Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-28 / 9. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY sor első pontja a „Csipkerózsa“ ez. élőkép volt, melynek meséjét Kerekes Annuska mondotta el igen bájosan és ügyesen, egyike volt az ilyen látványosságok közül a legszebbeknek, amelynek mind a 46 szereplője igaz, őszinte elismerést érdemel a közönséget gyönyörköd­tető, de reájuk nézve igen fárasztó közremű­ködésért. A közönség nem tudott betelni a szebbnél-szebb jelenetek, képek és jelmezek végignézésével, úgy, hogy az összes végjelene­teket ismételni kellett. A színpad valóságos tündéri fényben úszó virágoskert volt és el­ragadó látvány volt a sok szép jelmezes női szereplő. — Az élőképet követő színdarab: ,A képviselő ur* pedig oly pompás összevágó előadásban ment, hogy a legelsőbb rangú szín­társulatnak is dicsőségére vált volna. A hat főszerep kreálói: Jenser Mihályné, Kacsó Irénke, Demidor Ignácz, Erdőssy Vilmos, Kelemen Lajos és Adler Ernő mind kiválóan sikerült igazi kabinet alakítást nyújtottak és ha szabad ezt a kifejezést használni: felülmúltak minden várakozást. Az epizód szerepek is a legjobb kezekbe voltak letéve és azok szemé,yesitői mindnyájan nagyban hozzájárultak kifogástalan játékukkal az est sikeréhez. Az előadás után a „Magyar Királyiban volt vacsora, amelyet reggelig tartó táncz követett. Meg kell azonban állapítanunk hogy az előadás alatt sok áldás szállott a városi szinügyi bizottság felé a tűr­hetetlen hideg miatt. De lesz ez még más­képen is. Pár év múlva rendben lesznek a kályhák, csak türelem ! — Lelkészi áthelyezés. Mitrovich Elek, a nyirpilisi gkath. magyar egyház lelkésze Nagy­károlyba helyeztetett át és állását rövid idő múlva elfoglalja. Ez áthelyezéssel gkath. pol­gártársaink régi óhaja megy teljesedésbe. — Műkedvelői előadás. A nagykárolyi fő­gimnázium tanulói márczius 6-án segitő-egye- sületük javára a városi színházban műkedvelői előadást és hangversenyt rendeznek. A jegyek ára, — milyenek Eigner Simon könyvkereskedé­sében előre válthatók — alsó páholy 12 K, emeleti páholy 10 K, erkélyszék az 1—2 sor­ban 1 K 60 f. Műsor: 1. Nyitány, a Czigány- jnők ez. operából Balfétől. Előadja a .főgimn. zenekar. 2. Dalra fel! Abt Ferencztől. Énekli a főgimn. vegyeskar 3. A legboldogabb. Legenda Váradi Antaltól. Szavalja Jenser Dezső I. o. t. 4. Largo, Haendeltől. Előadja a főgimn. zene­kar. 5. Allatkvartett jelmezben. Éneklik : Nonn Gyula, Kertész József VIII., Jenser Mihály VII. és Harász István VI. o. tanulók. Zongorán kiséri: Huszty Zoltán V. o. t. Dirigens: Nagy József VIII. o. tanuló. 6. Az ezüstfátyol legen­dája. Szövege Váradi Antaltól, zenéje Révfy Gézától. Szavalja: Boross István VIII. o. t. harmóniumon‘ kiséri Dragoner Lajos ur, zon­gorán : Huszthy , Zoltán V. o. t. 7. Magyar népdalegyveleg. Énekli a főgimn. vegyeskar. 8. a) Ase halála Griegtől. Trio. Játszák: Nagy József (hegedűn), Ilosvay György VIII. o. (gor­donkán) és Huszthy Zoltán V. o. t. (zongorán) b) Anitza táncza Griegtől. Trio. Játszák ugyan­azok. 9. Inkogito. Bohózat 1 felvonásban Ney K-tól. 10. Rákóczi-induló Szent-Gály Gyulától. Énekli a főgimn. vegyeskar. Zongorán kiséri: Csetényi Sándor VI. o. t. —iskolafeliratok. A nagykárolyi uj izr elemi iskola részére az iskolaszék két uj feliratot készíttetett s közelebb helyezték el azokat az iskola folyosófalára. Az egyiknek szövege: „Vallásosság, hazafiság“, a másiké : „Nyelvében él a nemzet“. Sok izr. és nemzetiségi iskola vehetne példát e hazfias elhatározásból. — Nem lesz uj téglagyár. A múlt év vé­gén széltibe-hosszába elterjedt Nagykárolyban a hir, hogy részvénytársasági alapon uj tégla­gyár fog felállitatni, ami az évek óta stagnáló építkezéseknek újabb lendületet ad s ezzel egyszersmind megszűnik a nagymérvű lakás­hiány. Nem csekély jelentőségű hir volt ez, mert hiszen tudjuk mindannyian, hogy az olcsóbb tégla hiánya miatt városunk nem emelkedhetik, sőt szégyenletesen visszamarad. A kőművesek­nek nincs munkájok s a többi mesteremberek, mint ácsok, asztolosok, lakatosok, üvegesek stb. is tétlenségre vannak kárhoztatva. A hoz­zánk kerülő, szerény fizetésű hivatalnok a mé­regdrága szállással valósággal megsanczoltatik, aminek illusztrálására csupán azt hozzuk fel, hogy a múlt ősszel városunkba jött egy csalá­dos tisztviselő 2000 K fizetéssel, de jövedel­méhez arányos lakást nem tudott találni. Végre nagynehezen kapott egy ronda helyet évi 800, mondd: nyolezszáz koronáért. Hát járja az ilyesmi —• kérdjük. Az építkezés hiányának pedig egyedüli oka a méregdrága tégla, melyet csaknem grammszámra mérnek a gyárosok. Szatmáron a tégla ezre 24—26 K, nálunk pe­dig 40—44 K. Tessék tehát építkezni És most, mikor a téglát olcsóbbá s igy az építkezést ju- tányosabbá akarták tenni, az történik, hogy ezen, városunkra mondhatjuk életkérdést képző terv megbuktatására egy önző klikk alakult. Tessék a többit elképzelni. Ezekután mi is el­mondhatjuk, hogy: éljen az önérdek, vesszen a közjó! Valószínű, hogy ennek a leszerelési akcziónak városunkra szomorú következménye lesz. — Meghívás. Nagykároly város tüzrendé- szeti szabályainak 15. §-a értelmében tűzoltói szolgálatra minden 20—40 év közötti nagyká­rolyi illetőségű és lakos köteles lévén, a 16. §. értelmében 19C9-ik évre eső tüzoltókötelezet- tek összeírása befejeztetett A tűzoltói szolgá­latra összeirt lakosokat f. évi rnárczius hó 2., 3., 4-ik napjainak d. u. 5 órakor a rendőrkapi­tányi hivatal iroda helyiségében tartandó tár­gyalásra ezúton és azzal a figyelmeztetéssel hi vom meg, hogy akik a kitűzött határidőben a tárgyaláson meg nem jelennek, ugv tekintet­nek, mint akik a szolgálatot megváltják; to­vábbá azzal, hogyha a megállapított 100 egyén­ből álló létszám a jelentkezők számából ki nem telnék, a hiányzó létszám hatóságilag fog kijelöltetni s az igy kijelö.tek szolgálattételre hatósági kényszerrel fognak szorittatni. Nagy­károly 1909. február hó 24. — Dvmidor, rend­őrkapitány. — Üj lap Nagykárolyban. Uj hetilap, immár a 6-ik jelent meg a mai nappal városunkban Polgárok Lapja czimmel. A lap iránya tár­sadalmi, ipari, kereskedt-lmi-és mezőgazdasági érdekeket képvisel és pedig — meg kell v illanunk az első szám olvasása után — sokat ígérő am- bmbiczióval veszi a tollat kezébe a lap felelős szerkesztője: Darabánt András polg. iskolai tanár s hisszük, hogy amiket a „Zászlobontas*-ban irányelvül megjelölt: a város polgárai anyagi es erkölcsi érdekeinek támogatását, sikeresen fogja szolgálni. Az első szám tartalmas és érdekes, elő­fizetési ára pedig hihetetlenül mérsékelten van megállapítva, amennyiben havonta 20 fillérbe kerül. Ajánljuk az uj orgánumot az olvasó közönség figyelmébe. — Köszönetnyilvánítás A nagykárolyi Köz­ponti Takarékpénztár 20 koronát, a nagykarolyi Önsegélyző Népbank 15 koronát voltak szívesek a helybeli evang. elemi iskolájának ajándékozni. E nemes tettükért halas köszönetét mond a két pénzintézetnek s működésükre Isten áldását kéri a helybeli evang. egyház elöljárósága. — A kereskedő ifjak ,,vig-estólye“ múlt szombaton folyt le a Polgáriban és méltó volt minden tekintetben cziméhez. Bár nem valami sokan jelentek meg a kellemes összejövetelen, de akik ott voltak, nem panaszkodhatnak, hogy bármi tekintetben is hiányuk lett volna. Derék kereskedő-ifjuságunk kitett magáért minden irányban s igy történhetett meg, hogy a czigány még a reggeli órákban is, csaknem teljes számá­ban annak a díszes közönségnek húzta a talp alá valót, akik az első tánezokban részt vettek. Kétségtelen, hogy zsúfolásig telnek meg a termek, ha a végzet akaratából éppen e nap délutánján és a kora esti órákban hó-felhő- szakadás nem keletkezik, amely sok családot tartott otthon a mindenkor kiválóan sikerülni szokott összejöveteltől. Az anyagi eredmény azonban igy is várakozáson felüli volt. — Ipartestületi közgyűlés. A Nagykárolyi Ipartestület múlt vasárnap délutánra hirdetett évi rendes közgyűlése — régi szokás szerint - határozatképtelenség miatt megtartható nem volt s igy ma d. u. 2 órakor fogják azt, tekin­tet nélkül a megjelent tagok számára, meg­tartani. — Halálozás. Nagy Juliska, Nagy Gusztáv helybeli tekintélyes polgártársunk leánya, február hó 24-én 15 éves korában hosszas szen­vedés után meghalt. Az élte virágában elköl­tözött leányka temetése 26-án ment végbe óriási részvét kíséretében a Petőfi-utczai gyász­házból. — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknaknak, kik felejthetetlen leányom temetésén részt vettek ez utón mondok hálás köszönetét. Nagykároly, 1909. február 27. Nagy Gusztáv. — Nagy idők tanúja. Abos László 1848/49. évi nyugalmazott honvéd huszárőrmester, Ér- endréden f. hó 19-ón elhunyt. Nevezett részt- vett Budavára visszavételének ostrománál, hol kitüntette rettenthetetlen vitézségével magát. Később Kiss Ernő, majd Damjanics vértanú tábornokok hadtestében harczolt s a nemzetiségi bandáknak valóságos réme volt. Frissességét, életüdeségét az utolsó napokig megtartotta s harezi éleményeit lelkesedéssel beszélgette a község ifjúságának. Hullnak legjobbjaink! — Halálozás. Lásin Endre gör. szert, rkath. kisszokondi plébános életének 59-ik, papságá­nak 34-ik évében Budapesten meghalt. A tu­dományegyetemi klinika halottasházából téte­tett a központi uj temetőben örök nyugalomra. — Házasságok. Zboril Alajos cs. és kir. 5. gyalogezredben zenekari őrmester e hó 20-án esküdött örök hűséget Mándy Mariskának Nagykárolyban. — Szilágyi János budapesti gépészkovács a napokban vette nőül Kiss Mariskát, Kiss Ferenez kovács-iparos polgár­társunk 'eányát helyben. — Eljegyzések. Szegedy György asztalos­iparos, helybeli lakos, folyó hó 23-án jegyezte el Kabay Sándor polgártársunk leányát Mar­gitkát. —- Fuchs Gyula, a Mátészalkai Köz- gazdasági Bank főkönyvelője, eljegyezte Krémer Liliké kisasszonyt Mátészalkáról. — Dalestély. Az idei farsangot derék dalár- distaink búcsúztatták el e hó 23-án a Magyar Király tér neiben, melyek ezúttal is szűknek bi­zonyultak a disztingvált közönség befogadására. Csak természetesen, hogy a dalestely műsora kiváló gonddal volt összeállítva s a szereplők mindvégig a legkellemesebb szórakozásban része­sítették a megjelenteket. Vitek Károly karnagy ezúttal is mesterein diralta az előadott daraboka; s szívesen konstatáljuk, hogy a kitűnő zenetanár vezetese alatt az egylet napról-napra közeledik a tökéletességhez. Luczai János „Színpadi egyveleg* czi nmei m mológot adott elő nagy tetszés kísé­retében, majd tombola, végül pedig Fátyol Jozu kitűnő zenekarának jaté*a mellett hajnalig tartó táncz volt. — Bátyus tánczestóly A nagykárolyi Pro­testáns Társaskör múlt vasárnap jól sikerült bátyus tánczestólyt rendezett körhelyiségeiben, mely ezúttal ismét szűknek bizonyult a közön­ség befogadására. Mi sem természetesebb, mint­hogy az estély fő jellemvonása a kedélyesség volt, mely még a hajnali órákra is átnyúlt. — Birtokváltozás. Mangu Béla tb. vár­megyei főjegyző, 1 aljegyző 3000 K árért megvásárolta Hromkovits Endrénó szül. Rill Mária debreczeni lakosnak városunkban, a Verbőozy-utczán levő belső telkét. — Matyás-nap Már a közmondásnak — pardon 1 a „Lőcsei Kalendáriom“-nak se hi­hetünk. Ez ugyanis azt mondja többek között, hogy: ha Mátyáskor megcsurog az eresz, még nincs vége a télnek, ellenben ha kemény időt talál, csakhtmar kimúlik télapó. Nos, az idén nem csurgott, de még csak nem is cseppent és mégis tart a szibériai hideg, holott már ma 25-ikét Írunk. Mert az az alig észrevehető eny­hülés, mely a déli órákban mutatkozik, még nem mondható a tavasz lehelletének, mikor éjjelente ezzel szemben 12—16 fokos hideg dermesztgeti még a szobában levőket is. Bi­zony-bizony, elég volna már ebből a félesz­tendős télből 1 — Ihatatlan kútviz Egy Ágoston-utczai polgártársunktól kaptuk az alábbi levelet: Alig múlt egy eve, mikor az Ágoston utczai és kör­nyékbeli lakosság között a tífusz jarványszerüen lépett fel s amint akkor kiderült, oka a fertőzött kutviz volt. Ezúttal ismét aggodalommal vagyunk eltelve, amennyiben újból a regihez hasonló, rossz vizet kell használnunk s félő, hogy a tavasz folyamán ismét okozója lesz a gödör valamelyes ragályos betegseg elterjedésének. Az is panaszunk tárgyai képezi, hogy három utcza részére mind­össze egy közkút áll rendelkezésre s így a viz rosszaságán kívül meg örökös kutmizériaknak is ki vagyuoK téve. A kívánságunk az, hogy a jelenleg hisznalatos kutar az elöljáróság fúrássá alá, hogy iható es tiszta vizünk legyen, továbbá készítessen legalább meg egyet, mert három népes uicza használatinak egy ilyen kút meg nem felelő. — Farkasok Nagykárolyban. Amire ama bizonyos legöregebb emberek is csak halvá­nyan emlékezhetnek vissza, hogy t. i. Nagy­károlyban farkasok mutatkoztak, a napokban bekövetkezett. F. hó 21-én este 6 óra tájban, majd tiz óra felé a Fény-utcza végén a Somos­erdő mellett láttak két hatalmasan kifejlődött ordast a járókelők s nem csekély rémülettel menekültek a bestiák elől a házak belsejébe. Összetévesztésről nem lehet szó, amennyiben

Next

/
Thumbnails
Contents