Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-16 / 16. szám
SZATMARMEGYKI KÖZLÖNY Nagyobb kitérés után azt mondja a czikk, hogy a kiegyezésre való törekvésben „egyik czél a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik czél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctió pragmatika is ünnepélyesen biztosit s a szilárd fenállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerü.“ „A birodalom másik szilárdabb megalakulásának lehet a sanctió pragmatikát tekinteni, mely nélkül a birodalom III-ik, illetőleg Vl-ik Károly halála után valószínűleg szétment volna. Ez újabb, szilárdabb alakulásnál is ki volt kötve határozott teltételképen Magyarország alkotmányának, törvényének sértetlen fenntartása,“ — mondja a czikk, mely azzal nyer befejezést, hogy közös védelmi kötelezettségének Magyarország minden időben megfelelt, még akkor is, midőn az országban magas tokra hágott az izgatottság s a háború, mely ellen a közös védelem szükséges volt, nem volt népszerű. A Magyarország továbbfejlődését biztositó 1867-iki kiegyezést megelőző nagy munkának volt jelentékeny része ez a történelemben megörökített első húsvéti czikk. A hét politikai eseményei. Az iinnepvárással és az arravaló készülődéssel telt el az idő. Egész héten át szünet volt az országházban s igy nem sok feljegyezni való történt a politikában. Ami kevés mégis történt, azt a következőkben ismertetjük. Vasárnap, április 9-ike emlékezetes nap lesz a magyar kultúra és politikatörténetében. Innen fogják számitani a magyar néptanítók lelki felszabadulását, amely a legszélesebb néptömegek szellemi felfrissülésével biztat. Ekkor ugyanis két népgyiilés volt a fővárosban. Polgárok és tanítók tartották a közoktatásügy államosítása, világiasitása és ingyenessége érdekében. Hétfőn a miniszterelnök, a pénzügyminiszter, az igazságügyi és a honvédelmi miniszter részt vettek Bécsben az uj katonai perrendtartás ügyében folytatott tanácskozásokon. A védtörvény és a katonai perrendtartás ügyében kedden nem történt döntés. Ez ügyben a király elhatározása és a törvényjavaslat előzetes szentesitése husvét utánra maradt. Kbuen miniszterelnök és Székely miniszter már este kilencz órakor Budapesten voltak. Szerdán a főrendiház tartott ülést, amelyen általánosságban és részleteiben megszavazták a szabadalmazható találmányoknak, mintáknak és védjegyeknek a kiállításon való ideiglenes oltalmáról szóló törvényjavaslatot. Csütörtökön úgyszólván, semmi se történt. Ellentétben más országokkal, nálunk a képviselőház és a politika egy és ugyanazon fogalom. Ha nincs képviselőház: nincs politika. Csütörtökön kiszivárgott hírek szerint az uj katonai perrendet a következő elvek szerint készítik: Az uj katonai. bűnvádi eljárás két jogterületet fog megkülönböztetni: a magyar állam és az osztrák állam jogterületét. A magyar állam jogterületén a hadbíróságok tárgyalási és jegyzőkönyvi nyelve a magyar lesz. Amelyik vádlott magyarul nem tud, tehát a tót-, román-, szerb- vagy más nyelvű vádlottat, tolmács utján fogják kihallgatni, de a tár- tárgylási nyelv magyar lesz. Elintézendő differencziák még a körül vannak, hogy mikép szövegeztessék a törvény az olyan magyarul nem tudó vádlottra nézve, aki azonban a hadsereg szolgálati nyelvét, a német nyelv bírja. Az ilyen vádlottat az egyszerűség kedvéért németül hallgatnák ki, mert hiszen a német szolgálati nyelvet a hadbírók is bírják, de a jegyzőkönyv nyelve ez esetben is magyar volna. Pénteken és szombaton a magyar politikában teljesen szélcsend volt. Egyáltalában semmi se történt. A vármegye. Az állandó választmány ülése. Szatmármegye állandó választmánya f. hó 20-án d. e. 11 órakor, —- a múlt évi házi pénztári számadás megvizsgálása végett — ülést tart. Az állategészségügyi kerületek uj beosztása. A földmivelésügyi miniszter az állategészségügyi kerületeket újonnan osztotta be. Az uj kerületi beosztás szerint Szatmármegye és Szatmárnémeti törvényhatósági város a YII-ik (debreczeni kerülethez tartozik). E kerületben a felügyelői teendők ellátásával Kondor Mihály m. kir. állategészségügyi felügyelő bízatott meg. Jóváhagyott alapszabályok. A szatmár-néme- tii járási községi és körjegyzők egyesületének alapszabáláait a m. kir. belügyminiszter láta- mozta. RÖPIRA T a választói jogról\ Szederkényi Nándor volt képviselő és főispán igen érdekes röpiratot irt „Az általános választói jog a magyar ősi alkotmány szempontjából“ czimmel. Történelmi visszapillantással kezdődik a röpirat. Az ősi alkotmány nemzeti demokrá- cziáját fejtegeti, majd vázolja az alkotmányjog fejlődését a vezérek és Szent István korában s kimutatja, hogy az ezredéves magyar kons- tituczióban az általánosság és egyenlőség volt a vezérelv. Az arany bulla és a nemesség jogkörének szabályozása a második állomás, ahonnan Szederkényi plasztikusan vezeti le az alkotmányos joggyakorlat átalakulását vármegyénkénti követküldésre s a főrendiház képződésére. Következik a mohácsi vész utáni állapot és a nemesi kiváltság kora, aztán a tizen- kilenczedik század reformeszméi és a negyven- nyolczas reform s végül a Lónyay-féle 1872- beli választások utáif a hetvennégyes reform- akczió, a most érvényes törvény tervezetének formájában, amelyről Szederkényi ezeketmondja: — A javaslat czime volt: „az 1848. V. és erdélyi II. t.-czikknek módosítása, illetőleg kiegészítéséről” s azt fejezte ki, hogy ily no- velláris utón fogja a 48-as törvény hézagos intézkedéseinek részben- túlhaladott, részben magyarázatot igénylő részleteit mintegy kiegészíteni. Ennek örve alatt azonban a választói jognak oly megszorítását vették föl, hogy azzal a választók számát, hozzáadva még az adólerovás föltételét is, a minimumra sülyeztették. Éhez fűztek egyéb eljárási részleteket, melyek a hatalmi befolyás terét bővítették s a megvesztegetés iizelmei gyakorlására az eddigi módot még kedvezőbbé tették, amint ezt azóta annyi választási korrupezió és atro- czitás elszomoritóan igazolta. Foglalkozik ezután Szederkényi a nemzetiségek oldaláról állítólag fenyegető veszedelemmel és a demagógia kísérletével, amelyekről kimutatja, hogy a reakezió idézgeti őket ijesztésül. És itt rátér röpiratának egyik legérdekesebb részére, a községenkénti titkos szavazásra. Kiindulva abból a különben nem is vitás tételből, hogy a negyvennyolezas törvény a képviselőválasztásnál csak a szavazók följegyzését s az összeszámolást rendeli nyíltnak. Ebből következik, hogy a szavazás nyíltan vagy titkosan ejthető meg. Szederkényi ezzel fejezi be tanulmányát: — Mindezen történeti tényekre azért mutatok, hogy kitűnjék, hogy a demokráczia a múlt hagyományait köyeti csak, ha továbbra is ragaszkodik annak fönt ismertetett alapelveihez. Megengedjük az aggályok jóhiszemű lehetőségét, féltett nemzeti egységünk kincse fölött, melyet veszélyeztetne talán a jog ily mérvű kiterjesztése, részben a nemzetiségek, részben a nemzetközi radikálizmus agitácziója részéről, de reá kell mutatnunk a nemzetiségi agitácziók mesterségesen ápolt s fejlesztett osztrák forrására, a magyar nemzet ellen. Kövessük mi is a 19-ik század nagy hazafiait, kik a 18-ik század nemzetellenes szolgálatába forgatott reform fegyvereit megragadva, a nemzeti egység védelmére fordították át s az eredmény fényesen bevált a 48-as alkotmány fölépítésében. Üssük ki mi is az ismert reakezió kezéből az oda méltatlan fegyvert s ősi alkotmányunk szellemével egyezően, a jogot általánosítsuk a magyar nép tagjaira, a magyar honpolgárokra. SysrmeKszrsdst Reformterv az iskolákban. Katonai lőgyakorlatok a nagykárolyi főgimnáziumban. Az angol Boys Brigádok mintájára az iskolákban a gyermekek katonai kiképzését óhajtaná bevezettetni Hazai Samu, a kiválóan agilis és pmpás gyakorlati érzékkel biró honvédelmi miniszter. A tervhez a kultuszminiszter jóakarata és támogatása is szükséges. Nincs okunk kétségbe vonni, hogy a kultuszminiszter nem fog elzárkózni az elől, mert eltekintve a katonai gyakorlatok testedző voltától, egyéb hasznot is rejt magában. Annak a fiatal embernek, aki kellő készültséggel vonul be a katonasághoz, gyerekjáték lesz a szolgálat. A teljes kiképzés nagyon rövid időt vesz majd igénybe s igy fölöslegessé válik a 3 éves állandó szolgálat is. Hogy ez közgazdaságilag is mit jelent, azt fölösleges bővebben tárgyalni. Sok százezer munkáskezet nyer vissza a munka, amelyet most lekötnek katonáék. A középiskolákban már régen be van vezetve az ifjúságnak a lövészetben való kiképzése. A nagykárolyi főgimnázium VII. és Vili. osztályának növendékeit már harmadik éve oktatják a lő- és fegyvergyakorlatokra. A gyakorlatokat az itteni honvéd zászlóaljparancs- nokság által kivezényelt Sarvay hadnagy vezeti. Hetenként szerdán 3—-5-ig vannak a gyakorlatok a tornacsarnokban szobatölténnyel. Az oktatás módszere ugyanolyan, mint a katonaságnál. A főgimnáziumnak öt manlicher puskája van, a többi szükséges puskát az oktatásban segédkező katonák viszik magukkal. Az idei iskolai év végén kimennek a katonai lövöldébe, ahol élestölténnyel fognak lőni. a nagykárolyi JL D r á g á b b közönségnek. W äett a hús! Sáros időben az utczán járó cocottok és a mészárosok között nagyon kevés különbség van. Az előbbiek a ruhájukat, az utóbbiak a hús árát emelik. Nem hiába, hogy a mészárosok erős emberek, de szükségük is van az erejükre, mert különben a húsárak folytonos emelésében már régen megbetegedtek volna. A nagy hét utolsó napjain a húsvéti ünnepekre kedveskedni akartak a közönségnek, amelynek jóvoltából ők maguk csak a legritkább esetekben esznek marhahúst. Mert nem árt tudni, hogy a legtöbb mészáros jó finom csirke, liba- és kappanhus fogyasztásából szerzi meg a marhahús árak emeléséhez szükséges energiát. Husvétra tehát kedveskedni akartak a közönségnek és ezért húsvéti piros tojásul nyolez fillérrel újból felemelték a marhahús kilónkénti árát. Hogy hova fog ez vezetni: annak csak a mészárosok a megmondhatói. A mészárosok az árak emelését a fokozódó élő marhadrágasággal indokolják. Azt állítják, hogy a felemelt húsárak mellett se tudnak semmit se keresni. Nem szándékunk a húsvéti } PiFOÄ
