Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-11 / 32. szám

SZATMÁRMEG V E ! K 0 ?. Ó SRzetésüépteienségeü.

A múlt héten ismét több fizetésképtelenséget jelentettek be Szatmármegyében.

Ezekből a hírekből, amelyek minduntalan megismétlődnek, a kereskedelem és ipar álláspontjára lehet következtetni és ezek egyúttal utat is mutatnak arra, hogy milyen módon és irányban kell a kereskedelem jogos kívánságait teljesíteni. Első pillanatra nagy ellentmondásnak látszik, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a fizetésképtelenségek az év első felében lényegesen nagyobbak és számosabbak voltak, mint a múlt év első felében, pedig a kereskedelem és az ipar ez idén lényegesen kedvezőbb konjunktúrák között van, mint tavaly.

A nagy külömbségből, amely a tavalyi és mostani fizetésképtelenségek között mutatkozik, távolról sem szabad arra következtetnünk, hogy ezidén válságos viszonyok között vergődik gazdasági életünk, mert a valóság éppen az ellenkezőt bizonyítja. Mindenütt élénkség a munka és forgalom terén, amelyekből csak a kedvező konjunktúrák képe tükröződik vissza. Ennek következtében ezt az egész növekedést csak annak a rosszul folytatott hitelpolitikának tulajdoníthatjuk, amelyet nálunk a nagybankok követnek.

A pénzviszonyok kedvezőtlen alakulása) s a pénzpiacz feszültsége, a nagyobb hitelintézeteket egy olyan politika követésére utalta, amely teljesen ellenkezője annak a politikának, amelyet még tavaly követtek, amikor a péuz- piacz feszültsége még nem volt érezhető. Ekkor a hitelintézetek egymással versenyeztek a hitelajánlatok terén s a kereskedelem, éppúgy az ipar is kapott az alkalmon, hogy nagyobb megrendelésekbe, illetve vállalkozásokba bocsátkozzék. A helyzet különbon is kedvezőnek ígérkezett. Két egymást követő bő termés emelkedő terményárakkal, különösen a vidéki kereskedelem és ipar részére jelentett kedvező időket s ezt ki is használták a bankok támogatásával. Azonban a bankok ezt a hitelt, amely nagyobb vállalkozásokba csábította az ipart és a kereskedelmet, most mikor a pénzpiacz feszült, épp oly sietve vonták meg, mint amilyen készséggel nyújtották annak idején. É hitelfelmondások olyan időben, mikor a vállalkozás nem fejeződött be, természetesen nem is vezethettek másra, mint a tömeges fizetésképtelenségekre.

A bankok tehát, amelyeknek a kereskedelem és ipar és a vállalkozási szellem támogatása volna a feladatuk, éppen a vállalkozási kedv és az uj vállalkozások megfojtását idézik elő helytelen pénzügyi politikájukkal.

Ez már a vidéken is érezteti hatását, egyre-másra nyílnak a csődök, állanak meg a vállalkozások s még szomorúbb eredményekre lehetünk készen, ha rövidesen meg nem gondolják a nagy bankok, hogy nekik se lesz jó egy vagy on bukott ipar és kereskedelem érdekeit kiszolgálni, tehát ne engedjék ezt bekövetkezni. ______________________________

Is

kola, egyház.

Tankötelesek összeírása. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága felhívja az összes községi elöljáróságokat és r. t. városok polgármestereit, hogy az 1912—13. tanév elején az iskolába be nem irt tankötelesek összeírását foganatosítsák.

Melyiket szeretem? A gör. kath. magyar egyház főhatóságától megkeresés érkezett a szatmármegyei egyházközségekhez, illetőleg ezek papjaihoz és tanítóihoz, hogy nyilatkozzanak arra vonatkozólag, hogy a gör. kath. magyar püspökség székhelyéül Nyíregyházát, vagy Hajdudorogot óhajtják-e? A szatmármegyei egyházközségek legnagyobb része Nyíregyháza mellett foglal állást.

Az

iMgoitt a M- iolgi íMtisii.

Talár a birák és ügyvédek részére.

Az igazságügyminiszter birósági szervezeti reformot tervez. A tervezetet leiratban közölte a nagykárolyi kir. járásbírósággal is és véleményt kér tőle.

Az újítások igen érdekesek. Meghonosítják a szóbeliséget és közvetlenséget az admi- nisztráczioban, lehetővé teszi nők alkalmazását a bíróságokon, továbbá talárt rendszeresít a birák és ügyvédek számára.

Az uj pörrend — mondja a miniszteri leirat — a birák munkáját fölöttébb megszorítaná, ami azonban az állampénztárt nagyon megterhelné, miért is a bírákat a kezelés és az adminisztratív teendők alól fölmentik és jövőre csak tárgyalnak és Ítéletet hoznak. A segéd- hivatalok, kezelőszemélyzet és a bíróságok és ügyészségek alkalmazottjai pedig a rájuk szakadt terhet úgy viselnék, hogy megszűnnék az aktaintézés. A szóbeliség és közvetetlenség elvét honosítanák meg az adminisztratív munka minden vonalán. Jelentéstételek, vizsgálatok, fegyelmi eljárások, kinevezések, küldetések, ezután nem Írásban történnének, hanem szóbelileg, személyes érintkezés és telefon utján. A hivatali vezetőknek — ilyen állást szerveznek — pedig a saját hivatalukban joguk lesz olyan rendszereket életbeléptetni, amilyent akarnak és jónak látnak. A helyes rendszernek megbeszélése végett állandók lennének a tisztviselői értekezletek.

A kezelőszemélyzet tagjai a tisztviselők és alkalmazottak igy teljesen megszabadulnának az irásmunkától. A másolás elvégzésére pedig nőket alkalmazhatnának a bíróságokon és ügyészségeken. Ennek megokölásában pedig azt mondja a miniszteri leirat, hogy a tisztviselők feleségeik és leányaik számára is nyújthatnak kenyérkeresetet, mert a női munkaerő olcsóbb, a férfialkalmazottak részére a másolás gyötrő és az egyéni érvényesülést gátolja. A nők és férfiak egy hivatalban való alkalmazása nem kifogásolható morális szempontból sem, mert a nagyobb bankok és magánvállalatok irodáiban is bevált ez a rendszer, házastársak azonban a hivatalban nem álhatnak fölebbvalói vagy ellenőrzési viszonyban.

A tervezet a birák, ügyészek, ügyvédek, jegyzők és joggyakornokok számára tenné kötelezővé a törvényszéki és még felsőbb tárgyalásukon az egyenruha viselését. Az egyenruha talár és kalpag volna s a tekintély emelését kívánja szolgálni. A birák talárja egyszerű, fekete színű, a mellen koronás ezimer. A kúriai, táblai, törvényszéki birák egyenruhájának megkülönböztetését a ezimer szine, nagysága és alakja határozná meg. Az ügyészek talárja ugyanilyen. A jegyzőké és jog- gyakornokoká annyiban különböznének, hogy nem lenne rajtuk ezimer. A talár viselése minden birósági tárgyaláson kötelező lenne a társas bíróságokon,

Az ügyvédek szintén kötelesek lennének a tárgyalásokon talárban megjelenni. Az ügyvédi talár meghonosításáról a miniszteri tervezet a következőket mondja:

Az ügyvédi talár lényegében megegyeznék a bírói talárral, de ettől esetleg a szövet eltérő színében különböznék. Az ügyvédi talár viselésének kötelező volta a fönti korlátok között igen fontos volna az ügyvédi, birói valamint ügyészi funkeziók egymáshoz közelálló voltának ki domborítására. Egyrészt emelné az ügyvédi tekintélyt, másrészt előnyös volna az ügyvéd és biró közötti viszony javítására.

A tervezet szerint jövendőre a birák, mikor Ítéletet hirdetnek ki: nem fölállássa] tisztelik a király személyét, hanem a kalpag feltevésével.

A szóbeliség és közvetlenség meghonosítása az adminisztráczióban igen örvendetes és hasznos újítás, mely bizonyára sok bajon fog segíteni. A talár-kérdés pedig bizonyára sok vitára ad majd alkalmat.

— A polgármester nem mond le. Debre- czeni István kir. tanácsos, Nagykároly város polgármestere szabadságáról a múlt héten hazaérkezett. A polgármester a lemondására vonatkozó hírekre kijelentette, hogy azok minden komoly alapot nélkülöznek.

— A szatmarmegyei hegyvidéki kirendeltség uj vezetője. A földmivelésügyi miniszter dr. Sárváry Béla miniszteri segédtitkárt, a szat- mármegyei hegyvidéki kirendeltség vezetőjét szolgálattételre a minisztériumba rendelte be. A szatmármegyei hegyvidéki kirendeltség vezetésével pedig Tichy Gyula gazdasági segédfelügyelőt bízta meg.

— Elhamvadt élet. Egy dolgos község esztendei munkáját semmisítette meg az a tűzvész, amely szerdán délután ütött ki Pettyénben. A községi rakodóban összehordott termés, eddig még ismeretlen okból kigyuladt. Több mint kétszáz búza és árpa asztag hamvadt el a tűzben.

— Költözködik a pénzügyigazgatáság. A

nagykárolyi pénzügyigazgatóság elnöki, adóügyi és italjövedéki ügyosztálya a pénzügyigazgatóság mostani helyiségéből — amint már jeleztük — a Nagyhajduváros-utczai Kovács-féle helyiségébe költözik át Az át költözködés holnap veszi kezdetét.

— A kultúráért. A földmivelésügyi miniszter a penészleki hitelszövetkezetnek 85 kötetből álló népkönyvtárt adományozott.

— A vegyvizsgáló állomásról. A múlt évben létesült szabnál megyei vegyvizsgáló állomást eddig dr. Szóbél József vegyész vezette, melyet a város saját kezelésébe vett át. A miniszter azonban a nyilvánossági jogot csak oly feltélellel adta meg, ha Szóbél dr. mellett 2 éven keresztül még egy állami vegyészt is alkalmaz a város; mely próbaidő elteltével Szóbél dr. egyedül is jogosítva lesz a nyilvánossági joggal felruházott vegyvizsgáló állomás vezetésére. Az átmeneti időre a földmivelésügyi miniszter a szatmári vegyvizsgáló állomás vezetőjének Dr. Grill Ede királyi fővegyószt, a magyarországi gazd. akadémia tanárát nevezte ki, a ki állását Szatmáron 1912. oet. 1-én foglalja el. Hogy ezen két vegyész megfelelő munkaanyaggal látassék el, a miniszter a szatmári vegyvizsgáló állomás hatáskörét Szatmár- megyén kívül még 3—4 vármegyével kibővíti s a 2 év eltelte után az állam az egész intézményt átveszi.

— Hajléktalan a nagykárolyi adóhivatal.

Ilosvay Aladár, Szatmárvármegye alispánja csütörtökön átiratban értesítette a nagykárolyi m. kir. adóhivatal vezetőségét, hogy a vármegyeházánál levő adóhivatali helyiségek bérletét november hó 1-re felmondja. Az adóhivatal megfelelő helyiséget eddig még nem talált.

— Emberhúsba szántott a gözeke. A nagykárolyi Ingatlanforgalmi és parczellázó bank se nem forog, se nem parczelláz, hanem egyéb munka hiányában gőzekével bérszántásokat végez. Egy ilyen szántásnál a minap a nagykárolyi határban szerencsétlenség történt. A szántógép egyik kereke keresztül ment Tóth János munkás lábán és azon életveszélyes sérülést okozott.

— A családi pótlékok ügye. Az állami, megyei és vasúti alkalmazottak családi pótlékáról szóló törvény a kormányra bízza az életbeléptetés mikéntjét. A hivatalos lap szerdai számában megjelent két miniszterelnöki rendelet, amely a következő rendelkezéseket tartalmazza: Nem kapnak családi pótlékot az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak azok után a gyermekek után, akik legalább 600 koronát keresnek, szerzetesnek vagy apáczának mentek, nyilvános tan- és nevelőintézetben ingyenes helyre helyeztettek el, ha olyan alapítvány vagy ösztöndíj élvezetébe léptek, melynek ösz- szege az évi 600 koronát eléri, ha a gyermek kereskedőnél, iparosnál, művésznél növendék, tanoncz vagy inas és föntartási szükségleteit a munkaadó födözi ellenszolgáltatás nélkül. Nem jár ki a családi pótlék azután a gyermek után sem, aki önálló ipari, vagy más foglalkozást folytat és ezzel 600 koronát keres, tényleges katona évi legalább 600 korona illetmény mellett, végül pedig, ha a fiúgyermek megnősül vagy a leánygyermek férjhez megy. A kolostorba vagy házasságra lépés a pótlékot végle-