Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-22 / 38. szám
SZ AT M A R M EGYEL K 0 Z 1,0 X Y lényegesen fejleszteni fogják, megnagyobbítják az állami üzemeket és kiépítik a bosnyák vasutakat. A mi a költségvetés benyújtása előtt történt a parlamentben, az nem ebbe a rovatba, hanem a rendőri krónikába tartozik. Az ellenzéki párthoz tartozó politikai szegény- legények újból megkísérelték a hatalom elrablását. Az ellenzék, melynek túlnyomó része ma analfabéta senkikből ál], a júniusi eseményeket hatványozottan ismételte meg éé pimasz módon verekedtek is. A történtek után nem nehéz kitalálni, hogy mi lenne Magyar- országból, ha ez a csürhe kerülne a hatalom székébe. Hogy elsősorban Becs legalázatosabb lakájaivá vedlenének át, ez az előző koaliczió példájából közismert. Azok a gyerekes és szégyenteljes jelenségek, melyek kedden is felmerültek, szerdán ismét beszennyezték a képviselőházat. A rendbontók Gróf Tisza István házelnök utasítására a megérdemelt megtorlásban részesültek. Az ülés vége előtt a pénzügyminiszter beterjesztette az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés megválasztotta a dele- gáczió tagjait, azután önmagát október 20-ig elnapolta. NOGI. Első pillanatra úgy látszik, mintha tőlünk nagyon messze volna az az eset, hogy Japánban egy szürke szakálu, perga- mentbőrü, ránczos arczu kis emberke elvágta a nyakát a Mikádó iránti nagy szeretetében. De ez az esemény nem külpolitika, nem politika, ez az esemény egy világraszóló tett, amelyet emlékezetébe kell idézni mindenkinek, aki a kultúrával foglalkozik, a kultúra iránt érdeklődik, de emlékezetébe kell idézni különösen ennek az országnak. Gyermekkorunkban mi is tanultunk egy Dezső vitézről, egy Kemény Simonról, akik királyokért, vezérekért feláldozták magukat és ezeken az elbeszéléseken naivan, de szépen tudunk lelkesedni. A Nogi tábornok esete oda fog kerülni a japán olvasókönyvekben ami Dezső vitézünk pontjaképen. De Dezső vitézt, mi egy túlhaladott kor és gondolkozás hősének és emberének tekintettük, mig Nogi tábornok a ma embere. Mi Dezső vitéztől lefelé jutottunk, Japán a kereskedő, alkudozó chinai ügynököktől jutott fel Nogi tábornokig. És itt van az a külömbség, amelyet épp nekünk nagyon meg kellene jegyeznünk. Ami közéletünkből kihalt minden készség az önfeláldozásra. Külföldön még akadnak emberek, akik másért, emberért, vagy eszméért feláldozzák magukat, ha nem is életüket, de pozicziójukat, állásukat, tekintélyüket, de nálunk minden önfeláldozás egy czélért történik, a pénz kedvéért. Nem emlékezünk vissza arra, hogy a magyar közéletben előfordult-e hogy a köz érdekében valaki áldozatot hozott volna. Olyan eljárást sokan gyakoroltak, ami úgy nézett ki, mintha önfeláldozás lenne, azonban a végén mindig érdekre, pénzérdekre lyukadnak ki. Állandó panasz zug Magyarország levegőjében, hogy drága a pénz. korruptak a viszonyok, nehéz a megélhetés. Nem állítjuk, nem vagyunk olyan romantikusak, hogy ezt állitanók hogy a pénzdrágaságnak csak éppen az az oka, hogy nincs meg semmiféle önfeláldozási készség az emberekben, de bizonyos az, hogy az egész világon kevés helyen van akkora hatalma és ereje a pénznek, mint éppen minálunk. Nincs olyan egyén, nincs olyan körűiét, amely szolgálatait, tetteit nem akarná csengő pénzre felváltani, de minél előbb. Azok a látszólagos önzetlenségek, amelyek a közéletben nagyritkán előfordulnak. mindig fednek valami gyanús momentumot. csupa hóditó erő. Amint azután a nagyhéten vezeti haza a fuvarosokat a városból Duka Gábor, összetalálkozik a határban a vonattal. Hát már jár is a vonat. Vitte a masina a sok kocsit és éppen akkor füttyentett, mikor a kocsik elmentek mellette. A fütyülés Csillagos Duka Gábornak szólt talán. Ő szegény ezt nem is sejtette hanem megsimogatta lágyan a szentelt barkát az üléskosáron. A városból hozta a barkát Erzsébetnek, ott szentelték meg a püspöki templomban. A barka megkéselt. Erzsébetet elvitte a vonattal a szép inzsellér. Messze járhattak már, azóta már háromszor vissza is jött a vonat, de nem jött vissza Duka Erzsi. . . IH. Csillagos Duka Gábor mellett már egy markos legény tartotta a gyeplőt. A Duka Gábor szavára nem hallgattak a fuvarosok. Elvitte az értelmét a leányával együtt a vonat. Ahol a vonat első fütyülését hallotta Duka Gábor, oda letüzött egy napon egy ostornyelet. — Ez az ostornyél, meglátjátok, az első tavaszi holdtöltére kihajt és akkor megáll itt a vonat és kiszáll belőle a leány, hogy odaadhassam a barkát, amit a püspöki templomból hoztam. Az öreg mindig magával vitte a barkát és nézte az ostornyelet. A húsvéti portékát hozták egyszer. A lovak ismerték jól a járást, csak Duka Gábor volt ébren, a többi fuvaros bóbiskolt. A dombok mellett feltűnt a két piros szem. Egyre közelebb jött. Már prüszkölt, zakatolt a gép a közelségben. A lovak már megszokták és baktattak szép csöndesen. Hirtelen leugrott a kocsiról Csillagos Duka Gábor. Felrohant a töltésre és odaállt a két piros szem elé. — Gyere, gyere leányom! — kiáltotta. Mire a fuvaroskocsisok felriadtak és észrevették, hogy nincs a kocsiján Csillagos Duka Gábor, ott hevert a vasúton vérében. A barka, amit leányának tartogatott, csupa vér volt és ráborult a halott arczára. IV. Csillagos Duka Gábor testamentumát megtalálták a tarisznyájában. Ezt azon a napon irta, mikor a leánya megszökött. És szólt benne a faluhoz: — Minden én vagyonom, hites feleségemé meg Horog falu népéé. Kívánságom mindössze az, hogy a falu nemes, nemzetes bírája az en szekerem hosszú rudját odaállittassa örök jelképen, ahol is még meg látják az én Erzsébet leányomat, kit is én Uram Teremtőm vissza- hozand majd a faluba. A barkárét, amit a püspöki templomban szenteltettem, ha én már meghaltam, arra a rúdra tegyék istenes dísznek. . . A szegény Csillagos Duka Gábor halála pillanatában bizonyára látta a leányát, mikor hivó szóval hívogatta. Hát odaállították a rudat emlékeztetőnek. A csillagokból olvasta-e ki szándékát Duka Gábor, nem tudják. De barkát I minden esztendőben visznek leányának, aki I pedig nagyot vétkezett a földön. _____________ Ja pán ma a népek csatarendjében első sorban áll. Gazdasági nehézségei nagyon kicsinyek, mérsékeltek, a nép komolysága sokkal nagyobb, mint a mienké és általában egész életük struktúrája más. Ezt az életstrukturát lehet látni Nogi tábornok tetteben is és ezt az életstrukturát kellene áttanulnunk nekünk is. Községi ügyek. Jóváhagyott szabályrendeletek. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Olcsvaapáti és Olcsva szatmármegyei községeknek a szabadkikötő és rakodóhely kijelölése és használata tárgyában, alkotott szabályrendeleteit jóváhagyta. Szapnrodnah a iiráfc és a perele, A pénzpiaez válságának következmén y el. Perben soha se szűkölködött Magyarország, mert hát tudvalevőleg perlekedő náczió vagyunk. Annyi per és végrehajtás azonban, mely az idén foglalkoztatja szerte az országban a bíróságokat, még Magyarországban, a perek hazájában is ritkaság. Á perzuhatagok, amik az alperesek nyakába hullanak a gazdasági válság szomorú, de természetes következményei és — a mai viszonyokból következtetve — csupán gyászba öltözött heroldjai egy közelgő, közgazdaságilag még sivárabb jövendőnek. A nagykárolyi közjegyzőségnél az 1911. év egész folyamán 712 váltót óvatoltak meg, inig a folyó 1912. év január 1-től máig, tehát 8 hónap és 21 nap alatt 1197 váltó lett meg- óvatolva. A nagykárolyi kir. járásbíróságnál 1911 - ben összesen 2070 sommás kereset adatott be, mig a folyó évben a szept. 21-ig iktatott sommás keresetek száma 1784. Végrehajtás tavaly az egész évben 1227 fogan atosittatott, a folyó év szept. 21-ig pedig 947, az árverések száma már eddig 802. Iskola, egyház. Református lelkészek a fizetésrendezésért. Az Országos Református Lelkész-Egyesület október 1-én tartja meg hatodik naggyülését dr. Baltazár Dezső püspök elnöklete mellett Budapesten, a Főherczeg Sándor-utczai régi képviselőház üléstermében. A nagygyűlésre eddig jelentkezett lelkészek száma meghaladja az ezret. Majdnem az összes szatmármegyei lelkészek is jelentkeztek. Az idei tanácskozásnak is fontos tárgya a lelkészi fizetésrendezés, valamint a Kálvineurn ügye. A fizetésrendezés kérdése előreláthatólag nagy viharokat fog kelteni és kifejezést ad annak a nagy elkeseredésnek, amely a protestáns lelkészi kar mellőzése folytán teljesen betölti. A polgári fiúiskola 6 osztályúvá való fejlesztése érdekében a városi tanács Dr. Vetzák Ede indítványára felirt az illetékes minisztériumokhoz. A foldmivelésügyi miniszter most arról értesítette Nagykároly város polgármesteri hivatalát, hogy a gazdasági ismereteknek a polgári iskolákban való tanítását már két iskolába kisérletképeu elrendelte. A továbbiak tekintetében csak a két iskolánál elérendő I eredményhez és tapasztalatokhoz képest fog későbben intézkedni. ® Gallérok gözmosása ® tükörfénynyel hófehérre # Hájtájer Pál # Kézimunkák, glassé keztyük* Bútorok, szőnyegek tisztítása HAGyKA^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám, a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
