Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-31 / 44. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Színészet. Örömmel kezdjük az e heti krónikát egy őszinte bocsánatkéréssel, mely szól a nagykárolyi közönségnek, melylyel szemben legutóbbi referádánkban oly kíméletlenül hangoztattuk annak a ténynek lesújtó voltát, hogy a színház egy négy hetes saison első napjaiban már üresen áll estéről-estére, nagy szégyenére a város közönségének. Őszinte örömmel konstatáljuk, hogy szombat óta teljesen megváltozott a köz zönség hangulata és estéről-estére telt há- élvezi a jól sikerült előadásokat s reméljük, hogy látva a kedvező fordulatot most már az igazgató is letesz arról a szándékáról, hogy az eredeti tervtől eltérőleg egy héttel előbb fejezze be az őszi saisont. De amikor ezt az örvendetes tényt konstatáljuk, figyelmébe ajánljuk az igazgatónak, hogy belátva azt, mely szerint nem könnyű dolog a közönség rokonszenvét és érdeklődését felkelteni, vigyázzon is annak megtartha- tására és világosítsa fel kitűnő gárdáját arról, hogy az előadások előnyös voltát ne rontsák le oly ízetlenségekkel és karzatnak szánt túlzásokkal, mintaminőket a múlt héten elszenvedtünk. Sapienti sat... A múlt heti előadásokról a következőkben számolunk be: 23-án (szombat este) egy svéd szatirikusnak : Wied Gusztávnak „2X2=5“ czimü darabját adták. A darab különös czime nagy közönséget vonzott a színházba. A darab maga hidegen hagyott bennünket, mert előttünk idegen e darab miliője; mi nem tudtuk azt megérteni, hogy hogyan képes egy szabadgondolkozó arra, hogy elveit szegre akasztva, a klerikálisak vezére legyen, mi magyarok, hál’ Istennek, züllött politikai viszonyaink daczára sem sülyedtiink még ennyire. A darab főalakját (Abel Pál irót) Inke Rezső személyesítette. Már több Ízben volt alkalmunk e fényes qua- litásu színész sikereiről beszámolni, jelen alakítását még inkább bámultuk: egyszerű, természetes és ötletes játéka méltán vívta ki a közönség tetszését. Mellette Follinus főrendező kabinetalakitása vált ki. A férfiak közül még; Somogyi és Herczegh az említésre érdemesek pompás figura volt mindkettő. A nők, bár szerepkörük kicsiny volt, szintén jól állták meg helyűket. Markovics Margit pajkos játéka, Burányinó humoros alakítása, Czakó Miczi közvetlen és Gömöri Vilma bájos játéka tetszett. Pár szavas szerepében igazi realizmussal játszott Szilágyi. Méltán elmondhatjuk, hogy csak a kitűnő eladás enyhített valamit a darab fogyatékosságain. Vasárnap-délután a „Tatárjárás“ ment kiváló előadásban telt ház előtt. Este Planquette Róbert gyönyörű operetjét élvezte „táblás,, ház. Bállá Mariska Serpolette szerepében igen bájos volt, és úgy látszik a váratlanul jött telt ház nagyon jó kedvre hangolta. Dénes Ella Germainje méltóan sorakozott eddigi alakításai sorába. Szende Ferencz Henri marquis szerepében excellált, Inke Gáspár apó és Burányi Greniső szerepében szolgáltak reá derekasan a közönség elismerésére. Hétfőn a „Drótostót“ előadását is telt ház nézte végig. Az előadás maga, daczára az utolsó perczben közbejött szerepváltozásoknak eléggé simán folyt le, bár nem volt ez a társulat megszokott gördülékeny előadása. A kö- zözség kedvenczei ez este a kis Szelényi Lili és Burányi Bérezi voltak, akik a két kis tót gyermek szerepében igen kedvesek voltak. Bállá (Zsuzska), Burányi (Jankó) és Szende (Milos) igen jók voltak, Somogyi (Pfefferkor) j hamar beleélte magát hálás szerepébe Czakó titkárt ez este láttuk először színpadon és elismeréssel vagyunk alakító képessége iránt. Kedd este Ohnet ismert drámája : „ A vasgyáros,, ment táblás ház előtt. Színészeink teljesen érvényre juttatták e világhírű darab szépségeit. Első helyen kell megemlékeznünk a czimszerep kreálójárói: Szilágyi Ernőről. A lelki notivumok, indulatok finom alakítása s drámai játéka nagy hatást tett az egybegyült intelligens közönségre. Különösen a Il ik fel- nonás kezdő jeleneteiben tündökölt fényes tehetsége. Partnere: Markovits Margit Claire szerepében szintén osztatlan elismerésünket vívta ki. Főképpen vetélytársnőjével (Athénais : Gömöri Vilma) való jeleneteiben volt megindító játéka. A közönség a felvonások végével lelkes óváczióban részesítette a két főszereplőt, kik azt méltán meg is érdemelték. Mellettük | még Wirth Sári bájos játéka és Sipos tűntek I ki. Kár, hogy Sípost mostanában csak kicsiny szerepekben látjuk. Aitner Ilka, Burányiné és Rőnai nagyban hozzájárultak az est sikeréhez. Szerdán este a .Bőregér“ került szinre és a hires operett megfelelő közönséget vonzott. Az előadás egyike volt a legsikerültebbeknek. Balia M. méltó vezetése alatt gyönyörű összjátékot produkált a társulat. Dénes Ella gyönyörű hangja nagy hatással volt a közönségre, melynek tetszését Szende, Burányi, Rónai, Somogyi és Herczegh egyaránt kiérde - mélték, Sajnáltuk, hogy Lugossy Irén a her- ezog szerepében úgyszólván teljes tétlenségre volt nagymérvű indispositiója miatt kárhoztatva, holott tőle is sokat várunk, különösen amióta a „Drótostót“ Miczi szerepében annyira feltűnt ügyes játékéval és csinos hangjával. Külön ki kell emelnünk ez este kiváló rendezését és különösen a Il-ik felvonás remek kiállítását, ami a Rónai érdeme. A zenekar, mint rendel sen kifogástalan volt. Hajsinek karmesterről meg kell állapítanunk, hogy nálunk az „Operette“ városban ő a társulat egyik hatalmas erőssége. Csütörtökön este (28-án) Jókay Mór örök- szép drámáját „Az aranyember“-tadták. Örömmel kell konstatálnunk, hogy közönségünk mind nagyobb érdeklődést tanúsít a komoly darabok iránt. Az előadás szépen sikerült. A czimszerepet (Tímár Mihályt) Szilágyi Ernő adta s minden tekintetben kifogástalan volt, játéka öntudatos és őszinte! Mellette Noémi kreálója Czakó Miczi tűnt ki bájos alakításával. Tímeának, Markovics Margitnak különösen a harmadik felvonásban volt nagy sikere. Aitner Ilka, mint mindig, úgy most is nagyon jó volt. Inke; Kristyán Tódor személyesitője a Tímár ellen intézett merényied jelenetében fényes volt. Gömöri, Herczegh játékukkal nagyban hozzájárultak az est sikerének emeléséhez. Péntek este ,,János Vitéz“ meséje vonzott telt házat. Bállá (János Vitéz), Ínke (Bagói kitűnők voltak. A királyleány szerepében Dénes Ella ragyogtatta fényes tehetségét. Szelényi jó boszorkány volt. Wirth Sári (liuska) is igen tetszett. Azonban a nem megfelelő szereposztás egy kissé vontatottá tette az előadást. A jövő heti műsort lapunk hírrovatában közöljük. HÍREK. be a másikat. Tudtam, hogy baj lesz a hozománnyal, de hála Isten, én se estem ám a fejem lángára. (Bensőleg nevet.) Hogy ficz- kándozott a vén csaló a közjegyző előtt! De a rokonság mégis csak összerakott valahogy harminezötezer forintot, — a többire nézve úgy viselkedtem, mint egy grandseigneur. Igaz, hogy a váltó nem ér valami sokat, de ha a tisztelt apósom nem fizet a lejárat napján, úgy bepörölöm, mint a pinty. (A menyasszonyára néz.) A kicsike egészen csinos, kár, hogy ilyen szédelgő famíliába keveredett. 3. A vőlegény apja. Tizenötezer forinttal kevesebbet kaptunk, mint amit megígértek, — de utóvégre ez is több a semminél. A tizezer forintból, ami a fiam hozományából nekem jutott, kifizetem a legsürgősebb adósságaimat. .. 4. A vőlegény anyja (Nagyon hideg és előkelő nő.) Nem tudom, hová tette a fiam a szemét: ez a kisleány egy csöppet se csinos. Milyen sovány — és a szeme bizonyisten viz- szinü .... (Sóhajtva.) Nem ilyen partiról álmodtam, mikor Bandi kitüntetéssel tette le az első alapvizsgát. Azt hiszem vasfüzőt visel, s az egyik válla magasabb, mint a másik. És még hozzá valóságos liba, öt hónap óta nem hallottam tőle egy okos szót. Pedig a henczegése után ítélve, azt hinné róla az ember, hogy valami herczegkisasszony. (Erélyesen.) No majd lesz rá gondom, hogy, hogy az ostoba gőgjétől megszabadítsam! 5. A menyasszony nagynénje, (aki a meghalt édesanyát helyettesítette.) Jó kis házasság lesz, — a fiatal nagysága még egy rántott levest se tudni megfőzni az urának. Micsoda nevelés, micsoda nevelés 1 Az én időmben minden leány a konyhában töltötte a fiatalság javát, — ezeknek a kis zöldségeknek egynben se áll az eszük, minthogy hálózzanak és pikáns regényeket olvassanak. Azért hall az ember annyi boldogtalan házasságról. Addig legyek én szegény asszony, amig ezek jól élnek, — fogadok, hogy két esztendő múlva a törvényszék fogja fölbontania házasságokat. Csak arra vagyok kiváncsi, hogy melyikük csalja meg előbb a másikat ? Oly szende arezot vág, mintha sejtelme se volna arról, hogy miből is áll voltaképp a házasság, pedig ............ 6. Az egyik koszorú sleá nyanyja. Lám, az a sovány béka már tudott magának férjet fogni, mig az én Iluskám.......Pedig a ki sujjában külömb, mint az a kiállhatatlan teremtés. (Elégedetten.) A vőlegény többet nézi őt, mint a menyasszonyát, — no azt könnyen elhiszem, hogy az én kis lányom jobban tetszik neki. Hogy egy fiatal lányban abszolúte ne legyen semmi báj! Szegényke a boldogult anyjára hasonlít----az se igen járt ott, ahol a szépséget osztogatták. (Meggyőződéssel.) Olyan orra van, mint valami szakacsnénak.... (Az orgona hangjai megindító bugással tölti be a templom hajóját. A színes ablakokon aranyos napsugár ömlik be. A pap áldólag terjeszti szét a kezét. Egy tízéves kis lány, a menyasszony húga hangosan zokog.) 7. A menyasszony. (Szive dobog, a szeme megtelik könnyel. Ügy érzi, hogy végtelenül boldog s hogy boldogságában mindenki részt vesz. Szőke fejét gyöngyvirágillat folyja körül, a szemét behunyja, mintha álmodnék. Semmitse lát abból, ami körülötte történik, csak azt érzi, hogy az élet csupa gyönyörűség és poézis.) r h édes anyuskám, aki az égből tekintesz le rám, imádkozz érettem .......Imádkozz, hogy mindig igy szeressen, mint most... mindig ily boldog legyek, mint most__s én le gyek mindene ezentúl, a hogy ő is mindenem a világon. ............. Cs ak egy virágszálat. A mi ősi megyeházunkban, ahova leérkezik kilencz minisztérium, nyolezvanhat társ- törvényhatóság, ezer falu csipp-csup és nagy csup ügye, ahol az akta gyári mennyiségben készül a vármegye kurilis nyelvén, a közigazgatás nomenklatúrájának szabványain: az ősi helyen ebben a napokban egy pelitikus és minket megindító rendelet született. Az alispán ur adta ki ezt a rendeletet a megye valamennyi főszolgabirájához s jelige : „csak egy virágszálat!“ Azt mondja az alis- páni rendelet, hogy nemsokára virágokkal lesz ékes a temető s ha a kegyelet csak egy virágszállal köt kevesebbet a szeretet, a kegyelet koszorújába és ha csak egy mécsessel kevesebb fog égni a sírokon, ha ezt a mécsesnek, ha ennek a virágszálnak árát fölajánlják a tüdőbetegeknek: akkor száz meg száz emberi élet halódó mécse pislog föl újra irgalmuk nyomán. Ezt mondja a mi vármegyénk alispánja egy a főszolgabíró urakhoz intézett rendeletében. Mondja ezt alispánunk a belügyminiszter hivó szózatára. Moudja ezt a szegénysorsu tüdőbetegek érdekébon. A kérelem végig fog hangzani egész megyénkén ! Már halljuk is itt-ott, hogy az alispáni rendelet nagy visszhangot keltet. A szegénysorsu tüdőbetegekért buzgó József Szanatóri um Egyesület száz gyüjtőtáskánál többet küldött vármegyénkbe. Ezeket a táskákat a főszolgabíró urak kérelmére irgalmas szivii úri hölgyek veszik kezükbe, sok megyebeli községünkben a községi elöljáróság fog gyűjteni és megindul vármegyénkben, valamint a többi vármegyében is országszerte a gyűjtés, hogy A leniobb kfihnok gózner Kálmánnál fi ityjv-*L"u rvcm»|^wnv Nagykároly, Deák tér 12. szám. = Ugyanott egy tanuló fizetéssel felvétetik. “91 SHP LEGOLCSÓBBAN SZEREZHETŐK BE.
