Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-14 / 2. szám
S z A T M A R M EGY E J K 0 Z L 0 N állapot kedvezőnek mondható, daczára az egész hónapban uralkodott kedvezőtlen időjárásnak. A kanyaró Csanáloson és Mérken lépett fel nagyszámmal, mert a nép nem hisz a kanyaró betegség veszedelmessé válható lefolyásában s az elkülönítésre vonatkozó rendelkezéseket nem hajtja végre, ami aránytalan halálozási számot is eredményez. A jelentés a múlt év tapasztalatain végig tekintve, örömmel állapítja meg, hogy szembe az 1910. évvel, amelyben 136 községben lépett fel járványos betegség az 1911. évben csak 46 községben uralkodtak járványos jeleggel a hevenyfertőző kórok. Ez nagy részben az egészségügyi admi- nisztrácziónak tulajdonítható. A fertőző kórok ellen való védeke: ésnek azonban még ma is sok hiánya van, amelynek pótlására a lehetőség szerinti szüséges intézkedések folyamatban vannak. A kir. tanfelügyelő a múlt hóban tartott iskolalátogatásról és a nyilvánosságot nem érdeklő adminisztratív intézkedésekről számol be. Illetékes helyen előterjesztést tett Alsófernezelyen egy állami és Nagysomkuton egy második állami óvoda létesítése iránt. A m kir. államépitészeti hivatal főnöke a következőket jelenti: A Nagysomkut—szatmár-németi— tisza- ujlaki állami közút 81.820—104.670 km. szakaszának kiépitését a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 488,816 K 57 f. költség erejéig engedélyezte és a munkálatok vállalat utján történendő biztosítására a zárt ajánlati verseny- tárgyalás 1912. évi január hó 30. napján fog megtartatni. Pénzügy. Hegedűs Ferencz pénzügyigazgató helyettes jelenti: Az 1911. év deczember havában befolyt: egyenes adóban 322.210 K, hadmentességi díjban 22.578 K, bélyeg' és közvetlen illeték fejében 869.909 K, fogyasztási és italadóban 22.119 K. Összehasonlítva a deczemberben befolyt összegeket a múlt évi hasonhavi befizetésekkel, az eredmény, a fogyasztási adót kivéve, minden tételnél nagyobb, amely körülmény a közgazdasági helyzet javulására enged következtetni. A közgazdasági előadó szerint deczember havában az általános gazdasági állapot kedvező volt. A jelentés a múlt év gazdasági viszonyait összegezvén, megálla- pija, hogy az erdőipar fejlődése a magántulajdont képező erdők intenzivebb kihasználásában nyilvánult meg, mig a gyáripar a vármegye területén alig tud lábrakapni, mely körülmény a vállalkozási szellemnek a gazdaközönség körében való hiányáról teszen tanúságot. Börtöngy. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész jelentése a következő : Deczember havában letartóztatva volt 204 férfi és 36 nő. E hó folyamán szabadult 193 férfi és 36 nő. Deczember végén letartóztatva maradt 11. férfi. A m kir. törvényhatósági állatorvos jelenti, hogy az állategészségügy a múlt deczember hóban kedvező volt, amennyiben kevés községben lépett fel ragadós betegség. Községi ügyek. Szerb hús Nagykárolyban. Ne tessék örvendeni, mert még nincs és ahogy mi az itteni viszonyokat ismerjük, nem is lesz. Még a nyáron történt, hogy Debreczeni István polgármester át utazott Debreczenbe, hogy a husbehozatal kérdését tanulmányozza. Debre- czen város tanácsa ugyanis még a múlt év nyarán elhatározta, hogy Szerbiából hozat nagyobb mennyiségű marhahúst es azt hatósági mészárszékben fogja árusittatni. Debreczeni kir. tanácsos, polgármester a nyáron értekezletre akarta összehívni a nagykárolyi mészá- rosokat, akik azonban húzódoztak ettől, azt hozván fel indokul, hogy a husbehozatal ra meleg idő van. Azóta már a levegő lehűlt és az olcsó hús még se akar jönni. Na igen. Hogy is mondja csak az a bizonyos versike: Nyáron nagyon meleg van, télen nagyon hideg van; ősszel esik az eső... tavaszkor meg friss füvet legelhet a szegényember. A rendőrség álíamovitása felé. A belügyminiszter leiratot küldött Nagykároly város tanácsához, amelyben arról kér felvilágosítást, hogy a rendőrség egy évi fentartása mennyibe kerül, továbbá, hogy a város mily intézkedéseket tartana czélszerünek a rendőrség fejlesztésére ? Sötétség Nagykárolyban. A városi villamos- műnél tarthatatlan állapotok urakodnak. Ez idő szerint még nem állapítható meg, hogy a vezetőségben, a kezelősógben avagy a gépekben van a hiba, de hogy valahol hiba van az bizonyos. Rövid időközben, szerdán már harmadszor fordult elő, hogy a villamos-mü éjjel felmondja a szolgálatot és az egész város sötétben maradt. Szerdán éjjel 9 órakor mondta fel a szolgálatot a villamos-mü és mindenütt óriási konsternácziót okozott. A színházban a Sárga liliom egy érdekes jelenete folyt éppen, mikor a színpad elsötétült. Egy pár per- czig szünetelt az előadás, aztán gyertyavilági- tás mellett játszottak tovább. A sötétség egy fél óráig tartott. Különösnek tartjuk, hogy a sűrűén előforduló villamos slendriánságok miatt egyetlen városatyának se jut eszébe, hogy a képviselőtestületben felszólaljon. Tegnap este szintén sztrájkolt a villamos-mü. Eltűnt jegyző. Janovits Ferencz pettyéni h. körjegyző a múlt év deczember 16-án dolgozó kabátjában és kalap nélkül kiment a pettyén körjegyzői irodából és az óta nyoma- veszett. Országos körözését elrendelték. Ml üli It Ä kereskedő és hivatalnok osztály nyomora. Beszélő statisztika: a végrehajtásokról. Tegyünk egyszer félre minden álszemérmet, legyünk egyszer őszinték és Írjuk ki bátran, nyíltan, amit mindenki érez, mindenki tud és a mit kimondani mindenki rostéi! Nagykárolyban nyomorog a középosztály. Nagykárolyban a hivatalnokok adósságból élnek. Itt puffra, aufschreibenre megy minden. Itt adósok maradnak az emberek, a ruháért, a czi- pőért, a fűszerért, a husért; itt adósok maradnak a banknak, az uzsorásnak, a jóbarátnak, aki kölcsönöz. Itt a kereskedőknek rosszul megy a sorsuk. A múlt évi rossz gazdasági esztendő erősen érezteti hatását; a kicsiny piaczhoz viszonyítva igen sok kereskedő jelentett fizetés- képtelenséget; így jelenleg is hat kereskedőnek van becsukva a boltja s tavaszra még több fizetésképtelenség várható. Alább statisztikai adatok nyomán meg- közeliiőleg ismertetni kívánom a nagykárolyi középosztály nyomorát. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez a statisztika nem teljes és hogy csak megközelithetőleg nyújtja hü képét annak a nyomorúságnak, amelyben a helyi kereskedő és hivatalnok osztály leledzik. Különösen igen keveset bizonyít a hivatalnok osztály nyomora mellett. Tudvalevőleg a novella óta a kisebb hivatalnokon végrehajtásilag igen bajos a legcsekélyebb összeget is behajtani. A kereskedő tehát inkább vár időtlen-időkig: felszólít, fenyeget, de nem perel, mert nem nagyon örvend annak, ha eredménytelen eljárás esetén ügyvédjének meg perköltséget is kell fizetnie. Egy dolog mellett azonban ez a kis statisztika is tanúskodik. Tanúskodik a mellett, hogy a kereskedő, különösen pedig a hivatalnok osztály helyzetén valami radikális módon segíteni kell. Az a szegény tisztviselő, aki nyolczvan forint fizetésből él, mert a többit letiltották, a legszánalmasabb teremtés. Annak elegánsan kell öltözködnie, mert igy kívánja meg a társadalmi állása, annak társaságba kell járnia, mert megköveteli tőle ezt a környezete és csak akkor csinálhat esetleg karriért; még ha a flancz miatt bizony csak ruszli jut vacsorára. Ezek az emberek nyomorognak igazán, de ezek az emberek nem szívesen kérkednek el a nyomorukkal — mert szégyenük. De lássuk a statisztikát! Nézzük meg először a nasykárolyi kir. járásbíróság végrehajtási osztályának a kimutatását. Nagykárolyban ebben az esztendőben összesen 1227 végrehajtást kértek. Kizárólag ingókra. Az ingatlanokra kórt végrehajtás nem tartozik ide, mert ez mit sem bizonyít a kö- “ zéposztály nyomora mellett. A végrehajtást majdnem ennyi esetben el is rendelték. Bár a végrehajtás foganatosítására és árverés tűzésére igen gyakran került a sor (hadd éljen a végrehajtó is! Szedő); az árverést csak igen ritkán tartották meg. A boldogtalan alperesek az árverési terminusra vagy kiizadták a pénzt, vagy hivatalnok szokás szerint kiigényelték a lefoglalt ingóságokat. Érdekes, hogy a hivatalnokok fizetésének letiltására csak igen ritkán került a sor. így fizetésletiltás mindössze 10—15 esetben foganatosittatott, (hogy műnyelven szóljunk); ekkor is azonban magas poziczióju hivatalnokok fizetése lett letiltva. De menjünk el a városi adóhivatalba is. Ennek a kimutatása is meglehetősen érdekes és nem kevésbé tanulságos. Kerekszámokat véve: Nagykárolyban 1911. évben kiadtak 3500 adóintést. Zálogolásra 3000 esetben került a sor és 1800 esetben tűzte ki az árverést az adóhivatal, amelyet azonban a tizenkét hónap alatt csak 6 esetben tartottak meg. A mint az adóhivatalban értesültem olyan adózó, aki felszólítás, intés nélkül fizeti meg az adóját, alig, vagy csak elvétve akad: 95 százalékot meg kell inteni. De az adózók háromnegyed része erre sem reagál. Ezután következik a zálogolás, igen gyakran az árveréstüzés. Az árverés kitűzése azonban rendszerint sikerrel jár és akkor már mindenki fizet. Az adózóknak mindössze 3 százaléka engedi elárve- reztetni a holmiját. Itt azonban a statisztika nem mindenkor bizonyít a nyomor mellett. Nem áll ugyanis az, hogy akinek van pénze, az fizet felszólítás nélkül is. Adót senki sem szeret fizetni és a legtöbben csak akkor tesznek eleget ebbeli alkotmányos kötelességeiknek, ha már nagyon muszáj. Van például Nagykárolyban egy tekintélyes ügyvéd, akinek igen jómenetelü irodája van, de ő még árverés napján sem fizet, hanem a lefoglalt ingóságot, rendesen a pénzszekrényt, megveteti az irodavezetőjével. De elég lesz egyelőre ennyi. A fenti számok, ha nem is mutatják világosan kereskedő és hivatalnok osztályunk nyomorát, mindenesetre azonban élénken meyvilágitják azt. És ilyen ma a helyzet nemcsak Nagykárolyban, hanem ilyen az egész országban. Legfeljebb a számok változhatnak, lehetnek nagyobbak meg kisebbek, de az arány egyforma marad. Különösen nyomorúságosán él a kishi- vatalnok osztály, akikről senki sem mondhatja, hogy úsznak a jólétben. Úszni úsznak ugyan, azonban inkább az adósságokban és nagyon boldog az a kishivatalnok, aki a jövedelméből meg tud élni, anélkül, hogy adósságot volna kénytelen csinálni. De ilyen hivatalnok talán nincs is! ? Ha azonban van, akkor mutogatni kell belépődíjak mellett. Kálmán Miklós. 1 Ä rk. templommal szemben, ■Alaplttatott: 1902. R uh át fest-vesyiles ti sztit Hautíel S. H asyhá ro ly Kölcsei)-ü.
