Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-28 / 48. szám
SZATMÁR MEGYEI KÖZLÖNY A függetlenségi és 48-as párt ülése. A helybeli függetlenségi és 48-as párt választmánya e héten tartott ütésén helyeslőleg vették tudomásul Papp Béla képviselőnk állásfoglalását és beszámolószerii felszólalását tetszéssel fogadták. A gyűlésen Dr. Adler Adolf elnök, Csipkés András'és ifj. Sternberg Sándor szólaltak fel. Justh Gyulát pedig táviratilag üdvözölték. Kilépés a függetlenségi pártból Dr. Aáron Sándor várm. főorvos a függetlenségi pártból és annak választmányából való kilépését a párt elnökségénél bejelentette. Néppárti gyűlés. Hétfőn délelőtt a helybeli Polgári Olvasókör helyiségében a nagykárolyi, mátészalkai, csengeri és erdődi járásokból 19 község katholikus közönsége képviseletében 58 néppárti és népszövetségi kiküldött jelent meg értekezletre, melyen Dr. Szabó Albert, a gyűlés összehívója ecsetelte a politikai helyzetet. A gyűlés elnökévé Hrabovszky István márki plébánost választották meg. Rajta kívül beszéltek még Rónai István csanálosi, Lukács Konstantin királydaróczi gör. kath. plébános és Haller István, a népszövetség főtitkára. Szabó Albert indítványára táviratilag üdvözölték Kossuth Ferenczet, Andrássy Gyula grófot és Zichy Aladár grófot, mint az újabban koaleált pártok vezéreit. A gyűlés után társasebéd volt. E hírrel kapcsolatban közöljük, hogy városunkban a „Kossuth Ferenez“-párt a közel napokban megalakul. Polgármesterek gyűlése. A rendezett tanácsú városok polgármestereinek országos egyesülete deczember kilenczedikén tartja meg közgyűlését Újpesten a városháza nagytermében Szentpáli István dr. polgármester elnöklete alatt. A gyűlés napirendjén szerepel a többi közt a városok háztartásának rendezése, a katonabeszállásolásra vonatkozó törvény revíziója, a városi alkalmazottak vasúti kedvezménye, a városi tisztviselők nyugdíjügye stb.-- Pártgyülés. Luby Géza orsz. gyűl. képviselő a vármegyei függetlenségi és 48-as part ■végrehajtó bizottságának tagjait a jövő hó 8-án d. e. 10 órakor a szatmári iparos körben tartandó gyűlésre ezúton is meghívja. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestüle folyó hó 21-én délelőtt a városháza tanácstermében gyéren látogatott rendkivüli. közgyűlést tartott. Debreczeni István polgármester 10 órakor | elfoglalván az elnöki széket, napirend előtt megemlíti, hogy néhai Kossuth Lajos hamvait eddigi nyugvóhelyérői f. hó 25-én viszik át a hatalmas Kossuth-mauzoleumba. Bár ez alkalomra csak a törvényhatóságok hivattak meg, minthogy Kossuth Lajos 1886- november 14-én városunknak díszpolgárává választatott, indítványozz!, hogy a város helyezzen koszorút az uj sírra s annak letételére Papp Béli orsz képviselőt kérje fel. Az indítvány egyhangú elfogadása után bejelentette elnöklő polgár- mester, hogy Nagy Jenő IV. kerületi választott képviselőtestületi tag a városból való elköltözése folytán tagságáról lemondott s igy helyére a következő póttag Fetser János hivatik be. A tárgysorozatra áttérve, az uj építési szabályrendeletnek a belügyminiszter által történt jóváhagyása tudomásul vétetett, annak teljes szövegébeni kinyomatása, a képviselő- testület tagjainak való megküldése saz építési engedélyért folyamodóknak való átszolgáltatása elrendeltetett. A városi képviselőtestület által alkotott juhtartás korlátozásáról szóló szabályrende letnek a belügyminiszter által történt jóváhagyása tudomásul vétetett s annak szokásos módon való közzététele elrendeltetett. A virilis városi képviselők 1910. évi név- ! jegyzékének a megbízott, küldöttség részéről történt összeállítása tudomásul vetetett s 15 napi közszemlére kitétetni rendeltetett. Az 1909. évi költségvetés keretén belül hitelátruházás engedélyezése iránti előterjesztés tárgyaltatván, a képviselőtestület a jog- és pénzügyi-bizottság javaslatának elfogadásával felhatalmazta a városi tanácsot, hogy a költségvetés egyik tételénél elért megtakarítást a másik tételnél előállott szükséglet kielégítésére fordíthassa. Vallás- és közoktatásügyi miniszternek azon leirata, mely szerint az 1909/10 tanévre hozzájárult ahhoz, hogy a kereskedő és iparos tanoncziskoíák a főgimnázium épületében megmaradjanak, de ehhez a további időre engedélyt nem ad, tudomásul vétetett ugyan, de felhatalmaztatok polgármester oly irányú kérelem készítésére, hogy mindaddig, inig a polgári fiúiskola épülete fclTllittatik — vagyis még az 1910/11-ik tanévben — járuljon hozzá a miniszter ezen iskoláknak a főgimnáziumban való meghagyásához. A kérvény lehetőleg küldött- ségileg fog a miniszternek átadatni. A Korparéten felállítandó állami iskola czéljaira kötelezte magát a város telökvételre | s az iskola felépítésére. Károlyi Antal gróf hajlandó lett volna 1600 □-öl löldet rendelkezésre boesájtani azon esetben, ha a varos kiad oly nyilatkozatot, mely alkalmas lett volna a város nevén is szereplő 30 hold ingatlannak átírására. Miután a képviselőtestület e nyilatkozat kiadását megtagadta, a gróf a kulturális czélra való tekintettel a szükséges 1600 Q öl földet 1000 koronáért akarja a városnak átengedni. Telekvétel kérdéséről lóvén szó, ezen ügy az 1910. évi február 6-ikán délelőtt 10 órakor tartandó közgyűlésnek tárgysorozatába tárgyalásra kitüzetetts felhivatott polgármester, hogy ezen időre közgyűlést hívjon egybe A „Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület1' megkeresésére, hogy ,vz egyletbe annak 15 éves jubileuma alkalmából a város alapitó tagul lépjen be, a pénzügyi-bizottság s a tanács javaslatának elfogadásával kimondatott, hogy a kérelem nem teljesíthető. Neuwelt Gyula és Janovics Pál szinh áz- függöny hirdetési vállalatának ajánlatára a színház előfüggönyén leendő hirdetési jog bérlete ügyében, mely szerint kötelezik magukat nevezettek az előfüggönyt saját költségű kön díszesen elkészíteni és felilleszteni, úgy boga 20 év után az a város tulajdonába megy át, ők pedig évenként 200 koróna bért. fizetnek, —; a közgyűlés a jog- és pénzügyi bizottság véleményével egyezően a bérbeadást i0 évre évi 300 korona bérért véleményezte. Elutasította a közgyűlés Tátorján Istvánnak a Hajduváros-utczai épülő iskola tervpályázatára vonatkozólag hozott városi tanácsi határozat elleni felebbezését. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után elnöklő polgármester az ülést bezárta. Községek szervezkedése. Okulás a városok példáján. Magyarország községeinek hivatalos vezetőihez, a jegyzőkhöz szólok. A községek száz- és százféle baját szükségletét a jegyzők ismerik legjobban. Az ő vállukra nehezedik a községi adminisztráczió minden munkája,gondja, baja Es ha a jegyző községe érdekében tenni akart valamit, úgyszólván az összes nehézségek legyűrésére kell vállalkoznia Mert sajnos, olyan a helyzet manapság, hogy a községek ügyes-bajos dolgaival nem törődik senki sem. bánatot, mert kitűnő egészsége megóvta a halványodástól, elsoványodástól és miután kedélyét az émelygős regények sem rontották meg, János házasságának hire sem hagyott — látszólag — semmi nyomot rajta. Csak egyszer sötétedett el tekintete, mintha láthatatlan kezek átlátszó függönyt vontak volna a nyitott ablak elé, hogy gondolatait elhomályosítsák. Ez akkor történt, mikor megtudta, hogy János — most már két édes baby atyja, — a nyarat abban a házban tölti, mély közvetlen Adél szomszédságában van. Eleinte tartózkodtak a vele érintkezéstől. Adél nem neheztelt érte, sőt továbbra is a régi, szeretetreméltó, szolgálatkész szomszédnő maradt. Ez annyira lefegyverezte Kővágóékat, hogy ridegségüket megszüntetve, vendégül hívták magukhoz Adélt, ki a meghívást el is fogadta és a szalonban úgy viselkedett, mint egy jónevelt, illemtudó nevelőnő. Rendesen a sarokba vonult és mélyen elmerült hímzésébe; csak akkor emelte föl pilláit, akkor fénylettek beszédes szemei, ha János a terembe lépett. Mig János beszélt, minden szavára áhítattal figyelt, ölébe eresztette kezeit és minden szavát öntudatlanul kisérte könnyed fejmozdulatával. Egyetlen egyszer volt csak bátorsága véleményét nyilvánítani, mikor az ebédre meghívott városi tanácsos érdes kifejezésekkel bírálta egy fiatal leány viselkedését, aki — mert szülői ellenezték házasságát — szerelmesével titokban megszökött. Ekkor valaki, elég kíméletlenül, azt kérdezte Becker kisasszonytól : __ — Nos, mi az Ön véleménye, kisasszony ? Ad él reszketett és mintha a körülülők fejei fölött messze kimagaslana, közvetlen, meleg, a megindulástól remegő hangon, elmélázva mondta: —- Ah, én... én megtudom érteni őket. . . A társaság megbolránvkozva ellhalgatott, ő pedig zavarában mélyen elpirult és serényen folytatta megkezdett munkáját. . . Becker Adél 52 éves volt, mikor Kővágó János szívbajban meghalt Kővágóné, kit az orvosok a csapásra rég előkészítettek, köteles- ségszerü fájdalomba merült és a temetési előkészületekkel foglalatoskodott. Becker kisasz- szonyt csak gyászjelentéssel értesítették és miután távol lakott Budapesttől, nagyon későn jutott el hozzá a hír. . . Ha azonban éjjel utazna, talán a kellő időben érkezhetne a gyászházba, még mielőtt a hallottat utolsó útjára viszik. A máskor csendes,* szegény, öreg falusi kisasszony csodálatos módon hirtelen megváltozott ! Sötét, mély gyászban érkezett meg, ami már csak azért is nagy megbotránkozást keltett, mert semminemű rokoni viszonyban nem volt. a megboldogulttal. Es micsoda gyász volt ez? Hevenyészett, rendetlen rajta minden; meglátszik, hogy a vén kisasszony remegő kezeivel minden feketét, gyászosat előkeresett és válogatás nélkül magára öltött! Még csak lebegő gyászfátyola se volt! A sírástól nekivörösödött, duzzadt, durva arcza, kellemetlenül kivált a többi sápadtra puderozott arc ok keretéből. Karján egy újságpapírba göngyölt, nagy csomagot ezipelt. Könyökével nyitott magának utat a tömegben és igaz, mély fájdalmában térdre hullott a j ravatalnál. Melle zihált, a kétségbeesett zoko- ! gástól, még az se jutott, e-zébe, hogy patakként I omló könnyeit kendőjével letörölje . . így maradt mozdulatlanul, hóna alatt a csomaggal, a koporsó előtt leborulva ói zokogott ... folyton csak zokogott. . . Közönyös volt minden i és mindenki iránt, úgy hogy az özvegy és a [ rokonok inár sértve érezték maguknak kegyo- ! létükben és neheztelve suttogni kezdtek egymás I között. . . . A halottvivők letaposták ruháját, de nem emelkedett fel addig, mig a koporsót is megemelték ... Az udvaron még feltűnőbben | viselkedett . . . keztvütlen kezeivel széttépte I az ujságtakarót, melylyet vegyítve, amint éppen j a kertben vagy mezőn, tépte. . . . Ráhintette a j halottas kocsira, hol az előkelő, halvány I oi'czbideákkal rikító ellentétet kép ztek A | gyászünnepély rendezőjét, — aki a koszuruk i és a csokrok művészi elhelyezésén izzadva ! fáradozott, — ez az Ízléstelen részvét mélyen j felháborította. Mikor kenetteljes hangon igy j szólott: „Kérem a család férfitagjait!“ Becker j kisasszony előre rohant, hogy elsőnek jusson a gyász kocsi mögé A rosszal ás és méltatlanság moraja futott végig a sorokon, de Adél fájdalmában, — nem hallotta. A templomban a rokonok szorosan sorakoztak, hogy Adél tolakodását meggátolják, mégis sikerült neki az első padsorban helyet foglalni, hol némán el- rnerült tompa fájdalmában. . . Mintha az élet Ferii letemitel a Ugyanott egy tanuló fizetéssel felvétetik. ^ GÓZNER KÁLMÁNNÁL NAGYKÁROLY, Deák tér 12. szám.-----W LEGOLCSÓBB AN1 SZEREZHETŐK BE. “*8
