Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-16 / 3. szám
V SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 9-én Debreczeni István polgármester elnöklete alatt igen gyéren látogatott rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlés a képviselőtestületi tagok között beállott változás bejelentésével kezdődött. E szerint Gróf Károlyi Gyula Jurc,sek Bélát, Gróf Károlyi Antal Buchala Samut, Ács Sándor Dr. Vetzák Sándort, a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank Irsik Ferenczet és Jasztrabszky Kálmán Dr. N. Szabó Albertet bizta meg a képviselőtestületben az őket megillető jogok gyakorlatával, miért is ezen megbízottak a képviselőtestületbe behivattak. Rooz Samu, Papp István, Janitzky Albert, Strohmájer Ferencz és Kacsó Károly választott és virilis képviselő- testületi tagok a tekintetben nem nyilatkoztak, hogy melyik jogczimen óhajtják jogaikat a f. évben gyakorolni, miért is választott képviselő- testületi tagsági jogaikban meghagyattak s helyettük a virilis póttagok közül a sorrendben következő : Dr. Jászi Ferencz, Gyurovits Gyula, Singer Lipót, Brichta Miksa és a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank hivattak be rendes tagokul. A nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgató- ságnak a városban az adókörzet mikénti megállapításáról szóló, — értesítése tudomásul vétetett. Úgyszintén tudomásul vétetett a belügyminiszter döntése a villamostelep kibővítése ügyében is. Hollós József műszaki tanácsos részére szakértői díjban 2000 koronát állapítottak meg. A helybeli róm. kath. egyház aszfalt-dij fizetése ügyében beadott felebbezóse elutasit- tatott. Herskovits Simon kisvárdai lakos társaskocsi üzletnek Nagykárolyban létesítésére öt évi kizárólagos jog megadása iránti kérelme — elutasittatott. Mert ezen kérelem teljesítése az érvényben levő és közúti jármüvekről alkotott szabályrendeletbe ütközne. Kilátásba helyezte azonban a képviselőtestület, hogy a kérdéses szabályrendeletet a kérelem értelmében módosítani fogja. Nagy Zsuzsánna és N. Papp László nagy károlyi illetősége nem ismertetett el. A Délmagyarországi magyar közművelődési egyesület megkeresése az alakítandó „Magyar Bank“ részére alapítvány tétele iránt — alap hiányában elutasittatott. Az 1909. év deczember hónapban tartott pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása tudomásul vétetett Városunk pénzintézeteinek és vállalatainak ez évi mérlegei. — Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank részvénytársaság f. hó 23-án délelőtt 11 órakor saját helyiségében tartja meg XVIII. évi rendes közgyűlését, melynek napirendjére — a szokásos tárgyakon kívül — megbízás lejárta folytán négy igazgatósági tagnak hat évi időtartamra való megválasztása is fel van véve. Az igazgatóság kiadott jelentése szerint az intézet váltótáreza állománya 4,104.034 korona 43 fillért, jelzálogtárcza állománya 686.407 K 10 fillért, folyószámlái kihitelezése 376,416 K 54 fillért tesz ki. A betétállomány - fokozatos emelkedése mellett ma 1,529.878 K 17 fillér. A 600,000 korona alaptőke mellett a tartalék- tőke az idei dotátióval 286,400 korona s igy 886,400 korona saját tőkéje van az intézetnek. A 87,445 korona 27 fillér bruttó nyereményből az igazgatóság leírni javasol a váltótárczából 3762 korona 54 fillért s az igy fennmaradó összeghez hozzáadva a tavalyi nyeremény számlái 2000 korona maradványt, rendelkezésre marad 85,682 korona 73 fillér, melyből a tartalékalap növelésére 16,400 korona, elnök, igazgatóság, felügyelj bizottság és ügyész 17% jutalékára 14,216 korona 06 fillér, osztalékra 15C0 drb részvény után á 34 kor. 51,000 korona fordittassék, az igazgatóság rendelkezésre bocsátassék 4.056 korona 67 filler. A szelvények a javaslat szerint f. hó 25-től váltatnak be, még pedig Budapesten a „Pesti Magyar Kereskedelmi Bank“ és „Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja“ intézeteknél is költség- mentesen. Bejelenti az igazgatóság, hogy elhatározta egy intézeti székház építését a Szé- chenyi-utczai 35. sz. telken, továbbá hogy eddigi működésűk körüli érdemeik elismerése gyanánt Peisner Lajos főkönyvelőt czégvezetői jogosultsággal ruházták fel, Szegő Ödön főkönyvelőhelyettest pedig főkönyvelővé nevezték ki. — Az „Első Nagykárolyi Mügözmalom Részvénytársaság“ f. hó 30-án délelőtt 11 órakor tartja V-ik évi rendes közgyűlését a malomtelepen. A tárgysorozatba a szokásos tárgyak vétettek fel. Az igazgatóság jelentése a rósz konjunktúrákról tesz említést, melyek daczára a malom kedvező eredménnyel zárt. Az érték- csökkenési tartalék alapba utalt 28009 K és leirt 5662 K 24 fillér levonása után a f. évi nyereség 42,547 K 36 f-t tesz ki, melyhez a tavalyi nyereség áthozatot 681 K 12 f hozzáadva, a közgyűlésnek rendelkezésére áll 44,228 K 48 f s ennek felosztására nézve az a javaslat, hogy a tartalék alap növelésére 10,Cn0 K osztalékra 1C90 darab részvény után á 30 K 300C9 K, az igazgatóság tiszteletdijára 4000 K fordittassék, a jövő évi nyeremény számlám pedig 228 K 48 f vitessék át. A malomnak 500,000 K részvénytőkéje mellett immár 40,000 K tartaléktőkéje (ez idei dodátióval) és 195,000 K értékcsökkenési tartalékalapja van. A szelvények beváltása február 1-től kezdődőleg ja- vasoltatik s azok úgy a malom telepén, mint a városban a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank pénztáránál beváltatnak. — A Nagykárolyi Hitelbank e hó 18-án délelőtt 11 órakor tartja harmadik évi rendes közgyűlését, melynek napirendjén a rendes tárgyakon kívül tizenegy igazgatósági tagnak 3 évre való megválasztása is szerepel. Az igazgatóság kiadott jelentése szerint az intézet betét állománya 951,103 K, 45 f (emelkedés 477,599 K 41 f). váltótáreza állomány 1,143,493 K 96 f, (emelkedés 468.823 K 26 f), jelzálog tárcza állomány 54,279 K, (emelkedés 40,019 K), folyószámla és árukölcsön mennyisége 298,196 K 80 f (emelkedés 48,908 K 73 f.) Szól a jelentés arról, hogy a termény és áruraktár — Azóta már elkezdték a második felvonást, ha ugyan elkezdhették. Vájjon kiugrott be helyettem ? És mit fognak holnap Írni az újságok ? A kis nyálas pityergett. — No, hogy én mit kapok a rendezőtől 1 Szervánszky közben értekezett a Dunával s megállapodásra jutott. Megfogta a leány karját, olyan széles mozdulattal, olyan játékszen- vedélylyel, mint a színpadon szokta s megszokásból énekelve ostromolta: — Haljunk meg együtt 1 — Igen haljunk meg együtt, szepegett a kis nyálas. Ez a világ úgy sem a mi világunk többé! — hörögte a tenorista. — S engem úgy is elcsapnának. És én úgy szeretem Szervánszky urat! — tört ki az első magánszólam a kóristalány melléből. Szervánszky megcsókolta, életében először és utoljára, a szegény kis kóristalányt, széles lendülettel az égnek emelte mellét, megnézte az égen a felhőket, a túlsó parton a sötét hegyek vonalait, a vízben a lángoló fénysá- vokat, aztán szétvetette köpenyegét, s magához szorította a leánykát. Valamelyik hídról oda- hangzott a villamos csöngetése. A tenorista megvárta az utolsó taktust, aztán felnyalábolta a leányt s daczosan hátraszegve a fejét — méltóságosan behömpölygött a Dunába. Zölden hullámzott köröttük a viz s a tenoristának úgy tetszett, mintha ezt a deko- * rácziót s ezeket a színeket már látta volna a „Rajna kincse“ első képében. Kissé meglepődött, hogy sehol sem érzett gerendákat, melyek a színpadi vízben könnyűvé teszik az úszást, a tempózást, de azért könnyen úszott s a karjait se kellett mozgatnia. Nyugodtan és könnyen úszott mellette a leány is. Csak fehér volt, fehér és ránezos, a viz lemosta róla a festéket. Szervánszky leesett állal bámulta meg ezt a gyors hervadást és fitymálva szólt hozzá: — Nem jót tesz neked ez a viz. Milyen öreg vagy! A leány halkan kaczagott. — S ha maga látná magát. Szervánszky ur 1 Ijedten kapott a tenorista a fejéhez. A viz lemosta róla a parókáját s az a pár szál sárgás ősz haja, melyet mindig rejtegetett, mezt előrecsapódott s az arczához tapadt, mintha csupa sás vagy nadály volna. Volt, amig a földön járt, egy csúf forradás a bal arczán, melyet festékkel vastagon bekent s embernek soha nem mutatott. Most érezte, hogy azt is pőrére mosta a viz. Tehetetlenül, megtörve vallotta meg magának, hogy nagyon elbánt vele a Duna. Mellette halkan kaczagott a leány. A tenoristát elfogta a düh, a pulykaméreg. Ami azt illeti, téged sem szépített meg a Duna. A nagyanyám, ha találkozunk vele, nem fog húgomnak szólitani. Rendíthetetlen flegmával kaczagott a leány mellette. — De én magáért ugrottam a Dunába... hahaha... ha egyszer igy láthattam volna magát! — Ostoba liba,—dörmögött Szervánszky. — A Dunába öltem magam, a Dunába,— haliotázott csöndesen a leány és föl se vette a tenorista gotombaságait. Közben pedig úsztak egymás mellett és csodálatosnak találták, hogy kis halak, nagy halak kígyóznak suhanva melléjük, egyik-másik a húsúkba is csip s az nekik nem fáj, még csak a kezüket sem mozgatják meg, hogy a falánk állatokat elhesegessék. Aztán vizimohával zöldre iszapozott fatuskók, ócska lim-lomok, növényi hulladékok csapódtak hozzájuk, egy megsárgult tojáshéj úgy ült a leány hajába, mintha bohóczsipka volna, szalmaszálak, korhadt faágacskák belecsimpajkodtak Szervánszky bajuszába s a hullámok tánczoltak, bukdácsoltak a testükön keresztül s mindez nem bántja, nem undorítja őket. Csak úsztak csöndesen s egyszer zöldes ragyogással reszketett be hozzájuk a nap, másszor feketén burkolta be őket szövetével az éjszaka. Szervánszky már beletörődött, mint valami csúf kosztümbe, hogy ezt a szerepet igy kell megjátszania. Úszva is méltóságos volt, azonban csak akkor jött ki a sodrából, ha a leány olykor-olykor halkan kaczagott: — S én ezért ugrottam a Dunába! Kifakadt durván : — Hát uszszál vissza alpartra. — Haha . . . hiszen nem tudok úszni, — kaczagott a leány, s teste a viz sodrában egészen összefonódott Szervánszky testével. Egyszer — akkor már régen úsztak — Szervánszkynak úgy rémlett, hogy valahol partot lát s a parton embereket, A leány nyal haragot tartott s folytonos kaczagása és boszan- tása miatt, de most úgy gondolta, hogy illendő megszólítani. — Látod te is azokat az embereket a parton ? — Látom. — Mit gondolsz, megmentenek bennünket ? — Azt gondolom, hogy kisebb gondjuk is nagyobb nálunk. Nem érdemes minket megmenteni. ____ * S trolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár, köhögés, skrofulozis, influenza ^ ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktélen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roohe“ eredeti csomagolást. v jv --------------F. HofFmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) „Reche“ kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara Ovegenkiat 4.— korcol. vx I
