Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-22 / 51. szám
V a S Z A T M A R M E G Y E I KÖZLÖNY zönség a mai adórendszer szerint ráháruló terhet azaz 47 milliót fizessen, szükséges lesz, hogy ez a közönség a 27 millióra előirányzott jövedelmi adóból 17 millió koronát fizessen. Ennél többet semmiesetre sem fog fizetni már csak azért sem, mert ehhez szükséges volna, hogy ennek a közönségnek adó alá eső nettójövedelme egy milliárdtól egy milliárd kétszáz millióig terjedő összegre rúgjon, holott a jóval iparüzőbb és gazdagabb Ausztriában a kereseti adót fizető közönségünknek megfelelő közönség jövedelme csupán 1.400.000 korona. Konczedálja a pénzügyminiszter, hogy különösen a tizezer koronát meghaladó jövedelmeknél jövőre nagyobb lesz az adóteher, de ez nem a kincstár, hanem a kisebb jövedelemmel bírók javára esik. Sokan téves számítással jövőre nagyobb adót hoznak ki, azonban ez is falláczia, mert a kereseti adó összege 30 millióval lévén kontingentálva, az eddigi 37 millióval szemben, már ez maga azt idézi elő, hogy átlag mindenkinek 20 százalékkal kevesebb lesz az adója, mint eddig volt.-iDe másrészt a minimális tételek sem fix tételek, hanem itt az adózókból összeállított adókivető bizottságnak latitudeje van, amely lehetővé teszi az adóköteles adózóképességének figyelembevételét. Nem áll az a tézis sem, hogy az uj törvényben megállapított minimális tételek annyival magasabbak, mint amennyivel az adókulcs leszállittatott. Az 1909-es törvény az 5 százalékos adókulcshoz viszonyítva állapította meg a minimális tételeket, de nem emelte azokat kétszeres összegükre. Az adónovella az adókulcsot ötről háromra szállította le és felemelte a minimális tételeket úgy, ahogy öt aránylik a háromhoz. Téves tehát az a számítás, amely abból indul ki, hogy a kereseti adó egyszerűen maradni fog úgy, ahogyan van. Ellenkezőleg mindazok, akik eddig 180 korona adót fizettek harmadosztályú kereseti adó czimén, előreláthatólag kevesebbet fognak fizetni kereseti adó és jövedelmi adó czimén, mint a mennyit eddig harmadosztályú kereseti adó és általános jövedelmi pótadó czimén fizettek. Ezek pedig az összes adózóknak Budapesten mintegy 80, a vidéken pedig 90 százalékát teszik. Az is téves állítás, hogy a nyáron alkotott törvény, amely a kereseti adó kulcsát három százalékra szállította le és ezzel kapcsolatban a minimális tételeket felemelte, a kereseti adó alá eső közönség jövedelmi adóalapját 400 millió koronával emelte, mert az 1912. Lili. t.-cz.-nek az a czélzata, hogy az adómorálnak érvényesülését lehetővé tegye és az adóköteleseket tényleges jövedelmük bevallására bírja, holott ä minimális tételek és egyéb technikai eszközök, amelyek az adókivetés lehetőségét biztosítják, nem alkotnak czélt, hanem oly eszközök, amelyek csak akkor nyernek alkalmazást, ha maga a czél: a jövedelem megállapítása egyenes utón lehetetlenné válik. Ezekből kétségtelenül kitűnik, hogy nem talán a kiejtett szóval való merev ragaszkodás, hanem tisztán és merően objektiv indító okok azok, amelyeknél fogva annak a kívánalomnak, hogy ezek a törvények életbe ne léptettesse- nek, azzal a czélzattal, hogy azok az életbeléptetés előtt módosíttassanak, tért engedni nem lehetett. A kivetés elhalasztásába azonban a kormány belemegy és abból a czélból az appropria- czionális törvénybe, amely már rendelkezést tartalmaz aziránt, hogy mig az uj alapon az adókivetés meg nem történik, az adózás a régi alapon tovább folytatandó, megfelelő módosítás fog felvétetni. _______ ii i polity esiéiei. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától. — A képviselőház hétfői ülésén semmi jelentős politikai esemény nem történt. A keddi ülés legnagyobbrészben az appro- priácziós javaslattal foglalkozott. Sándor Pál felszólalására Teles/.ky János pénzügyminiszter azt feleli, hogy az uj jövedelmi adó igazságosabb az eddigi adózásnál. A mostani kereseti adónál az uj adó 20°/o-al kevesebb lesz, hogy a kontingens eléressék. Indokoltnak látja, hogy városaink kissé jobban gazdálkodjanak, hogy ezek a terhek ne fokozódjanak. Ameddig a gazdasági viszonyok meg nem változnak, az uj adótörvény alapján való kivetést elhalasztja. Hogy meddig fog tartani ez a depresszió, szóló optimistább az előtte szólóknál. A gazdasági hullámok gyorsabban jönnek, de gyorsabban is múlnak el. Ha a külpolitikai helyzet javul, a depressziót nagy fellendülés fogja felváltani. Amikor a kivetés megkezdődik, bizonyos, hogy a helyzet jobb lesz. Hantos Elemér szerdán a takarékbetétek tömeges kivitele miatt int rpretált Részben a háborús félelem, részben pedig az uj adótörvény miatt veszik ki a betéteket, mert az uj törvények szerint ezek után adót kell fizetni. Az interpelláczióra Teleszky János pénzügy- miniszter válaszolt. Sajnos, tudomása van arról, hogy a külpolitikai bonyomalmak miatt kiveszik a takarékbetéteket. E mozgalmat, indokolatlannak s károsnak tartja. Nincs és nem lehet senki, aki a magyar államot ne tartsa képesnek a szükséges jogrend fenntartására s ép ezért teljes lehet a bizalom. A rossz gazdasági viszonyok egyeseket érnek, s nem lehet ok a bizalmatlanságra sem ez, sem a külpolitikai bonyodalom. Reméli, hogy a béke a jelenlegi viszonyok közt fentartható lesz, de még ha ez nem történne meg, még akkor sincs ok atakasztalt bizalmatlanságra. Mégha háború törne is ki, az ország kibírná a tőkefogyasztást s pótolni is tudná. A mostani helyzet, bármiképpen alakuljon is, — ismétli, hiszi a békés kialakulást. Lukács László miniszterelnök pénteken kihallgatáson jelent meg a királynál akitől elővetés szentesítést kapott a választóreformról szóló törvényjavaslathoz. Szabni parMjc. — Törvényhatósági közgyűlés. — Csütörtökön rendkívüli közgyűlést tartott Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága. Csaba Adorján főispán, a közgyűlés elnöke, napirend előtt a nem régen elhunyt Csáky Albin gróf közéleti érdemeit méltatta. Megemlékezett továbhá Jékey Mór és Hel- meczy Pál törvényhatósági bizottsági tagok haláláról. Javaslatára a közgyűlés mindhármójuk emléket jegyzőkönyvileg megörökiteni rendelte. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékét a közgyűlés megállapította. Az időközben megüresedett bizottsági tagok választására 1913. évi január 7-ik napja tűzetett ki. A Bikszád—komorzáni h. é. vasút előmunkálati engedélyének meghosszabbítása tudomásul vétetett. Az 1913. évi fősorozásra polgári elnökökkül és orvosokul kiküldettek: Er- dődi járás. Elnök dr. Nagy Sándor, orvos dr. Lacheta Brúnó. Szinérváraljai járás. Elnök Ilosvay Aladár, orvos dr. Schönpflug Béla. Avasi járás. Elnök Ilosvay Aladár, orvos dr. Schönpflug Béla. Nagybánya, járás. Elnök Torday Imre, orvos dr. herczinger Ferencz. Nagybánya város. Elnök TordayImre, orvos dr. Gondos Fehérgyarmati járás Elnök Jékéy László, orvos dr. Csató. Nagykárolyi járás. Elnök N. Szabó Antal, orvos dr. Schönpfiug Béla. Nagykároly város. Elnök Madarassy Gyula, orvos dr. Schönpfiug Béla. Mátészalkai járás. Elnök Ilosvay Aladár, orvos dr. Schönpfiug Béla. Szatmári járás. Elnök Péchy István, orvos dr. Schönpfiug Béla. Nagysomkuti járás. Elnök Péchy István, orvos d. Csuka Mihály. Felsőbányái járás. Elnök Torday Imre, orvos dr. Gondos Mór. Privigyei Bertalan avasfelsőfalui jegyzőt a közgyűlés nyugdijaza. Marostorda vm. községének a telepítés és parczellázás kérdéseinek a magyar nemzeti politika szellemének megfelelő megoldása tárgyában kelt átiratát Szatmárvármegye hasonszellemü felirattal támogatja. A PÚM és a ist Irta : DR. BRÓDY ALADÁR. Azt a depressziót, amit a mostani válságos idők okoznak, legnagyobb mértékben a pénzintézetek érzik meg. Valamennyi irányadó pénzpiaczon a hivatalos rátáig emelkedett a magánkamatláb és a jegybankok igénybe vétele is rendkívül erős emelkedést mutat. A pénzviszonyok tehát egyre rosszabbodnak, mely körülmény már egymagában is épen elég gondot okoz a pénzintézeteknek. Nálunk azonban egy más körülmény is közreműködik abban a tekintetben, hogy megnehezítse a pénzintézetek dolgát. Az általános közgazdasági okokhoz járul, egy szintén csaknem általánosnak mondható bizalmatlanság, amely a külpolitikai viszonyokkal kapcsolatos s amelynek eredményeképen a legutóbbi időkben egyre halljuk, hogy mennyire megrohanták a betevők ezt vagy azt a pénzintézetet. E soroknak épen az a czéljuk, hogy rámutassanak arra, milyen megokolatlan, czélra nem vezető, helytelen dolog a pénzintézeteknek ez a megrohanása. Tudvalevő, hogy ha tisztán a részvény- tőkéjükre volnának utalva, a nagy pénzintézetek sem tudnának boldogulni A visszleszá- mitolásnak és a betéteknek a pénzügyi fejlődés mai fokán talán még fontosabb szerep jut, mint magának a részvénytőkének. A részvénytőke alapja, hogy úgy mondjam, kiindulása egy-egy pénzintézet működésének, de a visszleszámitolásnak és a betéteknek jut az a szerep, hogy tovább fejlesszék az egészséges alapokra épített pénzintézetet. A mai rossz pénzügyi viszonyok közt, mely viszonyok azonban korántsem a mi spe- cziális viszonyaink, hiszen európaszerte, sőt a kontinensen túl is ugyanazokat a jelenségeket észlelhetjük a pénzügyi élet terén, nagyon meg van nehezítve a visszleszámitolás. Pedig normális időkben épen a visszleszámitolás az, amely remediuma az egy-egy pénzintézetnél pillanatnyilag mutatkozó tőkehiánynak. Minthogy tehát a tőkepótlásnak ez a módja most sok nehézségbe ütközik, fokozottan fontos szerep jut a betéteknek. Sirolin „Roche“ értékelése. Árvaház Büdingenben. Posta Maxstadtban, 1911. IX. 2. Örömmel értesítem, hogy a Sirolin „Roche“ nagy szolgálatot tett nekünk, különöseu influenza ellen vált be nagyon jól s nem is tudok hasonló megbetegedések ellen biztosabb szert, mint a Sirolin „Röchet.“ Mindenkin segített, aki használta. Háxia Franczlska nővér, belegápolónő. Árvaház. Pépinvilleben, 1911. VIII. ^3. Bátorkodunk önnel örömmel közölni, hogy a Sirolin „Roche“ sal gyermekeinknél jó eredményt értünk el, amiért legnagyobb megelégedésünket nyilvánítjuk. Jó hatást tett gyermekeink köhögése és nyakfájdalma ellen, ami nagy enyhülést és megkönnyebbülést szerzett nékik. Mária Leo, jézustársasági nővér, főnöknö. Brünn, 1910. szeptember. A szünidei gyermektelep idei szezonjának lezárásakor az alulirt egyesületi vezetőség indíttatva érzi magát arra, hogy tisztelettel közölje Önnel hálás köszönetét, amiért az orvosi kezelés alatt levő gyermekeknél az Ön Sirolinja a szünidei telepen oly kedvező hatást ért el. A brünni szünidei telep bízott sága Gross Ullersdorfban.
