Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-24 / 39. szám
SZERKESZTŐSED és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 56 szám. Pártoktól független POLITIKAI LAP. Se i megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: ; Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 8 korona Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 koron a Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér OatílM-i®rí. A kormány az argentínai husbehoza- tal kérdésben az oszták kormánynyal folytatott, de időközben megszakított tárgyalások fonalát újból felveszi. Az egyezkedések pontjai a következők: 1. Az oderbergi kettős vágány kérdése, 2. a hajózás kérdésében való egyenlő elbánás, 3. a liszt tarifájában való egyenlő elbánás, 4. az annabergi csatlakozás. Ami mindenekelőtt az oderbergi második vágány kérdését illeti, ez olyan érdeke Ausztriának, mint nekünk, amivel ezt a kérdést kimeritettnek tartjuk. A hajózásra vonatkozó kérdés állása a következő: Amig a Dunagőzhajózási Társaság Magyarországon minden tekintetben a legelőnyösebb helyzetben van, hiszen minden állomása mindenütt a legalkalmasabb és leghasználhatóbb, a kereskedelmi forgalom szempontjából a leghoz- záférhetőbb helyen van, addig Ausztriában a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságmostoha elbánásban részesül. A Dunagőzhajózási Társaság Budapesten úgyszólván az egész belvárosi rakpartot lefoglalja, mig a Magyar Folyam és Tengerhajózási R. T. a margitszigeti rakpartra szorult ki Budapesten Bécsben pedig a stadtlani hid felett van a kikötője. Tudvalevő, hogy csak hosszú és nehéz küzdelem után sikerült a magyar hajózási r. t. nak Bécsben helyet kapnia arra, hogy raktárakat építhessen. Mindez még nem volna nagy baj, mint az, hogy a K. R. Staatsbahn a magyar hajóval érkező áruknál, igy a lisztnél és gabonánál, tarifális szempontból drágábban veszi azt az állomást, mint a Dunagőzhajózási Társaságét és az újabban megvásárolt Délnémet Dunagőzhajózási Társaság kikötő helyeit. A lisztkérdés a következő: A hajózás kérdésében megjelölt helyzetből önként folyik, hogy a magyar hajón szállított áru megdrágul azon árukkal szemben, amelyek a Dunagőzhajózási Társaság és a délnémet társaság hajóin szállíttatnak. Ez a drágulás áll a vasúton szállított lisztre is, mert a Bruckon és Marcheggen át érkező lisztküldeményeknél a Staatsbahn nem a közvetlen díjtételt számítja. Emellett az osztrák malmok 15-25 százalékos refakciát kapnak a Magyarországból érkezett búzára akkor, amikor a kidolgozási haszon mindössze 29-30 fillért tesz ki métermázsánként. így elő áll az a helyzet, hogy az oda olcsón szállított búzából készült liszt nem tud konkurrálni az oda drágán szállított magyar liszttel, amivel azt idézik elő, malomiparunk rovására, hogy a búzát ott őrlik meg. _______________________ Am i végül a tárgyalások anyagát képező legíontosabb kérdést, az annabergi csatlakozás kérdését illeti, egy kissé meszebbre kell visszanyúlnunk, ha a kérdést- kellő világításba akarjuk helyezni. A legutóbbi vámtarifában ugyanis Magyarország bizonyos ellenértéket biztosított magának azzal szemben, hogy iparilag Ausztriának úgyszólván versenynéküli fogyasztói vagyunk, a gabonanemüek vámja tetemesen fölemeltetett, minek illusztrálására fölemlítjük, hogy például a búza vámja 100 klgr-ként volt 3.57 korona a régi vámta- riában, mig az autonom vámtarifában ez az a tétel 7.50 korona és a megengedhető szerződéses minimum 6.30 korona. Ugyanilyen vámvédelemben részült a magyarállattenyésztés is, minek jellemzésére hozzuk lel, hogy a szerződéses vámtétel ökörnél darabonként 30-35 korona volt, az uj vámtarifában pedig 60 koronára emeltetett. Természetes, hogy ez az emelés a többi állatokra nézve is megtörtént. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a közös vámvonalokon az agrár vámtételek bizonyos mértékig az osztrák érdekeltséget is épen úgy védik mint a magyar termelőt, mert hiszen az osztrák és" magyar gabonatermelés arányszáma úgy viszonylik, mint 1—1 1/2-hez, vagyis például 1901-ben volt a magyar gabonatermelés 160 millió hektoliter, mig ugyanez évben az osztrák 108 millió hektoliter volt. Ugyanez áll az ál- latenyésztésre is, hol az arányszám a szarvas marha állománynál 1—3 1/2 vagyis 1895. ben volt a magyar szarvasmarha állomány 7 millió darab, Asztriában pedig 2 millió. A vámterületek felemeléséből Magyarországra háruló haszonnal szemben ott állanak az ipari termelésnél mutatkozó előnyök, melyek a vámemelésben jelentkeznek, aminek illusztrálására szolgáló példát a textil-ipar területéről, tehát arról vesz- szük amelyen Magyarország fogyasztása a legnagyobb. Bársonynál a régi szerződéses vám 100 krg. után 202 K. 38 1. volt, az uj tarifában 230 K. A hímzett selyemáruknál volt 952 K. 38 f. az uj tarifában 1400 korona. Ezek a példák bizonyítják, ho°y amennyiben az uj kiegyezés alkalmával a magyar mezőgazdaság bizonyos mérvű vámvédelemben részesült, ugyanebben részesült az osztrák mezőgazdaság is és nagyfokú az ellenszolgáltatás Magyarország részéről az ipari vámtételek emelésében. Ha tehát odaát évenként biztosítani akarunk olyan mennyiségű husbehozatalt, mint amennyi megfelel a Balkán kontin- gesnek, ezáltal illuzoriussá válik a kiegyezésnek Magyarország szempontjából legfontosabb és legérdekesebb vívmánya, minthogy a magyar mezőgazdasági; ille- tőleg minthogy állatértékesités szempontjából, mint fogyasztó terület Ausztria után második helyen Németország áll, tehát a legelemibb ellenszolgáltatás, melyet Magyarország az engedélyért Ausztriától kivanhat az, hogy adja meg az anffSB^g^ csatlakozás utján a lehetőséget arra, hogy az általa el nem fogyasztott termelés a legközelebbi fogyasztópiacunkon, Németországban legyen értékesíthető. A hét politikai eseményei. Hétfőn a képviselőházban majdnem az egész ülés tartama alatt névszerint szavaztak. Az elnök több kérvényt mutatott be, melyek a parlament munkaképességének helyreállítását és a katonai javaslatok törvényre emelését sürgetik. Győrvármegye felirt a fegyvergyakorlatra behívott tartalékosok családjainak segítése és a tanítók anyagi helyzetének javítása érdekében. Hétfőn Pécs törvényhatósága és Vasvármegye tiltakozott az obstrukezió ellen, az utóbbi „mert ez megakadályoz minden munkát és ezek között a választási reform megvalósítását is“. A miniszterelnök hétfőn a királynál audi- enczián volt és az elmúlt két hónap alatt lefolyt politikai eseményekről, valamint a közeli időkben várható eseményekről tett jelentést. Kedden ismét csak szavaztak. A szerdai ötvenhatodik névszerinti sza- vazásos napon nagy kavarodást csinált az ellenzék a Házban, amiért Hegedűs Kálmán szóvá tette a Sümegi—Radó affért és megbélyegezte azt a terrort, amelylyel minden ellenvéleményt elakarnak fojtani. És mig egyrészről vélemény szabadságért és megsértett sajtószabadságról kiabál, ugyanakkor a véleményszabadság ellen cselekszik. Az igazságos erős kritikára levált minden parlamenti máz az ellenzék bőseiről s a korcsmái jelenetek közé belesüvitették a korcsmái, utszéli kifejezéseket is. Biharvármegye szerdán közgyűlést tartott és azt a határozatot hozta, hogy a verseczi átiratot tudomásul veszik, mert hasonló értelemben már 1905-ben felírtak a képviselőházhoz. Csütörtökön az obiigát névszerinti szavazások után a véderőj avaslatok tárgyalása következett. Csermák Érnő beszélt előbb arról, hogy a haderőnél nem a mennyiségben rejlik az erő, hanem a vezetés kiválóságában. A különböző tárczák költségvetéseire hivatkozva, fejtegeti, hogy a hadsereg fejlesztésének terhei nincsennek arányban a nemzet teherviselési képességével. Pénteken ismét csak technikázás volt. Három névszerinti szavazás foglalta le az ülés elejét, a szavazások előtt az elnök bemutatta Árva és Máramaros vármegyék közönségének feliratait a képviselőház jelenlegi tanácskozása módja ellen, továbbá Szebenvár- megye feliratát a gyermekvédelmi törvény módosítása tárgyában. Tegnap, szombaton, a tanácskozás ügyrendje a következő volt: névszerinti szazazások és a véderő javaslat, továbbá interpellácziók. lóhát lesi -vüíuilEO tisztit HauHiíl S. Mag!jfiarDl!i Köícsay-11.1.1™
