban kell, akkor annyit kell rá megszavazni, hogy kiépítése lehetővé legyen. Falussy másik érve, hogy a vasút a vármegyéből kifelé tereli a forgalmat, szintén tarthatatlan és kicsinyes. Hiszen a vasutakat azért építik, hogy exportálni és importálni lehessen. Kende Zsigmond csak 100,000 koronát hajlandó megszavazni. Elismeri a vasút fontosságát, de a vármegye szegénységére is tekintettel van. Dr. N. Szabó Albert: Hosszabb beszédben fejti ki, hogy Falussy javaslata mennyire nem tarthat számot a komolyságra. A mai munka viszonyok között egy kilométer vasút kiépítése 20-40,000 koronába kerül. Beszéde végén Dr. N. Szabó Albertet lelkesen és hangosan éljenzik, mire Dr. Böszörményi Emil odakiáltja Dr. N. Szabó Albert felé: — No, Bérezi ilyet se kaptál még! Több apró és a tárgyhoz nem tartozó felszólalás után a közgyűlés nagy többséggel az alispán javaslatát fogadta el. A szavazás befejezése után a bizottsági tagok Ilosvay Aladár alispánt tüntetőleg ünnepelték. A belügyminiszter leirt a törvényhatósághoz Demján Athanáz és társainak az avasi járás székhelyének Avasfelsőfaluban való meghagyása iránti kérelmének újabb tárgyalása iránt. Az állandó választmány a leirat tudomásulvételét javasolja, mert nincs semmi olyan ok, amely a mai állapot megváltoztatását tenné szükségessé. A Szatmár-fehérgyarmati vasút igazgatóságába Ilosvay Aladár alispán és Szegedy Antal, a Nagykároly—mátészalkai h. ó. vasút igazgatóságába pedig Ilosvay Aladár és Jármy Ándor jelöltetett ki. A lóavató bizottságok tagjaivá a múlt évi tagokat választották meg A közgyűlés elrendelte a nagysomkuti járásban egy uj orvosi kör szervezését. Drágos Ferencz nagyszokondi, Kende József batizi és Nagy Lajos szárazbereki körjegyzőket a közgyűlés nyugdíjazta. A nők választójogi világszövetségének segély iránti kérelme elutasittatott. A iiln vW feladatai. Mintha csak Nagykárolynak készült volna. A kultúrának, a progressziónak mindenütt középpontjai, előbbrevivői a városok. Nálunk különösen elmaradott a vidék nemcsak kulturális, de ezzel karöltve gazdasági tekintetben is, pedig nekünk kulturális haladásra is gazdasági téren való fejlődésre is fokozottan szükségünk van, nemcsak azért, hogy lépést tarthassunk a népek .versenyében de, azért is, hogy fönmaradjunk. Érthető hát, hogy akiknek nálunk érzékük van az ország igazi érdekei iránt, hatványozott érdeklődéssel fordulnak a városok felé. Ágoston Péter nagyváradi jogakadémia professzor az egyik legkiválóbb szo- cziológusunk, teszi most egy kis füzetben kutatás tárgyává a modern városok föladatait. A füzet olyan, mintha csak a nagykárolyi pénzügyigazgatóság kérdése alkalmából Íródott volna meg. Éigyelmeztetésiil a Kormánynak és sen összekapcsolja a nótárius történetével. Azzal kezdődik a darab, hogy a nép Tóti Dorkát boszorkánysága miatt babonásan megégetni készül s már viszik az üstben, mikor odaér a nótárius s megértvén a dolgot, egy tudós beszéddel bebizonyítja, hogy nincs boszorkány és Dorkát szabadon bocsátja. Ez azonban a megégetésnél is nagyobb bűnnek tartván a boszorkánytagadást, bosszút esküszik s az éj királynéját fölidézve, tőle engedelmet nyer, hogy a nótárius ellen 3 kísérletet tehessen s vele kiirthassa a veszedelmes tanítást, mely hitelüket és tekintélyüket a nép előtt tönkreteszi . . . Dorka fellépése a darabnak kezdetet ad, az ármánya ellen folytatott küzdelem mindvégig föntartja az érdeklődést, a rajta nyert diadal a kifejletei jelenti ... De nem folytatom tovább a darab meséjének taglalását, hiszen a darab művészi előadásából plasztikusan fog kidomborodni annál is inkább, mert a Qzimszerepjátékos Szentgyörgyi István, a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagja, az ő tősgyökeres magyar leikével s művészi tehetségével a „Peleskei Nótáriusának az egész országban a legjobb s talán utolsó nagy alakítója. Gaálnak még csak egy pár eredetiségére akarom a m. t. Hallgatóság figyelmét fölkelteni. Van a bohózatnak egy harmadik érdekes, de eredeti alakja: Baczur Gazsi, a múlt századbeli első évtizednek jurátustipusa. De az ő maradisága más, mint a nótáriusé; a nótárius nem ismeri az uj társadalmi viszonyokat, de Gazsi ismeri, minden művelődésnek ellensége s megesküszik, hogy nem fog megszelídülni. Vele kapcsolatos páratlan jelenet az, mikoí a nótáriust elvezeti Pesten a színházba s alkalmat nyújt Othelló pompás jelenetére . . . A betyárok jelenetét sem találjuk meg Gvadányinál. Ez Gaál szellemi terméke. A betyár és pusztai életet Gaál különben is nagy kedvvel rajzolta főképen elbeszéléseiben s ezért ő az Alföld költészetének megteremtője irodalmunkban. — Hopfen jóizü humoros megvakitási jelenete való történeten alapszik. De hosszadalmas volna mind a mulatságos s eredeti helyzetekre rámutatni, hiszen mindegyiket átszövi az a jókedvű humor, mely Gaált korabeli Íróink közül előnyösen kiemeli. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy a magyar népdalt darabjában ő viszi először a színpadra s „Hortobágyi pusztán fu a szél“ ez. nóta igy lett országszerte híressé. Gaál Peleskei Nótáriusa több átdolgozáson ment át. Gaál müvének hatását azonban főképen az a politikai czél segítette elő, mely az egész jellembohózatot átszövi: ugyanaz a szellem lengi át, mint Széchenyi működését: a magyar nemzetnek elmaradottságának kigúnyolása s a nemzet szellemi erőinek fölébresztése s a tudatos, fejlődésre törekvésnek élénk, kedves alakban hirdetése. A hova Széchenyi örök eszméi nem hatottak el, oda eljutott a színdarab, mely meggyőző közvetlenséggel megmagyarázta a nemzetfejlesztő gondolatokat s a csenzor éles szeme sem vette észre a nevetséges helyzetekben rejlő nagy politikai czél- zatot. Az idő túljárt sok darabon, de a Peleskei Nótáriusban még mindig van életerő s még mai napság is legjobb jellembohózatunk. Az 1876-ban a Népszínházban előadott „Uj Pe- leskeiek“ ez. bohózat, csak halvány, francziá- ból vett átdolgozás, nem a Peleskei Nótárius folytatása, a Király Színházban néhány esztendővel sokszor színre került „100 óv múlva“ ez színdarab a régi eredeti bohózatnak magyar szellemtől megfosztott gyönge utánzata. * * * Felolvasásom végén még csak egy pár szavam a van m. t. hallgatósághoz. A múlt év decz. 12-én volt Gaál Józsefnek, városunk nagynevű szülöttének 100. születési évfordulója. Városunk közönsége ez időben technikai nehézségek miatt nem ünnepelhette meg kellő fénnyel az évfordulót, bár a Kölcsey-Égyesü@ Gallérok gözmosása ® tükörfénynyel hófehérre Hájtájer Pál Kézimunkák, glassé keztyük, Bútorok, szőnyegek tisztítása DAGyKAl^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám, a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
