Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-21 / 12. szám
SZATM ARMEGYEI KÖZLÖNY az ünnepség megkezdését. Végre felhangzott a gimn. énekkar részéről a Hymnus, majdErőss Tibor VIII. o. t. elszavalta Szabolcska Mihálynak „A hazaszeretetről“ ez. gyönyörű költeményét a diákzenekar kísérete mellett, mit egy vegyes-kar éneke követett. Ruff Endre gimn. tanuló hazafias érzelmű dolgozatot olvasott fel, majd Nonn Gyula szavalt, stb. mindnyájan nagy tetszés mellett. Legkiemelkedőbb része volt az itteni ünneplésnek, bogy Sternberg Ferencz Vili. o. t. igen csinos beszéd kíséretében megkoszorúzta Erdősi Imrének a volt branyiszkói hősnek márvány emléktábláját. Pár óra szünet következett ezután. D. u. 4 órakor vette kezdetét a nyilvános ünneplés. A terrénum a Kossutb-tér volt, amelyet már jóval megelőzőleg hatalmas tömeg foglalt el a zsuffolásig. Itt Nagy Elek — a hagyományos már- cziusi szónok — szavalta el a „Talpra magyar“-t, majd pedig Papp Béla orsz. gyűl. képviselő tartott emelkedett hangú beszédet, amit a közönség lelkes éljenzése gyakran szakított félbe. A beszéd végeztével képviselőnk díszes koszorút helyezett a szobor talapzatára, mit Sallay Lajos „Apotheosis“ ez. költeményének elsza- valása követett. Végül derék dalárdánk énekelt. Ünneplés a Protestáns Társaskörben. A Protestáns Társaskörben d. u. 6 órakor tartották meg a márcziusi ünnepélyt nagyszámú hallgatóság előtt. Sallay Lajos itt is elmondotta Apotheozisét, majd Darabánt András polg. isk. tanár, újságíró kollegánk tartott rendkívül szellemes emlékbeszédet, végül pedig Szabó Eszter és Kölcsey Béla lelkes szavalata következett, amit a közönség Hymnusa zárt be. Az Iskolák ünnepe. A helybeli polgári fiúiskolában, rkath. fiúiskolában, az izr. iskolában, gkath. magyar és evang. iskolákban is tartottak hazafias ünnepeket, vidékről pedig Mátészatka, Bere, Nagy- és Kismajtény, Erendréd stb. stb. községekből kaptunk értesítéseket, amelyekről azonban tér- szüke miatt csak jövő számunkban emlékezhetünk meg. A bankett. Este fél 8 órakor volt a Polgári Olvasókör nagytermében az évenként szokásos társasvacsora, melynek különös érdekességet és fényességet a folyó évben az kölcsönzött, .hogy ezen a vacsorán avatta fel Dr. Falussy Árpád főispán nagy tetszést aratott magas szárnya- lásu beszédével a Kossuth-asztaltársaság kezdeményezésére létesített Kossuth-serleget, melyet azután Debreczeni István polgármester vett át nagy hatást keltett rövid beszédével gondozás és őrizet alá. Mindkét beszédet alább egész terjedelmében közöljük. A társasvacsorán szokatlan nagy számú közönség volt jelen és képviselve volt nagy számban azon a' nagykárolyi társadalom minden rétege. A sikerült társasvacsora csak a késő reggeli órákban ért véget, utánozni akarván legalább ebben a régi nagy időket és mint valamikor régen, most is: „Fecerunt magnum, áldomás.“ Dr. Falussy Árpád beszéde gyorsírói feljegyzéseink szerint következőleg hangzott: Tisztelt Uraim ! A magyar nemzet legszebb ünnepére, márczius Idusára jöttünk össze, hogy Nagykároly város lelkes közönségének gyűjtéséből megalkotott Kossuth-serleget felavassuk. Mindenek előtt engedjék meg kijelentenem, hogy én betegen jöttem ide, de erőt ád nekem az a magasztos feladat, melyet polgártársaim bizalmából nyertem akkor, a midőn megbizattam azzal, hogy a nagy férfiú emlékére alkotott serleget, a magyar szabadság ezen szimbólumát felavassam és e serleggel kezemben megemlékezzem a múltról, alkotmányos küzdelmeinkről, Kossuth Lajos életéről és alkotásairól. Tisztelt Uraim! Ez ünnepélyes pillanatban elvonulnak lelki szemeim előtt a XIX. század kezdetének nagy küzdelmei: a szabadságért, nemzeti nyelvért ' küzdő nemzetnek 300 éves elnyomatás utáni ujjáébredése. Elvonulnak azok az események, a midőn megmozdult a föld a magyar nemzet alatt és a 300 éves elnyomatás után a nemzet igyekezett magáról lerázni a rabbilincseket és be akart lépni az európai szabad és független nemzetek sorába. Az a korszak volt ez, a midőn nemzeti nyelvétől, 100 éves alkotmányától nagy részben megfosztott nemzet sötét éjjelét a hajnal hasadása váltotta fel. A múlt század irodalmi úttörői, a szabad eszmék bajnokai, az 1825 évben megnyílt és folytatott országgyűlés lelkes szónokai felrázták a nemzetet lethargiájából, Széchenyi István, Felsőbüki Nagy Pál és a mi nagy Kölcseynk gyújtó beszédei szórták szét e hazában az uj korszak reményteljes, meleg sugarát. Az ébredő korszak hajnalhasadásán elhangzik a nagy költő ajkáról a Szózat: Kossuth Lajos. Még mint ifjú, élére áll az országgyűlési ifjúságnak, gondolatot akar bevinni a magyar társadalomba, szétszórja a vármegyékben a pozsonyi országgyűlési határozatait s a láng- lelkü szónokok gyújtó beszédeit, megalkotja az országgyűlési tudósitásokat. Ez volt a legelső ellenzéki újság. Háromszor letiltotta a nádor az ő működését, de Kossuth nem engedett! Szilárdan, bátran ment előre. Hirdette a jogot és szabadságot, mely a pozsonyi országgyűlésen elhangzott. Szabad eszméi hirdetéséért börtönbe hurczolták, de a börtönben is hazája sorsán elmélkedik és a magyar szabadság diadalába vetett hite a sötét börtön magányában érelődött meg erős lelkében. Kiszabadulása után lankadatlanul .küzd tovább. Megalapítja a Pesti Hírlapot. Óriási harezot folytat Szécuenyivel s a mérsékeltekkel. Hatalmas czikkeiben ő jelöli meg a nemzet útjait és rakja le azokat az alapokat, amelyeken a 48-as korszak felépült. O csepegtette a nemzet leikébe, hogy nemcsak kötelességei, de jogai is vannak. Irányt ad a nemzetgazdaság, közlekedés ipar és kereskedelem megteremtésére. Hatvanezer taggal Ausztria kereskedelme ellen védegyletet alapit. Az ő eszméje volt a fiumei vasút vonal, mely megnyitja az utat a tengeri kereskedelemnek. így igyekezett ő mindent megteremteni, a mi a nemzet vagyonosodására vezet, amiből erőt meríthet függetlensége kivívására. De előkészíti a nemzetet a politikai és társadalmi átalakulásra is. Hírlapi czikkeit lelkesedéssel fogadja az egész nemzet s mindenki érzi, hogy a nemzet vezére: Kossuth Lajos. Az “ 1847-iki választáson Pestvármegye kövote lesz, útja valóságos diadalmenet volt. Az országgyűlésen első szava a sajtószabadság érdekében hangzik el- Pozsonyban tartott lángeszű szónoklatainak hatása alatt születik meg 1848. márczius 15-ike. Az ő szónoklatának varázsereje alatt töri szét a pesti ifjúság — Petőfi, Jókai és társai — a sajtószabadság rabbilincseit s ennek a hatása alatt repül szét a szabadsajtó alól a „Talpra magyar“. A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméje ellenállhatatlanul tör utat az emberek leikébe ... és megkezdődik az újjászületés korszaka. Mennél távolabb vagyunk a nagy korszak idejétől, annál fényesebben ragyog reánk. Ezeréves alkotmányos életünknek legszebb és legdicsőbb korszaka ez, nemcsak ujjáébre- dése a nemzetnek, de egy uj honfoglalás, a midőn felszabadult a föld, felszabadult a jobbágy a járom alól, felszabadult a gondolat, a szellem a rabbilincs alól. Ledőltek a válaszfalak a nemes és nem nemes között. A rabigába sínylődő népet magához emelte a nemes osztály. Kossuth lánglelke a népből nemzetet alkotott. Uj hódítás volt ez. A nép lelkének meghódítása a magyar nemzeti eszme számára. Amit a világ minden népe csak véres háborúk árán vívott ki az absolut hatalomtól. azt Kossuth lánglelke, csodás szelleme, az egész nemzet egyetértő lelkesedése mellett egy- csapásra teremtette meg: a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget. E város lelkes közönsége áldozatkészségéből ott ál a szokot városunk főterén. Nem a harezra buzdító szónokot, de a bölcs állam- férfiút, nemzete jövőjén elmélkedő nagy törvényhozót örökítettük meg. A 48-as idők nagy alkotóját, szabadság jogainknak, alkotmányos életünknek megteremtőjét állítottuk városunk falai közzé, hogy érezbe öntött alakja állandóan hirdesse az eszme diadalát. Tisztelt Uraim! Tudjuk hogy Kossuth alkotásai nem a futó homokba, hanem a történelem lapjaira és a magyar törvénykönyvekbe vannak beírva. E nagy alkotásokhoz, alkotmányos életünket biztositó törvényeinkhez a koronázott király is hozzájárult. Ezek az alapkövek, melyen a nemzet áll, Kossuth Lajos nagy érdemeit dicsőítik. A fejlődő nemzet óriási haladást irigységgel és gyűlölettel vették körül a nemzet ellenségének ezerei. Elkövetkezett 1849. Hogy működött ekkpr Kossuth s mily gigászi erővel igyekezett a 48-as diadalokat megvédelmezni, ezeket a történelem márványlapokra irta fel. A nagy költő azt mondja: „A Kárpátoktól az Adriáig, Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar Szétszórt hajával, véres homlokával All a viharban maga a magyar!“ Egyedül állott a nemzet a nagy viharban, amelyet csak külellenségekkel való szövetkezés által tudtak letörni. A nemzet fátyolt vetett már a szenvedésekre, de fátyolt borított arra a dinasztia is. Kossuth azonban lelkében rendíthetetlen meggyőződéssel önkéntes száműzetésbe ment. Ellenségei még Törökországban sem hagyták őt nyugododni, kiadatását követelték. Ekkor tette Ábdál Azi szultán ama történelmi kijelentést, „Inkább 100,000 katonám feje hulljon porba, minthogy egy menekültet is kiadjak“. Később Londonban látjuk Kossuth Lajost. Ahol utazása a szabadsághős diadalutja volt. Ékes szólásának ellenállhatatlan varázsával magával ragatta az angol nemzetet annyira, hogy az angol parlament lépcsőjén tartott nagy beszédje után — melyben a magyar szabad- ságharezot jellemezte — megdöbbent Palmerston Cord miniszterelnök, attól félvén, hogy Kossuth forradalomba viszi az angol nemzetet. Kossuthtól tudta meg Nagybritánia népe, hogy a magyar nemzet ezeréves alkotmánya olyan hires, mint az angoloknak János király által adott Magna-kártája. Lelkében a szabadság eszméjének szent tiizével Amerikába vitorlázott, hogy a világszabadság földjén hirdesse a magyar szabad- ságharez történetét és elbukott nemzete ügyét Wassington népének oltalmába ajánlja. New- Jork templomának szószékéből hirdeti a világszabadság eszméit, ott rázza fel a közönyös sziveket a magyar nemzet sorsa iránt. Keresi az összeköttetést, hogy nemzetének pártfogókat találjon, hogy a szabadságszerető népek segítségével emelje fel nemzete elbukott ügyét. A sziveket s lelkeket megrázó szónoklatait kitörő lelkesedéssel kiséri Amerika minden városa és hogy hódolatának kifejezést adjon, a szabadság nagy bajnokának odaajándékozza legnagyobb kincsét: Wassington kardját. Kossuth nagysága nemcsak a 48-as törvényekbe van letéve. Nagy volt ő akkor is, midőn elnyomott és szenvedő nemzetének fel- szabadulását külföldön igyekezett előmozdítani, mikor az emigráczió nehéz napjaiban törhetetlen lelkének egész erejével igyekezett Európa és Amerika nagy nemzeteit hazánk szent ügyének megnyerni. De ha e czélját Európa változó politikája miatt el nem érhette is, tiszteletet s becsülést teremtett annak a nemzetnek, amelynek szabadság szerető népét ezeréves, alkotmányos küzdelmét ő mutatta be Európa népei előtt és ő vezette be Árpád nemzetét a számottevő piirnnai nemzetek sorába. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza . ellen számtalari tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktélen utánzatokat Is Irináinak, kérjen mindenkot „Boohe“ -eredeti csomagolást. F. Hsffmann-La Roche A Co. Basel (Sráje) „Roehe“ • kapható orvost rendeletre a gyógyszertárak* ban. — Ara Ovegenklnt 4.— korona. • Strolin , Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszÖnteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást
