Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-06 / 6. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Hangversenyek. Városunk müértő közönsége az elmúlt hét folyamán egy felolvasó-estély és két hangverseny elsőrangú számait élvezhette és az estélyek fényes sikere bizonyságot tett arról, hogy városunkban komoly műélvezetre szereplő is, közönség is kapható. Kronológiai sorrendbenkövetve a hangversenyek sorrendjét, legelsősorban a január 29-én a vármegyei székház dísztermében megtartott Kölcsey-egyesületi Mikszáth-es- télyről kell megemlékeznünk. A pazar műsorral, nagy készültséggel és szakértő művészettel rendezett páratlan sikerű estély nagynevű írónk Mikszáth Kálmán irói működésének 40 éves jubileumára volt szentelve. Mindjárt a műsor első száma, Sróff Gábor, főgimnáziumi tanár felolvasása Mikszáth Kálmán és Gaál József íróink között vont ügy?s párhuzam volt, mely röviden, de velősen mutatott rá e két nagy iró halhatatlan érdemeire, megbecsülhetetlen munkásságára és magyarsági nemzeti szempontból való fontosságára. Az érdekes felolvasást Kaesó Irénke zongoraszámai követték, melyekért a közönség sok szép csokorral és még több tapssal adózott a szereplő urhölgynek, kinek játéka jóval felülemelkedik a műkedvelő zongorajátékosok tudásán. A zajos taps szüntével Dr. Kovács Dezső ügyvéd lépett az emelvényre, hogy mély tartalmas ismertető felolvasást tartson az ünnepelt Íróról. A minden tekintetben magas niveaun álló hazafias tanulmányt mindvégig mohón hallgatta a közönség. Utána Darabos Lajos, a kiváló magyar népdalénekes dalolt el néhány gyönyörűen összeválogatott és ritka művészettel előadott műdalt. Minden dalt zajosan megtapsoltak s a közönség még néhány műsoron kívüli számmal toldatta meg magának a nem mindennapi élvezetet. Darabos hangja végtelenül kellemes, tisztábban cseng az aranynál, kiejtése pedig világos és érthető. Ezután Kalmár László a tiz éves kis hegedüvirtus adott elő szólószámokat; gyönyörű játékaáltalános elismerést aratott. Majd Andrássy Irén adta elő Mikszáthnak „Bede Anna tartozása“ czimü novelláját,! még pedig műkedvelőtől véve a dolgot, igazán ügyesen. A pazar műsort Darabos Lajos eredeti magyar népdalénekei fejezték be. Az ének oly gyönyörű volt, hogy a közönség sehogy sem akart tágítani, hanem a műsor kimerülte után újra és újra előhívta a kiváló énekest. Mikor aztán komolyan vége lett a hangversenynek, a közönség és a szereplők átvonultak a Magyar Királyba, ahol társasvacsora és reggelig tartó táncz fejezte be a ritka sikerű estélyt. Két napig pihent a közönség a fentebb leirt nagyszabású estély után, hogy felfrissülve, uj erővel vonuljon fel február hó 1-ső napján a városi színházba, a hol a helybeli izraelita nőegylet tartotta nagyszabású hangversenyét. Ritkán lép a nőegylet e közönség elé, de amikor aztán kilép, akkor nagyot, impozánsát, óriásit produkál. Nagy szó ez, de minden tekintetben igaz. Kár, hogy a nőegylet oly ritkán vonul ki, hogy megmutassa a közönségnek, mit tud produkálni. A hangversenyt a felemelt helyárak daczára óriási közönség hallgatta végig. Egy hely sem maradt üresen s a színházban együtt volt városunk társadalmának szine-java. A gazdag és művészien összeválogatott műsort dr. Melinda László humoros felolvasása nyitotta meg. A felolvasás a műkedvelőknek a szerepléstől való vonakodását jellemezte igen ügyesen, sok malicziával és csípős humorral. Utána Váczi Jolán, városunk elismert zongora- művésznője adott elő zongora számokat bámulatos technikával, páratlan ügyességgel és csodálatos művészettel. A bájos művésznőt számos csokor és véget érni nem akaró tapsvihar jutalmazta az elsőrangú műélvezetért. Kornai Berta, a budapesti Vígszínház művésznője, kinek szereplését slágernek tervezte a hangverseny rendezősége, sajnos nem felelt meg a várakozásnak, vagy nagyon is túlhaladt azon. Olyan fővárosi pikáns kabarét számokat adott elő, amelynek élvezéséhez a vidék még nem elég „érett“, hogy úgy mondjuk, nem elég túlérett, nem elég fejlett erkölcsű. A fővárosi művészet városunk szerény kis színpadán csak imponálhat nekünk s elismerésünk kifejezését csalhatja ki. Kornai Berta nem számolt helyesen a körülményekkel és tüllőtt a czélon. Ez azonban nem változtat a nőegylet igazgatóságának érdemein. Az egyesület nagyon sokat, impozánsát akart s arra, ami történt, nem számíthatott bár Kornai művészi képességeit teljes mértékben elismerjük. Kornai Berta után Wessel Böske lépett a színpadra, hogy ügyes előadásával, apró humoros színpadi ötletekkel feledtesse az előbbi szám kétes hatását Sikerült is neki a lehűlt közönséget ismét felmelegitent s szereplését óriási tapsvihar s egész kiállításra való pompás csokor-sorozat jutalmazta. A kedves kis szám után Weinberger Ilonka czimbalmozott Varga László hegedükisérete mellett; mindketten ügyesen biztos kézzel, kellemesen játszottak. Szünet után Kaufmann Sándor adott elő néhány zongoraszámot és pedig oly brovuros ügyességgel, hogy vonakodása daczára is volens- nolens meg kellett játékát ismételnie. Szivvel- lélekkel játszott s ez az igazi művészet kulcsa, ezt a kulcsot pedig a szereplő már a kezében tartja. Utána Sipos Zoltán színtársulatunk tagja adta elő Wildenbruch „Boszorkány dala“ czimü költeményét. A nehéz és hosszú költemény megtanulása és előadása óriási munka volt. Az azonban, amit Sipos a költemény elszavalásával produkált, az már művészet volt. Gyönyörűen szavalta el, valósággal kifárasztotta vele a közönséget, amely ünnepelte „vivát“ ozta, tapsolta kedvenczét, mintha végnélkül ünnepelni akarná. Most Varga László hegedüjátéka következett Váczi Jolán zongorakisórete mellett. Oly szépen játszott, hogy közidvánatra még újabb számokkal is megkellett pótolnia szereplését. Végül ismét Kornai Berta lépett a lámpák elé s néhány sikamlós dallal, melyek elől a közönség egy része, az előbbi szereplés hatása alatt megszökött, — fejezte be a hangversenyt, melyhez hasonlót élvezni alig akad alkalom. Igaz hála, őszinte köszönet illeti meg a páratlan műélvezetért Rooz Bamuné úrnőt az egyesület agilis elnöknőjét, kinek legnagyobb részben érdeme a nem mindennapi műélvezet. és a rügyező tavasz, mint a nagy, hűvös szobában. Mig a nagyasszony a konyhán rendelkezett, Eszti felállt, kinézett a veranda üveges oldalán s amint a nagy kert kibontott rózsafáin bolyongott tekintete, nem volt csöppet sem szomorú, rózsás, keskeny ujjaival dobolni kezdett az ablaküvegen. — Milyen szép itt minden, gondolta. Szép és ódivatú s ha az Isten is úgy akarja, valamikor én leszek itt az, aki most a nagymama, De azelőtt lesz egy gyönyörű, boldog időszak. A szerelem forró időszaka. . Majd bejött a nagyasszony s leült Eszti mellé. S meghitt, hosszú beszédet kezdtek, mely mindig Sándorról, az ő jövő életéről, szerelméről tartalmazott frissebb és frissebb adatokat. Már az uzsonnát is elfeledték s egyszer csak meglepte őket az este, mely lábujjhegyen jár, mint az óvatos ember. Eszti bement a nappaliba 'és felvette a kalapját, kabátját és nagyon szomorúnak látszott, mikor kezet csókolt. A nagyasszony nagyon sajnálta: — Most nem tudom, hogy mit fogok tenni. De rövidesen rászánom magamat valamire, amitől remélni lehet. S a hét végén elutazott a nagyasszony Ajtáról. Tizenöt év óta nem lépte át a falu határát. II. A „Vöröshaju“. kiről Nagyajtán riasztó vészhirek keringtek, czigaretteí fehér fogai közt, omló csipkébe, kék pongyolájában dűlt végig a széles, alacsony pamlagon. A félkezében valamelyik szerepe füzetét tartotta, de a szemei messze kalandoztak a betűkről. Alázatos, engedelmet kérő kopogás után belépett fekete ruhájában, egyszerűen Ajtav Sándorné s a köszönés után megállt a kisasszonnyal szemben s olyan hangon, mit a kéregetők szoktak használni a szívtelen gazdagok portáján fordult á szokatlan látogatótól megriadt leányhoz: — Kisasszony, bocsásson meg, hogy alkalmatlankodik Önnél egy nagyon öreg asz- szony, ki ön bátran unokája lehetne. Kéréssel jövök, nemcsak a magam, de egy második személy nevében is, ki olyan jó, szép és tiszta, mint Ön . . . E szóra a zavartalan figyelő Nagda tégla- vörös lett, de nem szólt semmit. A czigaret- táját idegesen kioltotta és eldobta. A nagyasszony kevés szünet után folytatta: — Talán sejti „is már, hogy Sándorról van szó, kinek ellopja Önnek drága idejét s meggondolatlan könnyelműségével kompromittálja as ön művészi jó hírét . . . Magda egészen felült s halkan, idegesen kaczagott. ___________ — Kompromittálni az én jó híremet ? Hát van nekem jó hírem, Nagyságos asszony? Ha volna, Ön lenne itt, hogy visszakérje tőlem a drága unokáját. Az ön megjelenése megczáfolja azt, amit kegyes volt az ildomosság kedvéért ráakasztani az én úgynevezett elméleti jó hiremre! . . . — Bocsánat, kisasszony. Ön ideges és félreért engemet. Önnek több olyan hódolója van s ha én egyet elkérek öntől, azért itt nem lesz zavar, sem lelki háborúság, mert egy újabbat léptet a régi helyére. — Igen, mert az egész világ elfér az én szivemben. S mert én sportszerűen űzöm a férfiak bolonditását. Szegény komédiás leány. Ha akarsz is igazán és önfeláldozóan szeretni, nem lehet, mert a tisztelt polgári társadalom nem hiszi el neked. Nagyságos asszonyom, ön oly nemes és finom lelkű urinő, honnan veszi a jogot, hogy rólam fel tudja tételezni, hogy én nem tudom oly igazán szeretni az unokáját, mint az a hallgatag Eszter, vagy Annuska, aki a naptár szépirodalmi részét szokta elolvasni s tudja, hogy a csirkebecsinálthoz milyen fűszert kell használni. Hátha én Júliát Melindát vagy Évát ábrázolom a színpadon, ezért rosszabb vagyok, mint az, aki egy támlásszéken az elfogyasztott vacsora után könye- ket ont az alakításomon ? Napi adag: ralnölMcnek 3- 4 leáskanállal Gyermekeknek 1-2 " •' « HAftZ ORVOS HÓ; ADAGOLÁST BEM IR ELŐ. Kik vannak a Sirolin „Rcche“-ra utalva? 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bántal- maiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban 'szenvednek. 8. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülést éreznek már rövid használat után. 4. Skrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatar- rusos gyermekeknek ton’os szere a Sirolin „Roche“. A táplálkozást nagyban elősegíti. Csakiseredeti csomagolású Sirolin „Roche“-t kérjen, minden utánzatot vagy pótkészit- ményt kérünk a leghatározottabban visszautasítani. . ,4. 1 Sirolin irodalmat N kívánatra ingyen és bérmentve küld . IIoffüiann-La Roche & Co Wien, Ili i, Seuhnggas86 Gümökór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvosok csak SIROLIN Roche“ rendelnek. Ana 4 korona.
