Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-16 / 3. szám

V SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 9-én Debreczeni István polgármester elnöklete alatt igen gyéren látogatott rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlés a képviselőtestületi tagok között beállott változás bejelentésével kezdődött. E szerint Gróf Károlyi Gyula Jurc,sek Bélát, Gróf Károlyi Antal Buchala Samut, Ács Sándor Dr. Vetzák Sándort, a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank Irsik Ferenczet és Jasztrabszky Kálmán Dr. N. Szabó Albertet bizta meg a képviselőtestületben az őket megillető jogok gyakorlatával, miért is ezen megbízottak a kép­viselőtestületbe behivattak. Rooz Samu, Papp István, Janitzky Albert, Strohmájer Ferencz és Kacsó Károly választott és virilis képviselő- testületi tagok a tekintetben nem nyilatkoztak, hogy melyik jogczimen óhajtják jogaikat a f. évben gyakorolni, miért is választott képviselő- testületi tagsági jogaikban meghagyattak s he­lyettük a virilis póttagok közül a sorrendben következő : Dr. Jászi Ferencz, Gyurovits Gyula, Singer Lipót, Brichta Miksa és a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank hivattak be rendes tagokul. A nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgató- ságnak a városban az adókörzet mikénti meg­állapításáról szóló, — értesítése tudomásul véte­tett. Úgyszintén tudomásul vétetett a belügy­miniszter döntése a villamostelep kibővítése ügyében is. Hollós József műszaki tanácsos részére szakértői díjban 2000 koronát állapí­tottak meg. A helybeli róm. kath. egyház aszfalt-dij fizetése ügyében beadott felebbezóse elutasit- tatott. Herskovits Simon kisvárdai lakos társas­kocsi üzletnek Nagykárolyban létesítésére öt évi kizárólagos jog megadása iránti kérelme — elutasittatott. Mert ezen kérelem teljesítése az érvényben levő és közúti jármüvekről alko­tott szabályrendeletbe ütközne. Kilátásba he­lyezte azonban a képviselőtestület, hogy a kér­déses szabályrendeletet a kérelem értelmében módosítani fogja. Nagy Zsuzsánna és N. Papp László nagy károlyi illetősége nem ismertetett el. A Délmagyarországi magyar közművelő­dési egyesület megkeresése az alakítandó „Magyar Bank“ részére alapítvány tétele iránt — alap hiányában elutasittatott. Az 1909. év deczember hónapban tartott pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása tudomásul vétetett Városunk pénzintézeteinek és vállalatainak ez évi mérlegei. — Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank részvénytársaság f. hó 23-án délelőtt 11 óra­kor saját helyiségében tartja meg XVIII. évi rendes közgyűlését, melynek napirendjére — a szokásos tárgyakon kívül — megbízás lejárta folytán négy igazgatósági tagnak hat évi idő­tartamra való megválasztása is fel van véve. Az igazgatóság kiadott jelentése szerint az in­tézet váltótáreza állománya 4,104.034 korona 43 fillért, jelzálogtárcza állománya 686.407 K 10 fillért, folyószámlái kihitelezése 376,416 K 54 fillért tesz ki. A betétállomány - fokozatos emelkedése mellett ma 1,529.878 K 17 fillér. A 600,000 korona alaptőke mellett a tartalék- tőke az idei dotátióval 286,400 korona s igy 886,400 korona saját tőkéje van az intézetnek. A 87,445 korona 27 fillér bruttó nyereményből az igazgatóság leírni javasol a váltótárczából 3762 korona 54 fillért s az igy fennmaradó összeghez hozzáadva a tavalyi nyeremény szám­lái 2000 korona maradványt, rendelkezésre marad 85,682 korona 73 fillér, melyből a tar­talékalap növelésére 16,400 korona, elnök, igaz­gatóság, felügyelj bizottság és ügyész 17% jutalékára 14,216 korona 06 fillér, osztalékra 15C0 drb részvény után á 34 kor. 51,000 ko­rona fordittassék, az igazgatóság rendelkezésre bocsátassék 4.056 korona 67 filler. A szelvé­nyek a javaslat szerint f. hó 25-től váltatnak be, még pedig Budapesten a „Pesti Magyar Kereskedelmi Bank“ és „Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja“ intézeteknél is költség- mentesen. Bejelenti az igazgatóság, hogy elha­tározta egy intézeti székház építését a Szé- chenyi-utczai 35. sz. telken, továbbá hogy ed­digi működésűk körüli érdemeik elismerése gyanánt Peisner Lajos főkönyvelőt czégvezetői jogosultsággal ruházták fel, Szegő Ödön fő­könyvelőhelyettest pedig főkönyvelővé nevez­ték ki. — Az „Első Nagykárolyi Mügözmalom Rész­vénytársaság“ f. hó 30-án délelőtt 11 órakor tartja V-ik évi rendes közgyűlését a malom­telepen. A tárgysorozatba a szokásos tárgyak vétettek fel. Az igazgatóság jelentése a rósz konjunktúrákról tesz említést, melyek daczára a malom kedvező eredménnyel zárt. Az érték- csökkenési tartalék alapba utalt 28009 K és leirt 5662 K 24 fillér levonása után a f. évi nyereség 42,547 K 36 f-t tesz ki, melyhez a tavalyi nyereség áthozatot 681 K 12 f hozzá­adva, a közgyűlésnek rendelkezésére áll 44,228 K 48 f s ennek felosztására nézve az a javas­lat, hogy a tartalék alap növelésére 10,Cn0 K osztalékra 1C90 darab részvény után á 30 K 300C9 K, az igazgatóság tiszteletdijára 4000 K fordittassék, a jövő évi nyeremény számlám pedig 228 K 48 f vitessék át. A malomnak 500,000 K részvénytőkéje mellett immár 40,000 K tartaléktőkéje (ez idei dodátióval) és 195,000 K értékcsökkenési tartalékalapja van. A szel­vények beváltása február 1-től kezdődőleg ja- vasoltatik s azok úgy a malom telepén, mint a városban a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank pénztáránál beváltatnak. — A Nagykárolyi Hitelbank e hó 18-án délelőtt 11 órakor tartja harmadik évi rendes közgyűlését, melynek napirendjén a rendes tárgyakon kívül tizenegy igazgatósági tagnak 3 évre való megválasztása is szerepel. Az igazgatóság kiadott jelentése szerint az intézet betét állománya 951,103 K, 45 f (emelkedés 477,599 K 41 f). váltótáreza állomány 1,143,493 K 96 f, (emelkedés 468.823 K 26 f), jelzálog tárcza állomány 54,279 K, (emelkedés 40,019 K), folyószámla és árukölcsön mennyisége 298,196 K 80 f (emelkedés 48,908 K 73 f.) Szól a je­lentés arról, hogy a termény és áruraktár — Azóta már elkezdték a második fel­vonást, ha ugyan elkezdhették. Vájjon kiugrott be helyettem ? És mit fognak holnap Írni az újságok ? A kis nyálas pityergett. — No, hogy én mit kapok a rendezőtől 1 Szervánszky közben értekezett a Dunával s megállapodásra jutott. Megfogta a leány kar­ját, olyan széles mozdulattal, olyan játékszen- vedélylyel, mint a színpadon szokta s megszo­kásból énekelve ostromolta: — Haljunk meg együtt 1 — Igen haljunk meg együtt, szepegett a kis nyálas. Ez a világ úgy sem a mi világunk többé! — hörögte a tenorista. — S engem úgy is elcsapnának. És én úgy szeretem Szervánszky urat! — tört ki az első magánszólam a kóristalány melléből. Szervánszky megcsókolta, életében elő­ször és utoljára, a szegény kis kóristalányt, széles lendülettel az égnek emelte mellét, meg­nézte az égen a felhőket, a túlsó parton a sötét hegyek vonalait, a vízben a lángoló fénysá- vokat, aztán szétvetette köpenyegét, s magához szorította a leánykát. Valamelyik hídról oda- hangzott a villamos csöngetése. A tenorista megvárta az utolsó taktust, aztán felnyalábolta a leányt s daczosan hátraszegve a fejét — méltóságosan behömpölygött a Dunába. Zölden hullámzott köröttük a viz s a tenoristának úgy tetszett, mintha ezt a deko- * rácziót s ezeket a színeket már látta volna a „Rajna kincse“ első képében. Kissé megle­pődött, hogy sehol sem érzett gerendákat, melyek a színpadi vízben könnyűvé teszik az úszást, a tempózást, de azért könnyen úszott s a karjait se kellett mozgatnia. Nyugodtan és könnyen úszott mellette a leány is. Csak fehér volt, fehér és ránezos, a viz lemosta róla a festéket. Szervánszky leesett állal bámulta meg ezt a gyors hervadást és fitymálva szólt hozzá: — Nem jót tesz neked ez a viz. Milyen öreg vagy! A leány halkan kaczagott. — S ha maga látná magát. Szervánszky ur 1 Ijedten kapott a tenorista a fejéhez. A viz lemosta róla a parókáját s az a pár szál sárgás ősz haja, melyet mindig rejtegetett, mezt előrecsapódott s az arczához tapadt, mintha csupa sás vagy nadály volna. Volt, amig a földön járt, egy csúf forradás a bal arczán, melyet festékkel vastagon bekent s embernek soha nem mutatott. Most érezte, hogy azt is pőrére mosta a viz. Tehetetlenül, meg­törve vallotta meg magának, hogy nagyon elbánt vele a Duna. Mellette halkan kaczagott a leány. A teno­ristát elfogta a düh, a pulykaméreg. Ami azt illeti, téged sem szépített meg a Duna. A nagyanyám, ha találkozunk vele, nem fog húgomnak szólitani. Rendíthetetlen flegmával kaczagott a leány mellette. — De én magáért ugrottam a Dunába... hahaha... ha egyszer igy láthattam volna magát! — Ostoba liba,—dörmögött Szervánszky. — A Dunába öltem magam, a Dunába,— haliotázott csöndesen a leány és föl se vette a tenorista gotombaságait. Közben pedig úsztak egymás mellett és csodálatosnak találták, hogy kis halak, nagy halak kígyóznak suhanva melléjük, egyik-másik a húsúkba is csip s az nekik nem fáj, még csak a kezüket sem mozgatják meg, hogy a falánk állatokat elhesegessék. Aztán vizimohával zöldre iszapozott fatuskók, ócska lim-lomok, növényi hulladékok csapódtak hozzájuk, egy megsárgult tojáshéj úgy ült a leány hajába, mintha bohóczsipka volna, szalmaszálak, kor­hadt faágacskák belecsimpajkodtak Szervánszky bajuszába s a hullámok tánczoltak, bukdácsoltak a testükön keresztül s mindez nem bántja, nem undorítja őket. Csak úsztak csöndesen s egyszer zöldes ragyogással reszketett be hozzájuk a nap, másszor feketén burkolta be őket szöve­tével az éjszaka. Szervánszky már beletörődött, mint valami csúf kosztümbe, hogy ezt a szerepet igy kell megjátszania. Úszva is méltóságos volt, azonban csak akkor jött ki a sodrából, ha a leány olykor-olykor halkan kaczagott: — S én ezért ugrottam a Dunába! Kifakadt durván : — Hát uszszál vissza alpartra. — Haha . . . hiszen nem tudok úszni, — kaczagott a leány, s teste a viz sodrában egé­szen összefonódott Szervánszky testével. Egyszer — akkor már régen úsztak — Szervánszkynak úgy rémlett, hogy valahol partot lát s a parton embereket, A leány nyal haragot tartott s folytonos kaczagása és boszan- tása miatt, de most úgy gondolta, hogy illendő megszólítani. — Látod te is azokat az embereket a parton ? — Látom. — Mit gondolsz, megmentenek bennünket ? — Azt gondolom, hogy kisebb gondjuk is nagyobb nálunk. Nem érdemes minket megmenteni. ____ * S trolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszün­teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár, köhögés, skrofulozis, influenza ^ ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktélen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roohe“ eredeti csomagolást. v jv --------------­F. HofFmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) „Reche“ kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak­ban. — Ara Ovegenkiat 4.— korcol. vx I

Next

/
Thumbnails
Contents