Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-14 / 2. szám
iragyfrároly, !SI2. január 14 2. szám. XXXVIII. évfolyam SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: j| Pártoktól fÜggellOll .NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. POLITIKAI LAP. Telephon 56 szám. . . MegjeSenik minden vasárnap. ... ■ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva 51< vidékre postán küldve 8 korona Megyei községek, egyházak és iskolák részére egyóvre5 korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. 31 üanyaííó SUerüur. A közvetítő kereskedelem Szatmár- megyében már évek óta meg van fertőzve. A gyilkos vérbaj megdöbbentő következményei azonban még sohasem mutatkoztak olyan ijesztő süiüségben mint éppen mostanában. Csődök, bukások, exiszten- cziák tönkremenése, hitelezők megkárosítása úgyszólván napirenden vannak vármegyénkben és ezek a rothadt kereskedelmi viszonyokra mutató esetek a közeljövőben még hatványozódni fognak. A gyors egymásutánban előforduló bukások túlnyomó részben nem mesterségesek, hanem a már régibb idő óta tartó kedvezőtlen kereskedelmi konjukturák természetes folyományai. Még egy-két évtized előtt azonban a hamis bukás egyike volt a legjobb üzleteknek. Kizárólag bukási czélzattal alakultak nagy alaptőkével üzletek, amelyek annyi hitelt vettek igénybe, amennyi csak beléjük tért. Rövid pár évi fennállás után fizetésképtelenséget jelentettek és ennek vége 20—30 százalékos egyezség lett. Nehéz százezreket szereztek igy sokan és a vidéki társadalom, jóllehet tudott a gyors meggazdagodásról, nemcsak, hogy szemet hunyt, hanem közvetlenül osztozkodott is a tisztességtelen módon szerzett pénzen. V csalásnak ez a fajtája nem ütközik a társadalom hazug törvényeibe és magunk is sok olyan embert ismerünk, akik atyáik hamis bukással szerzett pénzén lettek urak és a társadalom számottevő, szereplő emberei, 0 mert az erkölcsös társadalom sokat elnéz érdekből és ostobaságból, mert hiszen számos példa van rá, hogy az olyan pénz is nagy tiszteletben áll előtte, amelyből egyáltalán nincs semmi haszna. A megalkuvó vidéki társadalom eme bünpalástolását azonban megelégelte a törvény és a becsületes emberek lelkében megnyugvást kelt az a tudat, hogy újabb időkben a törvény kérlelhetetlen szigorral, börtönnel sújtja a hamis bukásokat. A bűn megtorlásán kivül elrettentő például szolgálnak ezek a büntetések, mert lel- kismeretesebb alkalmazásuk óta, a hamis bukások száma feltűnően csökkent. A vidéki kereskedelem újabb bukásai között most már csak elvétve akad mesterségesen előidézett. A legtöbb igazi bukás, mely tönkre teszi a nagyobbára fiatal kereskedőket és magával rántja a kö- nyelmü hitelezőket és az üzletet hajszoló, uzsorakamatra dolgozó egyes törpe bankokat is. Most, hogy az igények minden vonalon megnövekedtek és igy az árukereslet és az áruíorgalom nagyarányú fejlődést vont maga után, a hajdan erős Merkur gyengülé-ének okait kutatni nemcsak érdekes, hanem elodázhatatlanul sürgősen megoldásra váró probléma is. A tömeges bukások tevék, hogy Szat- mármegye és különösen Nagykároly kereskedelmi piacza erősen diszkreditálva lett. Maholnap ott tartunk, hogy kereske delmi szempontból Szatn.ármegyénel csak egy vármegyének lesz rosszabb hire: Má- ramarosvárrnegyének. A hajdan virágzó, messzeföldön hires szatmármegyei kisiparnak a romjai is alig vannak meg s igy nyomorúságos közgazdasági viszonyaink közepette reményeink rozsdás horgonyát a kereskedelembe bocsájtottuk le. Mi lesz; ha ennek a horgonynak a lán:za is elszakad? A hét politikai eseményei. Benne vagyunk a farsangban s igy most stílszerűek azoknak a nagyot pukkandó hólyagoknak az alkalmazása, amelyekkel a hatalomra vágyó és aKossuth-Irányi-féle 48-as ideálokra fütyülő „ellenzék“ tudtára adja megcsappant számú híveinek, hogy ime ő is él, habár egy kicsit nagyon göthös állapotban. A farsanghoz tartozik az is, hogy egy-két szatmármegyei viczinális politikus a saját külön lapjában sírja el megszokott jeremiádjait. Az országos helyzetet illetőleg találóan jegyzi meg egy fővárosi újság: régi divat, hogy a fővezérek a harc kemény folytatásáról beszélnek s tüzelik lángoló lelkesedésre katonáikat, amikor pedig időközben már javában folytatják béketárgyalásaikat. A parlamenti helyzetnek is ez ma a legjellemzőbb vonása. Mindenünnen felhangzanak a háborús vezényszavak, de egyúttal mindenütt a békéről gondolkoznak a hadviselés legfőbb fejei. A béke feltételeit tárgyalják jobbról is, balról is. De biztosat senki sem tud — talán ez egyszer maguk a vezérek sem. Az egész országban jóleső megelégedést keltett Kossuth-Ferencznek egy múlt heti vezérczikke, amelyben burkolt formában bár, de mégis állást foglalt a technikai obstruk- czió ellen. A háromhetes karácsonyi és újévi vaká- czió után csütörtökön a t. Házban az igazságügyi költségvetésnek tárgyalása került sorra. Elnök bemutatta a Kúria átiratát, melyszerint a Szálkái Sándor mandátuma ellen beadott pe- ticziót elutasította. Napirend szerint következett az igazságügyi táreza költségvetésének tárgyalása. A vitát Kenedi Géza előadó vezette be. A költségvetés elfogadását ajánlja. Beszéltek még Szalay László Kossutb-párti, Ráth Endre Justb-párti és a nemzetiségi Juriga Nándor. /£S A pénteki ülésen Csermák Ernő volt az első szónok, aki szerint nem szabad az államnak fukarkodni a bírák anyagi javadalmazásával. A sajtó dolgáról azt hiszi, nincs szükség ezen a téren megszorításokra. Az újságíró, ha erősebb czikket ir, úgyis üldözött vadként szerepel. A sajtóperekben követeli a valódiság bizonyításának legnagyobb lehetőségét. Beszéltek még Simonyi-Sedeman Sándor és Horváth Gyula. A felszólalóknak Székely Fe- rencz igazságügyminiszter felelt. A bírói kar előtt meghajol, de vannak bírák, akiket feltétlenül ki kell cserélni, mert betegek, epileptikusak, tüdővészesek, süketek. A tegnapi, szombati üiés napirendje ez volt: Az igazságügyi költségvetés tárgyalásának folytatása. Smtmármegye a múlt üónapSan» A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága pénteken délután tartotta meg rendes havi ülését. A gyűlésen a szakelőadók tették meg szokásos jelentéseiket a közigazgatás 1911. évi deczember havi állapotáról. E jentések közül kiemelendőnek tartjuk Jármy Andor közgazdasági előadó jelentését, amely már általunk is sokszor hangoztatott panaszt hoz fel arról, hogy a vármegye területén gyáripar azért nem fejlődhetik, mert a tehetős és tőkés gazdaközönség körében nincsen vállalkozási szellem Az ülésről tudósításunk a következő: Elnök: Csaba Adorján főispán. Az ülés megnyitása után megalakították az albizottságokat. Megválasztattak a fegyelmi választmányba: Kende Zsigmond, Dr. Falussy Árpád Kacsó Károly és Plachy Gyula rendes tagok, Mada- rassy Dezső és Bodnár György póttagok. Az árvaügyi felebbviteli küldöttségbe: Dr. Falussy Árpád és Dr. Böszrményi Emil rendes tagok, Jármy Andor póttag. Á főispán pedig kinevezte ugyanezen küldöttségbe Kende Zsigmon- dot és Madarassy Dezsőt rendes tagokká. Az erdészeti bizottságba megválasztattak : elnök Ilosvay Aladár, alelnök Kacsó Károly, póttag: Plachy Gyula. A pótadó elleni felszólamlási küldöttségbe: Plachy Gyula, Jármy Andor Kenne Zsigmond és Kacsó Károly. Elnöklő főispán a börtönvizsgáló bizottság tagjaivá kinevezte: Kacsó Károlyt, Plachy Gyulát és Dr. Falussy Árpádot. Az alispáni jelentés a múlt hónapban tartott hivatalvizsgálatok eredményeiről szól. A vizsgálat mindenütt példás rendet talált. Deczemberben 266 Amerikába szóló útlevél adatott ki. Visszavándorolt 66 egyén. Közegészségügy. Dr. Schönpflug Béla megyei tiszti főorvos jelentése szerint az általános egészségi Steib Márton női és uri-divat üzletében az összes raktáron levő újdonságok leltározás miatt a legmérsékeltebb árakon árusittatnak el. Vigyázat: Kékre festett kirakat!
