Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-22 / 51. szám
^'agSfkároSy> ?8S2« deczemfoer 22, 5S. szám. XXXVí««. évfolyam. SZATMÄRMEGYEI KÖZLÖNY BKMHaKBsamraKffianKiaaReaBDanBB:Kiii sr.: y/s«vjraa> «ascasvafctv-a u»sa!Btu3BaEMTJEj£ars í*snr «E SZERKES2TCSE6 és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: "'ÍAGYKÁ-'ROIiTBAN Jókai-uteza 2. ez. Telephon 56 azúm. Pártoktól független FOLiTIKAl LAP. II megjelenik minden sasárnap. = ÍILÖFIZETÉSs ÁRAK Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 8 korona Megyei községek, egyházuk és iskolák részére egy évr« 5 korona. Hirdetések jutányos áron közcitetnek. »Kyilttér' sora 60 fiílér. Dr. Teleszky János pénzügyminiszter beszéde. Hogy az ország polgárságát az uj adótörvény körül támadt kavarodásban tájékoztassuk, szüKségesnek tartjuk minden, egyéb kommentár nélkül ismertetni azt a beszédet, melyben dr. Teleszky János pénzügyminiszter a nemzeti munkapárt szombati értekezletén az adóreform lényegét és a közönségre való kihatását előadta. Szakszerű beszédének bevezető részében a pénzügyminiszter mindenekelőtt nyomatékosan kiemelte, hogy a kormány nem gondol arra, hogy a mai bizonytalan gazdasági viszonyok között az uj törvények alapján az adókivetést elrendelje. A kormány erre a mozgalom megindítása előtt sem gondolt, mert különben az adókivetési rendeletet már kiadta volna. Ellenkezőleg a kivetés megindításával várni óhajtott addig, mig egyrészt a közönségnek és a közegeknek idejük lesz az adótörvények végrehajtása iránt kiadott utasításokat tanulmányozni és amig másrészt a gazdasági helyzet ismét a normális kerékvágásba jut. Ami az uj adótörvények életbeléptetésének egy évre való elhalasztását illeti, a pénzügyminiszter elismeri, hogy az e jelszó alatt megindult mozgalomnak igen sok jóhiszemű pártolója van, akik tényleg azt hiszik, hogy ezzel a kérdés be is van fejezve. A mozgalom igazi rugója és a vezetők valódi czélja azonban nem ez, hanem az, hogy az uj adótörvények életbeléptetése egyáltalán ne következzék be mindaddig, mig e törvények az ő Ízlésük szerint nem módosíttatnak. Ez a pont, ahol a kormány nem engedhet sem általános elvi és guvernementális szomponíokbó!. de tisztán szakszerű okokból sem Ha ugyanis nem jelszavakkal dolgozunk, hanem az adóreform lényegét és várható hatását vizsgáljuk, a következő eredményre jutunk. Az adóreform következtében mindenekelőtt elesik a másodosztályú kereseti adó, ez a nagyon igazságtalan és főleg a sok gyermekes családokat sújtó fejadó, amely miatt az eddigi magyar adórendszert épp azok támadták a legélesebben, akik most az ezt megszüntető adóreform ellen foglalnak állást. Ennek a középkori államhoz is alig illő adónak eltörlése a kincstárra nézve 11,600.000 korona bevételkevesbedést jelent, A reformnak másik lényeges intézkedése, hogy a tőkekamatadót 10 százalékról 5 százalékra szállítja le. A 21 millió koronára rugó tőkekamatadót túlnyomó részben a betétek után fizetik, de végeredményben ez azokat terheli, akik hitelt kénytelenek igénybevenni. Ez adónak felére való csökkentése tehát elő fogja idézni egyrészt azt, hogy a hitelkereső közönség olcsóbb pénzhez fog jutni, másrészt megfogja szüntetni azt a sajnálatos állapotot, hogy a bécsi intézetek fiókjai az itt gyűjtött betéteket gyümölcsöztetés végett Ausztriába viszik, ahol a betétek adó alá nem esnek. Ez az adóleszállitás a kincstár bevételeit további 10 millió koronával lógja csökkenteni. A reform harmadik lényeges intézkedése pedig az általános jövedelmi pótadó eltörlése és helyébe modern alapokon nyugvó progresszív jövedelmi adó behozatala. Az eddig érvényben volt általános jövedelmi pótadó nem volt egyéb, csekély kivételtől eltekintve, mint a hozadéki adóink százalékos felemelése, tehát nem hatolt kiegyenlitőleg, hanem egyenesen fokozta a hozadéki adórendszerben rejlő igazságtalanságokat. Végre az uj adótörvényeknek negyedik lényeges rendelkezése az, hogy a kereseti adó kulcsát 10 százalékról 3 százalékra, sőt az egy és kétezer koronát meg nem haladó jövedelmek adókulcsát 1, illetve 2 százalékra szállítja le és a kereseti adóban befolyó összeget kontingentálja még pedig az TJ13. évre maximálisan 30,160.000 koronával, holott a mai adórendszer fentartása esetében [harmadosztályú kereseti adó czimén és az felső osztályú kereseti adónak a kézműiparosokja eső része fejében, akik jövőre szintén az általános kereseti adó alá esnek, legalább 37 millió korona folyna be. Tehát az uj kereseti adótörvény a kereseti adó alá eső közönség adóterhét 7 millióval csökkenti. Emellett az uj törvény oly alacsony adókulcsot hoz be, amely a jövedelmi bevallások terén addig uralkodott usfft hn-moralitást megszünteti és lehetővé teszi, hogy a tisztességes polgárok vallomási kötelességeiknek eleget tehessenek. Nem tagadja, hogy az uj adótörvényeknek vannak hibáik, ami ily nagy mű létesítésénél és annálfogva, hogy ilyenkor az egyes gazdasági osztályokkal hevenyészve jönnek létre kompromisszumszerü megállapodások és a törvény egyes intézkedéseinek hatása ki nem számítható, el sem kerülhető. Azonban nagyban és egészben az adóreform rendkívüli szocziális, humánus és modern intézkedés, amelynek hibáin és hiányain nem úgy fogunk javítani, ha az egészhez újra hevenyészve hozzáfogunk és ismét felidézzük és kiélezzük a társadalmi osztályok érdekellentéteit, hanem akkor fogunk javítani, ha e törvényeket életbeléptéivé, meglátjuk a kivetési eredményeket, rá tudunk mutatni a tényleges hibákra, az egyes osztályoknak minden szándék ellenére esetleg bekövetkezett erősebb megterhelésére. Ez esetben az egyes társadalmi osztályok feltételezhetően lesznek olyan méltányosak egymással szemben, hogy maguk is támogatni fogják e törvények oly irányú módosítását, amely az igazságosságnak és méltányosságnak megfelel. Az a kormány, amely a választójog terén igen széles alapon való kiterjesztést tűzött zászlójára, az utolsó pillanatban nem tagadhatja meg azokat az adótörvényeket., amelyeknek a jelzett szocziális hatásuk van. Nem felel meg a valóságnak az a híresztelés sem, hogy az adóreform-törvények bevételi többlettel fognak járni. Az uj adótörvények hatása folytán ugyanis elesik a fentiek szerint-összesen 28,600.000 korona. Ezenkívül az elsőosztályu kereseti adónak megmaradó része gyanánt 3 és fél millió koronának a jövedelmi adóban kellene befolynia Tehát hogy az egyensúly fentartassók és hogy a kincstár mai jövedelméhez jusson, összesen 32 millió koronával többnek kellene befolynia az uj jövedelmi adóból, mint amennyi befolyt eddig az általános jövedelmi pótadóból és a negyedik osztályú kereseti adóból együttesen. Ez idő szerint befolyt az általános jövedelmi pótadóból 44 millió, a negyedik osztályú kereseti adóból pedig 12 millió, tehát összesen 56 millió. Ehhez hozzáadva 32 milliót, 88 milliónak kellene a jövedelmi adóból befolynia. Ez azonban kizárt dolognak tekinthető, minthogy Ausztriában is a jövedelmi adónak hozadéka csupán 85 millió. Még ha tekintetbe vesszük is, hogy nálunk » nyilvános számadásra kötelezett vállalatok is fizetnek jövedelmi adót, amely 14 millióra van előirányozva, holott Ausztriában az ennek tekintetbevételével redukált 74 milliónyi jövedelmi adóbevétel is tűi magas az osztrák jövedelmi adónak 85 milliónyi bevételével szemben. Minthogy ki van zárva, hogy az első évben a jövedelmi adóból több folyón be, mint 40 millió K, mint amennyivel a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok 14 millióval előirányzott jövedelmi adóját tekinteten kivül hagyva a jövedelmi adó tényleg előirányoztatott, a föntebb jelzett 74 millióval szemben 32 milliónyi biankó jelentkezik, ami körülbelül megfelel a felsorolt adókönnyítésnek. Az eddig felsorolt könnyítések a kincstár terhére esnek, de varnak a törvénynek olyan könnyítései is, amelyek eltolódást fognak okozni az adóteher viselése tekintetében abban ez irányban, hogy a kisemberek kevesebbet fognak fizetni, a vagyonosabbak többet. Téves és hamis az a jelszó is, hogy az uj adótörvény által a városi közönség a legkülönösebb mértékben ineg lesz terhelve A harmadosztályú kereseti adó az, bár ennek is jelentékeny részét a földbérlők fizetik, amely a régi adórendszerben a városi közönséget terhelte, jövőre pedig az általános kereseti adó fogja terhelni. A közönség eddig kereseti adó 'ezimén 37 milliót fizetett, jövőre fog fizetni legfeljebb 30 milliót. A múltban ehhez hozzájárult az általános jövedelmi pótadó, ami kb. 10 millió volt, tehát a múltban fizetett ez az osztály összesen 47 milliót. Az általános jövedelmi pótadó helyébe most a jövedelmi adó lép, amelynél a természetes személyek jövedelmi adója gyanánt a szolgálatban levőktől eltekintve, összesen 27 millió irányoztatok elő. Ennek a 27 milliónak meg kell oszolnia a földbirtokosok, a tőketulajdonosok és a kereseti adót fizető közönség között. Ahhoz, hogy a kereseti adót fizető kö_ IS! Kel lein ess meleg' «unterem ! 'nm ÜÜP Pompás g'yermekképek Legszebb Legértékesebb •• egy jól sikerült fénykép! Ilyen jól sikerült fényképek készülr i legjobb kivitelben l"L izthy Zoltán szetében Nagykárolyba n, Kossufh-utca 5. GryönyÖrü kivitelű fénykép-nagyítások régi képek «tán is!
