Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-24 / 4. szám
Nagykároly, 1909. Január 24, 4. szám XXXlí. évfolyam. POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő || a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők jj közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. az. NAGYKÁBOLYBAN Jókai-utcza 2. az. Talephon 59. szám. Telephon 56. szám. fószf:rkesztó: DR. PILIST ISTVÁN, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR ANTAL ISTVÁN Megjelenik minden vasárnap. . : ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy érre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. .Nyilttér“ sora 40 fillér TEST VÉRE IN KHEZ. Egy időben úgy megijedtünk, minta vérét vesztő ember. A nagy szállitóhajók tömegekben szállították át a magyart a tengertulra. Valóságos népvándorlás indult meg. Egész vidékek kezdtek elnéptelenedni. Gazdasági fejlődésünk megakadt. A német es angol hajóstársaságok verekedtek rajtunk. Szervezetünk előbb észrevétlenül, később nagyon is észrevehetően gyengülni látszott. És ha ez sokáig igy tartott volna: pusztaság lett volna szép Magyarország, mint hódoltság után. Ez a kivándorlási láz már megszűnt. Gazdasági okok idézték elő főképpen, azok is szüntették meg. A nagy amerikai fellendülés és a mi gazdasági elmaradottságunk csinálta s az amerikai válság állította meg. Most már a hajók kevesebbet visznek és több embert hoznak. Azelőtt a kivándorlók vittek hirt mirólunk, most a visszavándorlók regélnek tőlünk elszakadt testvéreinkről. Az elvérzéstől való ijedtség s a kivándorlásban való egyoldalúság megszűnvén : most már nyugodtan beszélhetünk az amerikai magyarság dolgáról. Tapasztalatok állnak mögöttünk. Szemlélődhetünk. Levonhatjuk a következtetéseket. Eltekintek a pénzügyi vonatkozástól. TÁRCZA. Versek. Titkolt dalok. I. Ne félj te tőlem, én nem bántalak. Panaszos jajszó még nem bontja álmod. Hulló könyűmet soha meg nem látod ... Más megátkozna, ón megáldalak. Az utadon vigan eredj tova, Felejts kaczagva, könnyű szivvel engem. Hogy összetépted s eldobtad a lelkem: Nem vetem én a szemedre soha . . . n. Óh, egyszer a kínnak is vége szakad! Ha megvetik a hideg, siri ágyat És rám adják a menyasszonyruhámat: Óh, akkor a kínnak is vége szakad . . . És egyszer majd neked is eljön a vég. Kergetni űzni fog felém a vágyad És fölkeresnéd csöndes nyoszolyámat — Ha egyszer majd neked is eljön a végi Irta : Lengyel Zoltán, országgyűlési képviselő. Kivándorlóink rengeteg milliókat küldenek haza. Ez igaz. De sokat vittek ki is. És még többet jelentett az elveszett munkaerő. Ennél is többet az emberanyag: sok-sok derék honfitársunknak örökre való kiválása a nemzettestből. Nem kutatom ezúttal az okokat sem. Könnyű megtalálni: a magas munkabérek, a vállalkozó szelleműek részére Amerikában nyíló széles terület, a hajóstársaságok agitácziója s ezenkívül sok embernél a tönkremenés, a büntetéstől való ti lelem, az uj élet után való vágy. Jó, vagy rossz okozta távozását: kikapcsolom ezúttal. Vegyük a helyzetet állandónak. Mondjuk, hogy a magyarnak ezentúl két hazája van. Egyik, amelyben otthon van, de nincs szabadsága. A másik, amelyben szabad, de nincs otthon. Az egyik, ahol úgy ahogy, magyar a közgazdasági élet, de kevesebb a munkaalkalom és kisebb a kereset; a másik, ah>r nem magyar a gazdasági élet, de jobban és többet lehet keresni. Magyar fajunk sok nehézséggel küzd a világon. Kis nemzet vagyunk, rokonok nélkül. A világhatalom védelme, a világ gazdaság nagy összeköttetései nem adnak szárnyakat az egyéni igyekezetnek, taláVisszajöttem. Én ittaui a Halál poharából. Egy őszi éjen, csöndesen, magátul, Lassú veréssel megállóit a szivem. Szemem tükrén rut, vérvörös, vad árnyék Szilaj, kavargó halálharczot járt még — Aztán megsimult halványan, szelíden. Aztán sötét lett. Jó volt igy pihenni. Érezve, hogy már nem jön semmi, semmi, A szenvedés, hogy elmarad mögöttem ... Akkor jajongva, sirva rámborultak. Halót szivemre könyek, csókok hulltak S én kárhozottan, busán — visszajöttem. mi. % A „halál hírnöke.“ Irta : Pozsonyi Gábor. — A „Szatmármegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Sajátságos gondolatok szállják meg azt, aki iszi alkonyaikor magános szobájában ülve, lékonyságnak, nem adnak támogatást a munkának úgy, mint az angol fajnál. Be vagyunk ékelve a szláv és németfajok világharczának tűzvonalába. Egy ezredév óta a népvándorlás, a tatárdulás, a keresztesháboruk, a török veszedelem s most a germánok s a déli és északi szlávok küzdelmei hazánk testén futnak keresztül. össze vagyunk kötözve idegen és erősebb fajokkal, amely lekötöttség, mig egyrészről erős záloga a külső bonyodalmak elkerülésének, másrészről azonban fejlődésünknek nagy akadálya. így a magyarság élete örökös harcz és nehez megpróbáltatások sorozata. Hogy el nem pusztulunK: fajunk életerejének fényes bizonyitéka. Hogy mégis fejlődünk : a jobb jövőnek biztositéka. Gyarmatunk nincs. Az élet ezernyi vonatkozása azonban sok embert kényszerít arra, hogy idegenben próbáljon szerencsét, más országban keresse boldogulását. Ezek eddig szétszóródtak, elvesztek ránk nézve, beolvadtak más nemzetekbe nyomtalanul. E tekintetben tehát az Egyesült Államokban való tömörülés nagy jótétemény. De egyébként is. Sokat tanul az, aki ott él. Amit mi oly igen nélkülözünk: a dehallja a hulló száraz falevelek zörejét, látja az estfényt .aszkóros vörössel eltűnni az éj homályába. Önkénytelenül elkomolyodik, az emlékezés szárnyain visszaszáll a múltba, átéli mégegyszer létének eltűnt örömeit és bánatát. Majdan lerántani törekszik a jövő rejtélyes fátyolét; sző terveket, melyeknek szentelni kívánja egész jövőjét s látni véli a küzdelmeket, melyeket még át kell élnie czéljainak elérése kedvéért; eközben szobáját sötét homály lepi el, de azért szövi tovább terveit; összevonja szemöldökeit, mikor a nehézségek riasztólag merülnek fel előtte, vagy pedig derült, csöndes mosoly száll ajkaira, mivel teljesülő vágyainak fátyolkópei kezdenek előtte derengeni. A mély csöndben, mely környezi, mindinkább kidomborulnak a bűvös képek. „Tik, tak, kip, köp“, hangzik akkor mellette tompán, rejtélyesen. Az álmadozó ábrándjaiból felébred. Mi ez? kérdi önmagától, megdöbbenve. Ah, a szép álomképek eltűntek egyszerre, mint egy daemoni hatalom szavára s helyüket az előítélet, a babona rémei foglalták el, megfagyasztva a vért ereiben, kiűzve őt csendes szobájából. Ki tudja, minő gondolatok gyötrik ? Lépjünk be mi az elhagyott, sötét szobába Alant jegyzett farsangi czikkek olcsó árak mellett kaphatók u. m.: csipke, szalag, virág, keztyü, fiizö, legyező, pipere szappan, parfüm, púder, berliner báli belépő, selyem és gáz schál, hattyu- prém, nyakrüs, berliner és batiszt blouz, női fehér alsó alj, menyasszonyi koszorú, fátyol, divatos melltü, gyöngy, női és férfi nyakkendő, pula férfiing és még sok e szakmához tartozó czikkek P g^K -g x nn ry XT' Xfc T 'W’ Á nrl noldivat, kézimunka-, játék- és rövidárn kereskedőnél w JU X JL Ma maa XI. X XNI A MA^ Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. gy Ugyanott egy tanuló felvétetik. TjBfi 42—
