Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-28 / 9. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY nemcsak tárgyi kívánságoknál, hanem magyar nemzeti téren is. Mi e rovat alatt a politika sikamlós mezején nem fogunk bolyongni, hanem kizárólag tárgyi és közjóléti kívánságokra hívjuk fel a figyelmet. Az egész magyar hazában úgy kellene lenni, de fájdalom a társas állami élet az anyagias intézményekkel való folytonos foglalkozásait nem engedi s a politikai áldatlan har- czok csata vívására kényszerít bennünket ellentétben Amerikával, hol a létérdekek javára szolgáló intézmények képezik fotyton a kormányzat irányát. Rekesztve veszem kezembe a tollat, mert a feladat e közhasznú rovat vezetésénél nagy s erőm erre gyengének érzem, hogy azonban mégis vállalkoztam, az a bizalom, melylyel a falvak lakóira, mint munkatársakra számitok; másrészt pedig ösztönöz és buzdít Madách »Ember tragédiájában“ mondott jelszava: „Ember küzdj és bízva bízzál 1* Erendréd, 1909. február 26. Nagy István H I K E K. Degeneratio. Nem szereljük az idegen nyelvű kifejezéseket. Azokat, amelyeknek jó magyar fordítását nerr, ösmerjük. Mert ezek rendszerint olyan értelmet képviselnek, amelyek a magva fajml ös- meretlenek, tehat fölösleges velük foglalkozni. A degeneratio tényleg idegen fogalom volt a magyarok előtt a múltban, de nem ösmeretlen, sőt szemmel látható a jelenben. Mit értünk tulajdonképen degeneráltság alatt ? A faji kiválasztással ellentétes fiziológiai folyamatot. Vagyis mig a fajkiválasztas arra törekszik, hogy az egyedek fejlődésevei az egyéniség minél fejlettebb formáját valassza ki, addig a degeneratio a már tökéletes, avagy jó egyedeket rontja s azok fejlődését hatraltatja, meggátolja. Ha társadalmi eleiünkben vizsla szemekkel körültekintünk, szomorúan tapasztalhatjuk a visz- szafejlődés, — ez lenne valamikep a degeneratio helyes fordítása, — lassú de biztos folyamatát. Nemcsak az egyes emberekben, de magán a természeten is, ott, hol mesterséges utón gátját nem vetik, szemlelhetjük, hogy a visszafejlődés ellenállhatatlanul tör előre és semmi útját nem akaszthatja. Hogy az emberiség századok folyamán degenerálódott, azt a történelem, de főleg az antropológiai vizsgálatok kétségtelenül beigazolták. Aki még a múlt szazadban középtermetűnek látszott, az korunkban az óriások közé sorolhatja csapdostak a trón alól s a fejedelem eszeveszetten bókolt a szent előtt. A zárdák aztán gombamódra szaporodtak. A reformáczió idejében csak a kolduló szerzetnek 14,993 zárdája volt; József császár a maga birodalmában 1565 férfizárdát s 604 apácza- klastromot talált. Luther idejében a kolduló barátok száma meghaladja a kétmilliót. A zárdák alapitói közt sajátságos egyénekkel találkozunk. Legtöbbet ért köztük szent Benedek. Az ő szerzetesei nem hevertek tétlenül. A ben- ezések zárdája lett a tudomány s művészet menhelye; a világtól elvonuló fejedelmek nagyrészt ide száműzték magukht. Egészen másnemű szabályokat állapított meg Columbanus. — Ha valamelyik szerzetes a legcsekélyebb hibát követte is el, büntetésül egy tuczat ostorcsapást mért rá. Ha egy barát a másiknak ellent mondott, elfeledvén hozzátenni : „ha ugyan tisztán emlékszem“, ötven korbácsütés járt ki a hátára; ki egy nővel mert beszélni, kétszáz ütést kapott, még pedig pontosan kiszámítva. A zárdaalapitók között első helyen em- lithető fel szent Bernát. Luther igy nyilatkozik magát. A porosz királyok gárdistái hiteles adatok alapján ma a mutatványos bódék elsőrangú pro- dukezióit képeznék, mert az 5 termetükkel versenyző emberre manapság csak igen elvétve akadnak. S feltűnően észlelhetjük azt, hogy azok a nemzetek, melyeknél a kultúra hatalmas méretekben terjedt, hol a műveltség a legmagasabb fokra hágott, ott a testek elsatnyultak, degenerálódtak, mig azoknál a népfajoknál, melyeknél a a műveltség zomancza még nem vont be minden intézményt, ott a testi fejlődés sokkal szebb eredményeket produkál. De hiszen nem csupán a testi degeneratió- val akartunk mai czikkünk keretében foglalkozni. Nem csak e téren tapasztalhatjuk a visszafejlődés karos folyamatai, intézményeink, elveink, szokásaink, sőt miga az emberi méltóság külső megjelenése, a divat is visszafejlődik, tehát Ízlésünk és a reg letűnt idők emlékein rágódik. Az irodalom, a politika, mintha az és évszázadok csupán circulus vitiosusokat képviselnének, visszatérnek régi, elkoptatott formájukhoz és minden ami újszerűnek, eredetinek tűnik fel, a történelemben buvárkodónak mint elavult, ósdi, divattalan áll elő. Az irodalom legújabb fázisa is, a százesztendő előtti külföldieskedéshez tért vissza. Pedig az irodalom képviseli azt a tükröt, amelyben a nemzetek jelenüket szemlélhetik. Ezt nem csupán Mac Collosch mondotta, hanem tényleg meg is felel a valóságnak. Bizonyos, hogy ezen mi emberi erőnkkel segíteni nem tudunk. Bizonyos, hogy ez a folyamat, miként nem kerülte el a hatalmasabb művelt nemzeteket, minket sem fog megkímélni, sőt mint tapasztalhatjuk, nem is kiméit meg. De ha az elernyedt föld erejét mesterségesen, ludasunkkal uj erőre tudjuk kelteni, miért ne tudnók önfajunkat, intézményeinkét, ízlésünket, irodalmunkat, a degeneratio kisértő veszedelmétől megmenteni. A degeneralt családok egyetlen orvosszere a friss vér kereszteződeseben található Öntsünk pezsgő, furrongó, uj vért intézményeinkbe, szokásainkba, Ízlésünkbe s akkor mi is megmenekülhetünk a degeneratio posványos, veszthozó, elernyesztő veszedelmétől. Nk. — Hamvazó szerda. Kedden éjjel vége lett az idei farsangnak, vége a mulatság időszakának s másnap kezdetét vette a nagyböjt, mikor nem a báltermeket, hanem a temp'omok ajtóit kell nyitogatni minden jó kereszténynek. A megigazulás napjai ezek, midőn a lélek ügyeit kell rendbehozni az igazságos biró színe előtt. Az anyaszentegyház e napon hintette meg a híveket, figyelmeztetni akarván a múlandóságra, arra, hogy porból lettünk és porrá leszünk, ne bizakodjunk tehát el oktalan gőgben, mert a halál veget vet minden emberi felőle: „Ha volt valaha igaz- és kegyes barát, az csak sz. Bernát lehetett; seholsem láttam párját: őt egymagát többre becsülöm, mint a föld kerekségének összes barátait.“ De ő is rendkívül sanyargatta nyomorult testét: alig evett egyebet árpakenyérnél s gyökereknél. — Ha megrongált egészsége helyreállítására olajos vagy mézes pogácsát volt kénytelen enni, nap- hosszant keservesen jajgatott. Kartársai rendkívül bálványozták s mikor egyizben Milanóba ment, annyian csókolták kezét s karját, hogy ezek a sok csók miatt kisebesedtek. Lehetett volna érsek, sőt még pápa is.de ő e dicsőséget visszautasította. A fejedelem, sőt még a pápa sem mert lóháton az ő zárdájába bemenni; ide csak gyalog volt a bejárat. Ő volt a második keresztes hadjárat lelke; lángoló szónoklatára oly tömegesen sorakoztak a lobogó alá, hogy sok városban alig maradt férfi lakos. (Vége" következik.) nagyságnak, fénynek, hatalomnak, dicsőségnek és mik vagyunk akkor, ha eljátszottuk azt a másik, földöntúli boldogságot, melyre itt kellett volna előkészülnünk. Keressük tehát az Isten országát és keressük hatványozott szorgossággal éppen ezekben a napokban, melyek az üdvösség napjai. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja és felesége a napokban pár hétre Délolaszországba utaztak. — Városi közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete ma d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Belügyminiszter ur leirata az építési szabályrendelet módosítása ügyében. 2. A Széchenyi-utcza 35 népsorszámu telek Kispiacz felőli oldalán a telekhez csatolandó utczaterület kártalanítási árának megállapítása tárgyában. 3. Lutz Berta férj. Bu- kovszky Péterné kérelme Deák Ferencz-téri 16 népsorszámu telkéhez utcza szabályozás folytán csatolandó utczarészlet részére díjtalanul leendő átengedése iránt. 4. Az Árokpart-utcza kiszélesítése czéljaira Illés Olivér és neje Gyibák Annának a nagykárolyi 1401. sz betétében 300. hrsz. alatt felvett beltelkéből 58 C-öl terület kisajátítása tárgyában megkötött szerződés jóváhagyása 5. Az iparos tanoncziskola bizottságba egy tag megválasztása. 6. A 7—15 éves elhagyottnak nyilvánított gyermekek gondozási költségeinek részbeni megtérítése iránt a vármegyei törvényhatósághoz kérelem intézése. 7. Kuscsák Jánosné szül. Barkó Juliánná illetőségi ügye. 8. Bartha Lajos Temető-utczai 24 sz telkéhez csatolt 5—5 m2 utczaterület kár- tplanitási árának megállapítása. 9. Véber István Ágoston-utczai 66 számú tekéhez csatolt 17'2 m2 utczaterület kártalanítási árának megállapítása. — Kaszinói közgyűlés. A Nagykárolyi Polgári Olvasókör múlt vasárnap tartotta meg Schnébli János elnöklése mellett 39 ik évi rendes közgyűlését nagyszámú érdeklődő részt- vételével. — Az évi jelentésből megtudtuk, hogy az Olvasókörnek ez idő szerint 24 alapitó, 388 rendes tagja van és könyvtára 2237 kötetből áll, továbbá, hogy 40 hírlapot járat. A múlt évben 6311 K 81 f kiadással szemben 6479 K 53 f bevétele volt, ingóságainak értéke pedig 7000 K-ra tehető. A jelentés részvéttel emlékszik meg a kör múlt évi halottairól s jelzi, hogy közelebb egy magát eddig megnevezni nem akaró ur szívességből a kör részére megrendelte néhai Károlyi István gróf arcz- képét, melynek leleplezése közelebb várható. Végül az elfoglaltsága miatt leköszönt elnök Schnébli János és a választmány tagjainak megválasztása következett s az uj tisztikar következőkép alakult meg: megválasztattak közfelkiáltással egy hangulag 3 évi időtartamra elnökké: Schuszteritsch Ferencz, alelnökké: Schifbeck Károly, jegyzővé: Pénzéi Mihály, ügyészszé: Borody György, pénztárnokká: Nők János, könyvtárossá: Ferenczi Lajos, választ- Tnáuvi tagokká: Klie László, Spitz Mór, Ja- kabffy Gábor, Rubletzky István, Harász Pál, Bartha Antal, Néma Gusztáv, Bunda Miklós, Schnébli Károly. Dr. Vetzák Ede, Kerekes Bertalan, Róth Károly, Lukácsovics János, Schnell József, Tóth János, Nona János. Póttagokká: Luczay János, Liszer Jakab és Papp János adótiszt. — A Kölcsey-estély. A Kölcsey-Egyesület irodalmi szakosztályának e téren is már any- nyi érdemet szerzett elnöke, Klacskó István, büszke lehet az egyesület legutóbbi estélyére. Siker, fényesség és eredmény tekintetében nagyarányú fejlődést vélünk megállapítani és az eddigieknek méltó folytatása és koronája volt a múlt heti estély. De tény is, hogy műkedvelői előadáson még nem igen volt olyan nagy és díszes közönség, mint a vasárnapin és az ifjú városi színház falai nem láttak még olyan közönséget maguk között, mint ezen az estén és a megjelent közönség teljes joggal halmozta el szeretete és tetszése nyilvánítható jeleivel a szereplőket és első sorban a főrendezőt Klacskó Istvánt és segítő társait dr. Cserve- nyák Károlynét és Fogarassy Károlyt. A mű• Strolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszűnteti s kftbOgést, váladékot, éjjeli izzadáat. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, Influenza elten számtalan tanár és orvos által napoitta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is Irináinak, kérjen mindenkor „Rocke“ eredeti csomagolást. V. Hoffmann-La Roche A Ce. Basel (Svájc) •r i A JE«/ ' &Tql>tJj£r. „Roche“ kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara Dvegenkint 4.— korona.
