Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-24 / 12. szám

SZATMÁR megyei közlöny okulásul a város lakosságának. Ágoston a vá­rosok jelentőségét két irányban látja: az ország szempontjából és az egyes ember szempont­jából. Az ország szempontjából a városok a modern fejlődés hordozói, a demokrácia érvé­nyesülésének föltételei, a műveltség szülői és és ápolói egyben a legjobb magyarosítok a munka érvényesülésének, területe az osztályharc j harcterei. A városok a politika iskolái is. A | város a mi mindenünk. És föladatunk, hogy a mi munkánkat érvényesitsék, bennünket, értelmünket, kultúránkat fejlesszék látókörün­ket szélesítsék. A városnak azonban baja is van sok. A város .szerve a kormányzásnak is és sem a kormány sem a polgárság nincs vele megelégedve. Az oka ennek a rossz tör­vény, amely gátja az önkormányzatnak. Ez azután egyébb bajokat is szül, in difiére ntiz- must, burjánzik a nepotizmus és a korrupció. Ezeken a bajokon a polgárságnak segítenie kell. Kifejti ezután s modern városok fölada­tainak különböző köreit a megjelöli az eszkö­zöket is. Kiterjeszkedik a községi üzemekre, a pénzügyi politikára, a városi ingatlanokra, a különböző szociálpolitikai föladatokra s a kul­turális kötelezettségekre. A füzet hü képét nyújtja a mi városainknak amilyeneknek lenniük kellene. Olvasása széles prespektivát nyit arra hogyan formálhatnók át egész városi politi­kánkat. Az érdekes füzet a Társadalomtudo­mányi Társaság nagyváradi fiókjának kiadvá­nya s megírásával Ágoston Péter nagy szol­gálatot tett értékes politikai fejtegetésekben oly szegény irodalmunknak. „Amit mondtam, megmondtam!“ Vértelen affér. ,A vármegye a nagybirtok uszályhordo­zója.“ Ez a kijelentés nem a piacztéren, nem szocziálista népgyülésen, hanem az ősi vár­megye székházában hangzott el. És aki mondta, nem piros nj^akkendős, jogtüs, széleskarimás kalapu szoczialista agitáror, hanem egy zsaketes, keménygalléros vérbeli zsentri, a szatmármegyei néppárt vezére: dr. N. Szabó Albert volt. Öt szó csupán, de mégis mennyi újszerű­ség, mennyi hajnalhasadás, mennyi keserű igazság csendül ki belőle. És ahogy elhangzott a szokatlan milliőben, mintha egy régi nép­dalt halottunk volna: let már a múlt év októberében munkakörébe vette a Gaál-ünnepség tervezetét. íme most az ünnepség első része zajlik le a költő 74 éves színdarabjának díszelőadásával, a másik része meg ez év április 21-én Gaal József művészi életnagyságu arczképének leleplezésével a vá­rosháza dísztermében. Ez értesítéssel egy sze­rény óhajtásom legyen szabad kifejeznem, hogy annak idején az arra hivatott tényezők a költő 100-ados születési évfordulója emlé­kére színházunkat Gaál-szinháznak, a közelben levő Kaszinó-utczát pedig Gaál-utczának el­nevezni szíveskedjenek, a mint ezt az indít­ványomat illetékes helyen ki íj fejeztem. így aztán méltányos elismeréssel s hálás tiszte­lettel adózunk majd ama nagy férfiú magasz­tos emlékének, kinek egész élettörekvése az volt, hogy legyünk magyarságunkban mü­veitek és műveltségűnkben magyarok s kinek születési idetartozása Nagykároly városának ragyogó dicsősége és nemes büszkeségei ____ Fel szállott a páva a vármegyeházra, Sok szegény legénynek szabadulására. A gróf Károlyi uradalom évtizedekkel ezelőtt az ecsedi úrbéres közönségnek 108 hold, akkor értéktelen lápi területet ajándékozott, amely terület valahogyan a község birtokába került. A nagyecsedi közbirtokosság ezelőtt 5 esztendővel per utján visszaszerezte ezt a föl­det és ez a körülmény, minthogy a 108 hold föld nagy értéket képviselt, megnövelte a köz­ségi pótadót s igy a gróf Károlyi uradalom, illetve annak bérlője: Spitz Dezső pótadó­ját is. Ezért nevezett a község által meg akarta ujittatni a közbirtokosság által ezelőtt öt évvel megnyert pert, de indítványát a község, mint­hogy ez belvillongásokra adott volna alkalmat, elutasította. Ez ellen Spitz a vármegyéhez felebbezett és az állandó választmány javaslata a csütörtöki közgyűlésen az volt, hogy a köz­ség tartozik a pert megújítani. N. Szabó Albert dr. szólalt fel a közbir­tokosság érdekében és ezt a határozati javas­latot szocziális szempontból helytelennek tar­totta. Ez szerinte a nép érdeke ellen való és csak annak dokumentálására jó, hogy a vár­megye a nagybirtok uszályhordozója. Es midőn dr. Schönpflug Richárd "kijelentette, hogy a határozati javaslat tiszti ügyészi vélemény alapján készült, N. Szabó közbekiáltotta: — Erkölcstelenség, fegyelmit kellene indítani az ellen a tisztviselő ellen. Mikor szavazásra került a sor, alig volt a teremben már 8—10 bizottsági tag és a tiszt­viselők a határozati javaslat mellett szavaztak. — Szép! Az urak maguk mellett szavaz­tak, — mondotta dr. N. Szabó, — az előadói korlátra hajolva. — Kikérjük magunknak, hogy a szava­zatunkat bírálja, — mondotta dr. Péczhy fő­jegyző. Mangu és Kerekes tb. főjegyzők elsá­padtak és felháborodva tiltakoztak dr. N. Szabó Albert kijelentése ellen. — Amit mondtam, megmondtam és aki­nek nem tetszik, annak rendelkezésére állok, — felelte Szabó. — Csakhogy nem minkdenkivel állunk szóba, — vágta vissza Mangu főjegyző. A további szavakat aztán elnyelte a tárgysorozat hátralevő részének referálása. Tudomásunk szerint az ügynek komoly folytatása nem lett. Községi ügyek. A választójog a városokban. A magyar vá­rosok országos kongresszusának, mint állandó szervezetnek az állandó bizottsága hétfőn és kedden tanácskozást tartott. Most készítették elő a magyar városoknak a május hó 17-én és 18-án Budapesten tartandó egyetemes ülé­sének a tárgyait s a kongresszus elé terjesz­tendő javaslatokat. Az előadó ama javaslatával szemben, amely szerint a képviselőtestületet kizárólag a választóközönség választottjaiból álljon, a bizottság a mellett foglalt állást, hogy a képviselőtestület felerészben az összes válasz­tók, a másik felerészben pedig a legtöbb adó­fizetők közül választandó. A városi választójog az országgyűlési választójoggal azonosan álla­pítandó meg, három évi helybenlakás kiköté­sével. A városok segítsége. A belügyminisztérium részletesen előkészítette a városok segélyezé­sére szánt kiadások ki'utalványozását, a kor­mányválság következtében azonban az összegek 'kiutalványozása egyelőre függőben maradt. A városok fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tel­jesen elkészült s az uj belügyminiszter előre- láthatólag a kormány bemutatkozása után be fogja terjeszteni a képviselőháznak a javaslatot, a városok részére szóló összegek azonban ettől különváltan fognak kiutalványozásra kerülni. Nagykároly város parlamentje, A városi képviselőtestület ma délelőtt 10 órakor rendkí­vüli közgyűlést tart. A mai gyűlés előkészítése végett a jog- és pénzügyi bizottság pénteken ülést tartott és a közgyűlésen tárgyalás alá kerülő ügyekben a következő határozati ja­vaslatot, hozta: A kormányhatóságilag jóváha­gyott Építési szabályrendelet módosításának kihirdetése tudomásul vétetett. A vármegyei törvényhatóság határozata a város folyó évi költségvetésének jóváhagyása tárgyában, tudo­másul vétetett A város korparéti tagos birto­kát a megtartott árverésen mint legtöbbet ígérő, Rooz testvérek czég vásárolta meg. A vétel jóváhagyása javasoltatik. Panyola és Tiszakó- ród községek árvizkáro altjai részére 200 ko­rona segély megszavazása javasoltatik. A mai képviselőtestületi közgyűlés a f. hó 11-én tar­tott értekezlet határozatát magáévá téve, el­vileg kifogja mondani, hogy a pénzügyigazga­tóság itthagyása esetén a pénzügyigazgatóság elhelyezésére telket vásárol és azon az illetékes minisztérium által megkívánt megfelelő pa­lotát épit. Megnyugtató hírek a pénzügyigazgafóságról. Városatyák értekezlete. Előtérben a rebachlovagok A nagykárolyi pénzügyigazgatóság ügyé­nek beborult ege kezd derülni, de azért jó lesz az esernyőt nyitvatartani, mert még mindig vészterhes fellegek úsznak fölöttünk és külön­ben is az előzményekből meggyőződhetünk, hogy derült égből is lecsaphat a menykő. Ez ma a helyzet szignaturája. A polgár- mester hazaérkezett Pestről és csütörtök estére értekezletre hívta össze a városatyákat. Deb- reczeni polgármester eljárása eredményéről re­ferálva bejelentette, hogy a pénzügyminiszter a pénzügyigazgatóságnak Szatmárra történt át­helyezésére még nem adta ki a vég­rehajtási utasítást; tárgyalni fogja Nagykároly városnak az építkezésre vonatkozó ajánlataiét és evégből közelebb egy miniszteri kiküldött fog Nagykárolyba érkezni, a telek helyének ki­jelölése és általában az ügy alapos megtárgya­lása végett. Ezen az értekezleten szóba került az épít­kezéshez szükséges telek is és N. Szabó Antal — nagyon helyesen — óvatosságra intette a városatyákat nehogy a rebachlovagok kihasz­nálják a kényszerhelyzetet. Pedig nagyon is akarják. Ezek egy része a Kölcsey-utczán sze­remé felépíteni az uj pénzügyi palotát, a másik része pedig úgy szeretné a kérdést megoldani, hogy ez az ő apró-cseprő kis érdeküket ne ke­resztezze. A sok telek közül, amelyet szóba hoztak, egyedül a Széchenyi-utczán levő „Nagy zsidó­ház“ volna az, amelynek felhasználásával a kérdést tisztán a közérdek javára lehetne meg­oldani. A többi telek kijelölések véleményünk szerint mind apró panamák melegágyai, ahol a pénzügy igazgatóság mellett a korrupczió növé­nyei burjánoznának. Az épület létesítése amúgy is súlyos anyagi terheket ró a város közönségére, igyekeznünk kell tehát azon, hogy ezeket a terheket minél könnyebbé tegyük. Az ugyne- vezett „Nagy zsidóház“, eltekintve attól, hogy Sirolin „Roche“ értékelése. Árvaház Büdingenben. Posta Maxstadtban, 1911. IX. 2. Örömmel értesítem, hogy a Sirolin „Boche“ nagy szolgá­latot tett nekünk, különösen influenza ellen vált be nagyon jól s nem is tudok hasonló megbetegedések ellen biztosabb szert, mint a Sirolin „Röchet.“ Mindenkin segített, aki hasz­nálta. Mária Francziska nővér, betegápolónő. Árvaház. Pépinvilleben, 1911. VIII. 23. Bátorkodunk önnel örömmel kö­zölni, hogy a Sirolin „Roche“ sal gyermekeinknél jó ered­ményt értünk el, amiért leg­nagyobb megelégedésünket nyil­vánítjuk. Jó hatást tett gyer­mekeink köhögése és nyakfáj­dalma ellen, ami nagy enyhü­lést és megkönnyebbülést szer­zett nékik. Mária Leo, jézustársasági nővér, főnöknő. • Brünn, 1910. szeptember. A szünidei gyermektelep idei szezonjának lezárásakor az alul­irt egyesületi vezetőség indít­tatva érzi magát arra, hogy tisztelettel közölje Önnel hálás köszönetét, amiért az orvosi kezelés alatt levő gyermekeknél az Ön Sirolinja a szünidei tele­pen oly kedvező hatást ért el. A brünni szünidei telep bizott­sága Gross Ullersdorfban.

Next

/
Thumbnails
Contents