Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-14 / 7. szám
SZATMÁRM EGYEI KÖZLÖNY uralkodnak. Említettük annak idején azt a kitörésre váró törekvését érmihálylalvai szomszédainkn ik, hogy feltétlenül Szatmár- megyéhez óhajtanak átkapcs .Itatni közigazgatásilag és ennek következtében Nagykárolyhoz igazságügyileg, illetv.* ezen törekvésük keretén belül óhajtiak kivivni az őket méltán megillető jára bíróságot a nagykárolyi törvényszék felállításával egyidejűleg. A kissé pihenni látszó mozgalom a napokban u] eletre ébredt. A Közel napokban ugyanis Érmihályfalva vezető körei tu domására jutottak azon mar ’enykent regisztrálható megyekÍKerité.->i tcvnes, noey az eddig hozzájuk tartozott Vas,1d, Galo.-- petri, Piskolt községek kivétetnek Bihar- vármegyéből és Szatmármegyehez leszne* átkapcsolva. Ezen hir és tény köztudott á-ra jutasa után, mint értesülünk, egy erőteljes es feltartóztathatatlan, feltétlenül ei vonve-üle-n kívánó mozgalom indult meg Érmihály- falván, hogy a fenti községek Biharvar megyebői való kikapcsolása e- Szat nar- várrnegyebe leendő bekebelt-ze^e ah<al naval Érmihályfalva is kapcsoltassek ki abból a Biharvármegyéból, amely évtizedek óta semmit sem tett ezen egyik legvragzóbb és a fejlődés legszebb stádiumában levő városa érdekeben, amely megye minden tekintetben elhanyagolta ennek Összes kívánalmait és óhajait es kapcsoltassek át Szatmármegyéhez. Ettől remélik az érini- hályfalvaiak helyzetük jobbrafordulasat, remélik, hogy Szatmárvármegye módot fog adni nekik arra, hogy 8000 főnyi lakosságuknak megfelelő helyet foglaljanak el minden tekintetben Szatmárvármegyében. Értesüléseink szerint Érmihályfalva vezetői e mozgalmat a legszelesebb sörben terjesztik és az e tárgyban készített, a belügyminiszterhez intézendő memorandumot Érmihályfalva és vidékéről több ezren már alá is írták és azt a közel napokban egy monstre küldöttség fogja a belügyminiszternek átnyújtani. Szegény lett. Öreg volt. Koldus vált belőle. Kapuról-kapura, ajtórul-ajtóra járt az alamizsnáért. Csak ott boldogult, ahol nem ismerték. Nem mondhatta, hogy mindenki elhagyta, mert hiszen senkije sem volt az emberek között. A kutya pedig nem hagyta el. Némán kisérte faluról-falura. Életközösségben éltek. Amit a vén koldus kereset, annak fele mindig a kutyáé volt. Egyszer ismerős faluba értek. Az emberek visszaemlékeztek a „magánakvalóra“ s nem adtak neki alamizsnát. — Neked nem, de a kutyának adok — mondá egy régi ismerős; és penészes kenyeret dobott a földre. A kutya mohón kapott a zsákmány után. Az éhező koldus szintén lenyúlt a földre, hogy egy darabot fölvegyen. A hű kutya rámordult és megharapta a gazda kezét . . . A kezét marta meg, de a szivén ejtett sebet. Nehezen tudott a vén koldus tovább vánszorogni. A íalu végén összeroskadott, szemei elhomályosodtak; tagjai hülni kezdettek; meghalt. Halála perczeben igy szólott oda étkező kutyájához: „Igen sokat voltál az emberek között.“ B. M. Magunk részéről a legnagyobb sym- pathiaval viseltetünk e mozgalom iránt és igen üdvösnek es szükségesnek találnók, ha e mozgalmat Szatmárvarmegye és különösen Nagykároly város vezetősége elénk figyelemmel kisérné, sőt ahhoz maga nyu|tana intenzív, jóindulatú támogatást, mert e vidék megnyerem nagy előny volna S/.atmarvármegyere nezve, de különös fontossága van Nagykároly varost erintőleg is, mert Nagykároly város aspirátioit a hozzá vonzódó es vele együtt működni akaró Érmihályfalva igen h .thatosan előmozdíthatna. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselő-testülete folyó hó 7-én Debreczeni István polgáunester elnöklésével eléggé látogatott rendes közgyűlést tartott. A gyűlés tárgysorozatának legérdekesebb része a városi bizottságok megalakítása volt, ami hogy nem minden irányban ment végbe a czélszerüség alapján, bizonyítja az, hogy pl az egészségügyi bizottságba csupán egy orvost választottak be, míg négyen egyébb —- a közegészségügy gyei nem éppen szoros kon- nekszusban álló foglalkozásúak. A gyűlés első pontja a képviselő-testület tagjai között beállott változásoknak bejelentése volt. E szerint özv. Pozsonyi Lászlóné Pozsonyi Gábort, Jasztrabszky Kálmán dr. N. Szabó Albertet, özv. Fűzy Istvánné Ősz Jánost bizta meg logai gyakorlásával. A Nagy károlyi Kereskedelmi és Iparbank és a statusquo izr. hitközség eddig nem jelölté ki megbízottját, miért is azok megnevezéséig tagsági joguk szünetel. Gróf Károlyi Antal bécsi, Nagy László és Schusterits Ignácz budapesti és Cserni József hiriű lakosok megbízottakat nem nevezvén, saját személyükben hagyattak meg virilis képviselő-testületi tagsági jogaik gyakorlatában. A bizottságok megalakítása. a) Az egészségügyi bizottságba megválasztattak: Brichta Miksa, Búddá Miklós, dr. Jékel László, Nonn Gyula, Róth Károly. b) A gazdasági és , pénzügyi bizottságba : dr. Adler Adolf, Berger Ármin, Csipkés András, Csőkör Ferencz, Fürtb Ferencz, dr. Jászi Ferencz, dr. Jurcsek Béla, dr. Jékel László, Kun István, Kaufmann Jenő, id. Keresztszeghy Mihály, Kubinyi Bertalan, dr Kovács Dezső, Lochmájer Márton, Lukácsovlcs János, Luczay János, Péchy László, Papp István, Reök Gyula, Roóz Samu, Schusterits Ferencz, Strohmájer Ferencz, dr. Antal István, Vetzák Ede, dr. Vetzák Ede, Vida Sándor. c) A jogügyi bizottságba : Dr. Adler Adolf, dr. Antal István, Csilléry Dávid. dr. Kovács Dezső, Papp Béla, Reök Gyula, Roóz Samu, dr. N. Szabó Albert, dr. Vetzák Ede. d) Az építési bizottságba : Dr. Adler Adolf, Bunda Miklós, Bing Mór, Csipkés András, Kacsó Károly, Nonn Gyula, Péchy László, Roóz Samu, Schusterits Ferencz, Nagy Jenő, Strohmájer Ferencz, Vetzák Ede. e) A közkórházi bizottságba: Czukor Márton, dr. Cservenyák Károly, dr. Egely Imre, Kaufmann Adolf, Mercs Imre, Róth Károly, Roóz Samu, dr. Somosi Ignácz, Scbifbeck Károly, Spitz Antal, Wagner István, Vetzák Ede. f) Sziniigyi bizottságba: Dr. Adler Adolf, dr. Antal István, Demidor Ignácz, dr. Jékel László, dr. Kovács Dezső, Nonn Gyula, Péchy László, Roóz Samu, dr. Roóz Elemér, N. Szabó Antal, Kaufmann Jenő, dr. Scbönpflug Béla. g) Az ismeretlen és távollevő hadköteleseket puhatoló, egyszersmind a szegényügyi bizottságba : Bunda Miklós, Fleisz János, Keresztszeghy Mihály, Kindris Gábor, Klein Márton, Kuszka Mihály, ifj. Nagy Antal, Mercs Imre, Sirolin Emeli az étvágyai és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofuiozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által itapoilta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak; kérjen mindenkor „Roohe“ eredeti csomagolást, F. Hoffntsnn-La Roehe & Co. Basel (Svájc) Papp József, Raáp József, Spitz Antal, Strohmájer Ferencz. h) Községi iskolaszék s ovodafelügyelő-bizott- ságba: Csipkés András, dr. Cservenyák Károly, Debreczeni István, Hetey Ábrahám| LufcácsovieS János, Lutz György, Reök Gyula, Schifbeck Károly, Schusterits Ferencz, Spitz Antal. ]) Városi mezőgazdasági bizottságba rendes tagokul 1915-ig Jurcsek Béla, Lukácsovits János, Lochraájer Márton, póttagokul 1912-ig Akkermann György, Nagy Gusztáv és Fézer János. k) Vicziuális utibizottságba: Lutz György, Lukácsovits János. l) A virilis városi képviselők 1910 évi névjegyzékének kiigazítására küldött bizottságba: Elnökül dr. Kovács Dezső, tagjaiul: Csipkés András, Fürth Ferencz, Lukácsovics János és Vida Sándor. Jegyzőül Néma Gusztáv közigazgatási jegyző. m) Az adókivetö bizottságba bizalmi férfiakul : Papp István, Strohmájer Ferencz, Szalay Bálint. n) Esküdtek alaplajstromát összeállító bizottságba: Dr. Kovács Dezső, dr. Yetzák Ede, N. Szabó Antal. p) Szavazó árvaszéki ülnökökké: Dr. Adler Adolf, dr. Gózner Elek, dr. Kovács Dezső, Reök Gyula, dr. Várady János, dr. Yetzák Ede, kiket felváltva biz meg az árvaszék ülésein való jelenléttel a képviselő-testület. A villamos telep kibővítése. A villamos mű felügyelő-bizottsága javasolta, hogy a villamos telep egy 250 lóerős hőerő gépcsoporttal bővíttessék ki, amit a képviselő-testület elhatározott és sürgősen verseny- tárgyalást fognak hirdetni. A telep bővítési czéljaira a villamos üzem terhére 150,000 koronát vesznek fel s a kölcsönre vonatkozólag a képviselő-testület a Nagykárolyi Hitelbank 1909. évi január 30-án kelt azon ajánlatát fogadja el, mely szerint a felveendő 150,000 K folyószámla kölcsönösszeg 15 év alatt félévi részletekben félévenkénti utólagos, a Magyar Osztrák Bank mindenkori váltóleszámitolási kamatlábánál 1 és fél °/o-al magasabb kamatlábú kamatfizetés mellett fizetendő vissza s úgy a hitelező pénzintézet, mint adós város jogosított a kölcsönt a 15 évi határidő eltelte előtt is félévre felmondani. A kölcsönre vonatkozó kötelezvény — mely egész terjedelmében felolvastatott — vármegyei törvényhatósági jóváhagyás elé kerül. Egyébb ügyek. A vasúti állomás villamos világítása tárgyában a képviselő-testület tudomásul vette a polgármester és az Államvasutak között létrejött megállapodásokat s a szerződés- tervezetet elfogadta. Lőrincz György és társai kérelmét állítólag a város által részükre cserébe átadott 115 G-öl terület tulajdonjogának nevükre való átírását méltányossági okokból teljesíteni kívánja s a kérelem ügyének érdemi tárgyalását a folyó évi április 4-én tartandó rendes közgyűlésre tűzi ki. Következett ezután a vallás és közoktatásügyi miniszternek leirata az iparos- és ke- reskedő-tanoncziskoláknak a főgimnáziumból leendő kitelepítése iránt. A miniszter ugyanis elrendelte a kitelepítést, azonban a képviselő- testület kérelmére megengedte, hogy a folyó iskolai évben a kérdéses tanoncziskolák továbbra is a főgimnázium épületében működhessenek. A jogügyi és pénzügyi bizottságnak az a javaslata, Írjon fel a képviselő-testület újból a miniszterhez, hogy az iskolákat mostani helyükön állandóan hagyja meg addig, mig a polgári fiúiskola felépül, akkor pedig ennek épületében helyezze el, mert a város nem képes ezen iskolák elhelyezéséről máskép gondoskodni és kénytelen lenne azokat beszüntetni. Ezután bemutattatott a városi mérnök javaslata a szőlő-utezai 2., 4., 6. és 8., a gróf Károlyi István-utczai 14., 16., 18., 20., 22. és 24. népsorszámu telkek előtt s aTemető-utczai 36. népsorszámu telek szőlő-utezai része mentén „Roehe" kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. —■ Ara Qvegenkint 4.— korona.
