Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-11 / 50. szám
Nagykároly, !930. deczember II. 50. szám. XXXVI. évfolyam SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI I,AP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő i t i • i < i y. j M Jc. n • i II közlemények küldendők 8 zéehenyi-u. 4. sz. FABYKÁSOLTBAN Jőkai-utcza 2. sz. ________Tsiephon 59. szám. Telephon 56. szám. FE LELŐS SZERKESZTŐ : OR. ABITAL iSTVÁH : IViegjeienik minden vasárnap. —:1 N ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 3 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 í Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fiilér Iparpártolás. Hetekkel ezelőtt e helyen foglalkoztunk azzal a nagyfontosságu kérdéssel, hogy városunk jövője csak úgy lehet biztosítva, ha igyekezni fogunk ipartelepek, gyárak létesítése, azok alakulásának erkölcsi és anyagi támogatása által városunk el- senyvedt ereibe egy kis uj életet jelentő vért csepegtetni. Azóta, az akkor még csak elméleti kérdés a városi napi politika legactualisabb kérdésévé vált és a mai városi közgyűlés már foglalkozni fog a Nagykárolyi zár és lemezárugyár r.-t. alapítóinak a város támogatását kérő beadványával. Egész nyiltan bevalljuk, hogy e sorok Írója egyik legexponáltabb tagja az alapítók testületének és nem tartja incompatibilisnak ezen szerepét e czikk szerzőségével, mert erős hite és meggyőződése,hogy városunkban egy ilyen, még az országban is úttörőnek nevezhető vállalat létesítése a városnak igen fontos érdeke, másrészt pedig, mert egy vállalat, városunkban a 100 °/o-os pótadó mellett csak akkor boldogulhat, ha segitik ahhoz, hogy igenis módjában legyen valamikor majd 100 °/o pótadót fizetni. Igen helyes érzékét bizonyítja e kérdés iránt a városi pénzügyi bizottságnak az, hogy a képviselőtestületnek javasolni fogja az alakuló gyár részére 10 évi pótadómentesség és ingyen telekhasználati engedély^ megadását. Es helyes városi polMvá^j^y tartjuk a polgármester állás- petfr^-f^^nü^or a vállalatot Nagykároly város részére'megtartani igyekszik. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a képviselőtestület magáévá teszi a bizottság és a polgármester javaslatát, de szóvá akartuk tenni a kérdést ezen a helyen is, mert értesüléseink szerint a javaslatnak ellenzői is lesznek. És ez az, ami miatt e helyütt felszólaltunk, mert végeredményben annak a részvénynek mindegy, hogy hol hozza meg a maga jövedelmét, itt-e, vagy más városban. De reá akartunk mutatni arra a minden újítással, haladással és fejlődéssel szembenálló közönyösségre és várospolitikai rövidlátásra, ami e város falai között mindennek akadálya volt, ami csak itt készült. Ráakartunk mutatni arra, hogy nincs az a kérdés, aminél közös akarattal tudnánk együttműködni és hogy mi csak akkor ébredünk, amikor valaminek elvesztését kell megakadályozni, a szerzésben saját magunk vagyunk czél- jaink ellenségei. A szüágysági osztálymérnökségért deputáczióKa mentünk volna, — igen helyesen, — egyébként egy szívvel, egy lélekkel; elköltve sokkal többet, mint amiről most szó van, de ahhoz nincs szive egyeseknek, hogy valaminek megszerzéséhez, amivel 20 vármegyében egyedül fogunk állani, hozzájáruljon. Reméljük, hogy képviselőtestület be fogja látni a kérdés nagy horderejét a város szempontjából es hozzá log járulni a gyár felállításához, nem a társaságért, melynek elvégre mindegy, hogy hol van telepe, de a városért. Azokat pedig, akik ma a javaslatnak ellenzői lesznek, arra kérem, — ma még természetesen személyekről és nevekről nincs szó, — hogy ha a mai gyárügyet le is szavazzák, ne tekintsék ezt további viselkedésük következetességi precedensének, csak egy régi lokális baj utolsó fellobba- násának. Mindazok, kik e gyár alapításában részt vesznek, szívesen áldozzák fel a kilátásba helyezett és csak a város jövő fejlődésének és jövedelmi többletének tőkéjéül szolgáló előnyöket, ha ez fog változtatni az egyébként tisztelt párt ez- utáni álláspontján. Mint e lap programmjának és eddig követett irányának egyik eredményei üdvözöljük Nagykároly város első nagyipari vállalatát! Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 9-én. tartotta meg Csaba Adorján főispán elnöklete alatt rendes havi ülését. Az alispán jelentésében megemlékezik a megyében szükségessé vált órvizvédelmi intézkedésekről. E tekintetben az Ecsedi láp lecsapoló társulat saját árvédelmi területén kellő munkát végzett, más helyen a község és a főszolgabirák teendőire volt szükség, s maga részéről is megindította az árvízvédelmi szervezési eljárást. Személyi ügyekben jelenti, hogy flz első parádé. Irta: Szász József, Nagy a kavarodás, a felfordulás a kaszárnyában. Nekigyürkőzve tisztogatják ruháikat, felszereléseiket a legények. Készülődnek az eskületételre: az első nagy parádéra. Fontos időpont ez a regruta életében. Olyan fontos, mint agyerek életében a keresztelő, mert csak az eskütétel után viselheti teljes joggal a katonanevet. Eddig is katona volt ugyan, de senki se tartotta komolyan annak. Se őrmester ur íSólyom, se az öreg legények, sőt még a vén Áron se, aki a kantinban móri a bornak, sörnek, vagy pálinkának keresztelt lőrét. E parádétól fogva azonban már katonának tekinti mindenki, még az öreg legények is. Komázni ezért ezentúl se merjen velük, mert megtanítják becsületre az öreg vitézek. Mi a katonai parádé? Ezt nem lehet csak úgy könnyen megmagyarázni. Szemkápráztató szép látványosság a bámészkodó czivilnek, sok baj, sok vesződ- ség a katonának. Mert a nagy parádéra nem lehet csak úgy hamarosan elkészülni. Két álló napig szakadatlanul készülődni, kefélni, puczulni kell: különben hiányosságot szenved a parádé, Ember, fegyver, felszerelés: tündököljön a tisztaságtól. Minden egyes ruha és fegyverdarabra jól vigyázzon a regruta. Különösen vigyázzon a bakancsra. Megnézze, benne van-e a talpában mind a negyvenhat darab szeg s erősen áll e sarkára verve a patkó, mert ha csak negyvenöt darab szeg van a bakkanes- talpban: már hiányosságot szenved a parádé. Kapitány ur Komorovcsák pedig olyan zenebonát csinál miatta, a miatt az egy szög miatt, mintha gyilkos merényletet követne- el a legény ellene. Ez az első a mire jól vigyázzon a regruta. A másik pedig az, hogy jól tündököljön az a komisz bakancs, hogy őrmester ur Sólyom okvetlen meglássa a saját becses képmását benne, mikor vizitre áll elébe a legény. Mert ha bajuszát nem tudja kipödörni a bakancs fényében: akkor fél pipa dohányt sem ér az egész munkája. Kezdheti élűiről a puczolást s puczolhat rajta roskadásig. A fegyver, derékszíj, csákórózsa, a gombok a waffenrokkon: mind csillogjanak, vilog- janak. Egy mákszemnyi rozsda, egy parányi makula ne legyen egyen se. Úgy ragyogjon minden, hogy elmosolyodjék örömében a nap, ha a katonára rátekint. És elmosolyodjék Komorovcsák kapitány- ha végig tekint parádéban álló századán. És tisztaságtól ragyogjon a legény is. Jól megborotválkozzék, nehogy egy szőrszáll az álián rontsa a parádé pompáját. Bajuszát kikenje, kipödörje hegyesre, keményre, mint a bikaszarva. így .kívánja ezt Komorovcsák kapitány. De mit csináljon akkor, ha nincs bajusza? Szereznie kell a föld alól is. Mert Komorovcsák kapitány azt semmi áron el nem tűri, hogy bajusztalan legény éktelenkedjék az ő századánál. Szerez is bajuszt hamar a regruta. A mit a természet nem adott meg neki, megadja valamelyik öreg katona. Csinál a kóczból, szurokból, subiskból olyan bajuszt, hogy büszkén hordaná nem egy fővárosi gavallér is. De meg is kell ám nézni a magyar katonát, mikor a parádé reggelén kicsiszolva, kifényesítve haptákba vágja magát. Nincs annak párja sehol a kerek világon,. Az őszi nap mosolyogva hinté rá sugarait az égből s ezüst fényben villogtatja, csillogtatja gombjait, fegyvereit. Felderül még Komorovcsák kapitány sötét legrégibb jóhlrnevü saját készitményü czipőraktára Nagykároly, Széchenyi-tér. Q P P í* I k I I C* T M Női-és férfi saját késztiésü czipőkben és a legtar- ilíP8®* *** “ ^ H tósabb vízhatlan vadászcsizmákban. Estélyi és séta csípők, valamint párizsi moclelek a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban. "!p|§