Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-22 / 38. szám
Ragykéroiyj 8932. szeptember 22 XXXVill. évfolyam. 38. szám. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 56 szám. Pártoktól független POLITIKAI LAP. BVJegJetenSk minden vasárnap. =---EL ŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre héfyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 8 korona Megyei községek, egyházak és iskolák részére egyévreS korona Hirdetések jutányos áron közöltetnck. .Nyilttér“ sora 60 fillérSzeptember tizenhetedike után. A király szeptember tizenhetedikén uj munkára hívta össze az országgyűlést. Össze is ült a képviselőház, azonban meg kellett ismétlődni mindama sok sajnálatos dolognak, ami júniusban történt, amig dolgozhatott. A szövetkezett ellenzék tagjai megint a legkülönfélébb lármás hangszerekkel mentek a képviselőház üléstermébe. Fütyültek és trombitáltak, megszólaltak az automobil-kürtök, közben pedig hol becsmérelték képviselőtársaikat, hol egy kis dulakodást rendeztek. A kormány és pártja estig bírta türelemmel. Végre azonban tenni kellett. Nem volt szabad eltűrni azt a szégyent, hogy a magyar országgyűlés termében egy egész napon át egy szót ne lehessen kimondani. Délután bevonultak a rendőrök és kivezették az ellenzék egyrészét. Esti 8 óra lett, mire megint dolgozni lehetett. Milyen ellentét! Reggel tiz órától este nyolczig fülsiketítő lárma és rendőrlegények munkája, este 8-tól tizig ellenben ismertetni hallottunk egy igazán európai izü költség- vetést. Egy kultúráljam előirányzatát. Egy két milliárdos budgetet, amely gondoskodik minden népréteg szükségletéről, amely az állami életnek minden pontján haladást biztosit, amely beváltja a kormánynak minden ígéretét, ezt akarták elhallgatta^^ fütyülővei kolomppal? Annyi bizonyos, hogy azokat a szomorú eseményeket, amelyeknek a magyar képviselőház ismét színhelye lett, azt senki sem látja szívesen, azoknak senki sem tud örvendeni. Ámde gondolja meg mindenki azt is, hogy ezekre az eseményekre az ellenzék egyenesen kényszeritette az elnökséget, hogy ennek az ellenzéknek se elve, se prog- rammja, se közérdekű tárgyi törekvése nincs. Ez az ellenzék csak a hatalomért küzd és ebben a küzdelemben nem tudja a belőle kijózanodott országot megnyerni. Ezért próbálkozik az általa provokált martiromsággal. Ezért nem nyugszik és az országot se engedi n\ ugodni, karhatalom, parlamenti zene-bona uiczai forrongás nélkül. Minden ember, akit a történtek elszomorítanák, gondolja meg hogy mit jelent a nemzetnek az a munka, melynek hatalmas programmja kedden este felgördült előttünk és válasszon /az alkotások, a haladás és másfelől a rombolás és pusztulás között. Gondolja meg mindenki, szabad-e a puszta hatalomért ilyen eszközökkel harczolni, mint a minőket a koaliczió alkalmaz. És gondolja meg végül mindenki, hogy ezekért az eseményekért ki felelős? Az-e, aki h:talmi vágyból az orsf-ácr legszentebb kincseire tör, vagy az, aki,önfeláldozással megxédj^ amit a nemzet es király bizalma,-''oltalma Alá helyezett? A képviselőházat a delegácziók munkája miatt elnapolták. Adva van még egy hónap. Legyen ez újabb meggondolásnak hónapja. Talán mégis csak felébred az ellenzék hazafias lelkiismerete és talán íöléje kerekedik az önzésnek, mely a hatalomért feláldozni kész mindent, aminek a hazafiasság parancsa szerint mindent fel kellene áldozni. 11 plilii népei. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától. — Kedden, a képviselőház uj cziklusának első napján felolvasták a delegácziók összehívásáról szóló királyi kéziratot. Teleszky János pénzügyminiszter benyújtotta az ország jövő évi költségvetését. Az előirányzati mérleg szerint 2.072,754.196 K összes kiadással szemben 2 072,809.031 K összes bevétellel áll, vagyis végeredményben 54.835 K felesleg mutatkozik. A költségvetés indokolásából megtudjuk, bogy a jövő évben a magyar államvasutakat é\ horog! czölöp. Irta: hajdú Miklós. Megvénült a hörögi ut erősen. Alig járnak már rajta. Egy-egy kocsi koczog néha a gaz nyomán. A dudva itt az ur, meghajlik a kocsikerék alatt, aztán újra kiegyenesedik csak éppen egy kis mélyedésből látszik, hogy itt valaha ut szaladt végig a hörögi határtól be a messziségbe, négy vármegyébe. A falu mellett az elhagyatott ut odasimul a töltéshez, amelyen a gőzös jár, összetalálkozik itt a sínekkel, meg a vonattal, hogy minduntalan lássa elmúlásának okozóját. Az uj meg a régi világ között, a vasút és a gazos közepében egy czölöp áll. Nincs rajta se tábla, se madárijesztő, se irás. Alikor a vonat megy mellette az emberek megnézik a czöíöpöt, vagy tán gerendát. Ha hörögi ember ül a vonaton, a hetivásárra azon járnak a városba megmagyarázza, hogy annak a czölöpnek jusa van ahoz a helyhez. Van bizony jussa Lám virágvasárnap után még szentelt barkával is megkozszoruzzák, pedig nincs azon még egy fia kereszt vagy szentkép sem. A hörögi czölöp meséje nem olyan legenda mint a többi. Ezt a vasút csinálta, hát nem is nagyon régi, mégis úgy hangzik mintha sok száz esztenoő mesemondói formálták volna meg. Nekem egy hörögi parasztember mondta el. Előbb keresztet vetett, mikor a vonat lassan elment a czölöp mellett. — Azért köszöntőm istenes módra — mondta — mert az én apám is fuvaros volt. U vitte a botokba a sok portékát, mivel akkor még nem járt erre ez a heptikás masina, akire talán nem is bíznak egyszörre annyi I pénzt. _ I. A czölöp most is tele van barkával. Akinek a faluban kocsija, lova van annak a • háznépe virágvasárnap délutánján nem feled- j kezik meg Csillagos Duka Gáborról. A czölöp az ő emlékezetét őrzi. írás is van erről az emlékezetről a biró ládájában. Az irás Csillagos Duka Gábor testamentuma. A maga kezével irta, mert ehhez is értett. Diákos ember volt sokat tudott a világról, ügy beszélik, az apja papnak szánta és négy latin iskolát végig is járt mikor aztán hazahozatta, hogy mivel ő már jómagara tehetetlen, legyen a fia a fuvarosok vezetője. Az első fuvaros tisztességére rátermett Duka Gábor. írni, olvasni, számolni nálánál senki jobban nem tudott. Azzal is legényke- dett, hogy oda is elhajtat, ahol még senki sohasem járt A hörögi fuvarosok nagyon megszerették a vezérüket és nevet is adtak neki. Csillagosnak hívták. Ez nem afféle csufnév. Ebben elismerés és tisztesség van. Holdfényes éjszakákon, mikor 10—12 kocsi ballagott a hörögi utón, Duka Gábor a csillagok járását figyelte, reggel aztán a kocsmában elővette a tarisznyából a kalendáriumot és belejegyezte a csillagok járását, ahogy felirta, melléje rótta mindjárt az élete tapasztalásait is. A gönezöl, meg a fiastyuk rajza után következett az a sok bölcsesóg, amire a világot járó ember rábukkan. A csillagokból magyarázta meg, hogy mikor sárgul meg az árpa, hogy mitől üszkösödik a búza, hogy mi hozza a kolerát, ne meg, hogy lesz-e csata. Duka Gábor kalendáriumára büszkék voltak a horogiak. Ha valamit nem tudtak mind azt mondták, megkérdezzük a Csillagos Duka Gábortól. . . Hiába a tudós ember többre viszi. Duka Gábor vagyona már kétszer akkora volt mint az apja öröksége. A felesége is jól gazdálkodott és csodaszép leányzó sürgött-forgott a portán. A Duka Erzsébet képe — ezt az asz- szonynép mondogatta — a csillagok mása. . . II. Legelőbb a fuvarosok hallották, hogy Horogba is bevezetik a vasutat. A szegónye- bek majdnem a hitüket vesztették el. Már ekkor tudták, mi a vasút. Némelyikük látta is a pestit, a többi meg ismerte kalandárium- ból. Szomorúan vitték a búzát a városba és busán hozták onnan a boltokba a sok drága portékát. Csak Duka Gábor nézett bátran szembe a veszedelemmel. — Amig az én két pár lovam bírja, én hozom Horogra a portékát. A vasút azonban már épült. A síneket lefektették a vaskocsi vitte már a töllésekhez a földet, a kavicsot. A hörögi határt is feltörték és tavaszra egy csomó kaputos ember állított be a faluba. Folyt a munka nagy sietséggel. A kaputosok rajzoltak, mértek, alig pihentek valamit. Csillagos Duka Gábor házához is került egy inzsellér. Derék, fiatal legény, & vegyileg tisztít Haufel Sámuel Nagykároly, Kölcsey-u. 1. a rom. kath. templom mellett. fllapittatott 1902. évben. Telep : Petőfi-ut 59. szám.
