Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-06-21 / 25. szám
SZATMARMEGYEI közlöny — Községi és körjegyzők gyűlése. A magyar- országi községi- és körjegyzők orsz. központi egyesülete folyó hó 29-én d. e. 9 órakor Budapesten a vármegye székházában rendkívüli közgyűlést, ezt megelőzőleg junius 28-án ugyanott választmányi ülést tart. Ez alkalommal foglalkoznak a jegyzők az uj adójavaslatokkal is. A közgyűlés tárgysorozata a következő : A belügyminiszter leirata a községi és körjegyzők gyermekei és árvái számára létesítendő internátusok állami támogatásáról. A Magyar Gazdasszonyok Orsz. Egyesülete pártolás végett megküldötte a községi jegyzők leánygyermekei számára száz alapítványi hely létesitése iránt a belügyminiszterhez intézett kérvényét. A községi és körjegyzők Erzsébet királyné orsz. segítő egyesülete alapszabályainak megalkotása. A belügyminiszter leirata a községi közigazgatási szakkönyvtárak létesítéséről. Az elnökségnek az adóreformra vonatkozó előterjesztése. A lemondás folytán megüresedett egyesületi főjegyzői állás betöltése. — Az északkeleti vármegyék szövetkezetének szövetsége a Szatmár melletti Halmiban tartotta meg a napokban közgyűlését, György Endre volt miniszter elnöklésével. Az elnök a kisemberek sorsának javításával foglalkozó tartalmas beszédet mondott. A gyűlésen 75 szövetkezet volt jelen. Valkovics János ügyvezető titkár kimerítő jelentést tett a szövetkezet évi működéséről. A jelentések és számadások tudomásul vetele után Kovácsy Miklós értekezett arról, hogy miként lehetne a vármegyei közpénzek valamely kisebb részét hitelszövetkezetek csatornáin át a nép anyagi támogatására felhasználni. Diamad Lajos plébános gazdakörök alakításáról, végül Kocsik József sonkádi ref. leikész a szövetkezeti tisztviselők nyugdijának kérdéséről beszélt, ezt azonban nehéz kivitele miatt a napirendről levették. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselő-testülete vasárnap délelőtt két rendkívüli közgyűlést tartott. Egy választó közgyűlést Ilosvay Aladár és egyet Debreezeni István polgármester elnöklete alatt. A választó közgyűlésen a megüresedett I. oszt. irnoki és az ennek betöltése által esetleg megüresedő II. oszt. irnoki állás volt betöltendő. Az elnöklő Ilosvay Aladár üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, bizalmi férfiakul és egyúttal jegyzőkönyv hitelesitőkül Dr. Antal István, Komáromi István, Marián Ferencz, Sándor György és Somossy Miklós képviselő-testületi tagokat kérte fel, mig szavazatszedő küldöttségi tagok Csipkés András elnöklete alatt Spitz Antal és Szalay Bálint lettek. Azonban egyik bizottságnak sem kellett munkálkodnia, mert a Rooz Samu, Stormájer Ferencz, Deb- reczeni István és Dr. Adler Adolf által megejtett candidátió után I. oszt. írnokul Tóth Sándor, II. oszt Írnokul Reszler Antal szavazás nélkül közfelkiáltással megválasztattak, kik a hivatali esküt azonnal le is tették, mire az alispán a választó közgyűlést berekesztette. Az alispán távozása után Debreezeni István polgármester vette át a még választó gyűlés előtt megkezdett, de félbeszakított közgyűlés elnöklését. E helyütt sajnálattal kell megemlítenünk ismét azt az anomáliát, a melynek e helyen már több ízben kifejezést adtunk, hogy a képviselő-testület tagjainak egy nagy része, absolute semmi érdeklődéssel nem viseltetik a közgyűlési ügyek iránt, mit ismét fényesen igazolt a jelen gyűlés, amikor a tárgysorozat második pontjának tárgyalásához, melyhez törvény szerint városunkban 82 bizottsági tag jelenléte és névszerinti szavazás szükséges, össze kellett fogdosni a szavazáshoz még mindig hiányzó számú bizottsági tagot, emlékeztetve egy kissé a jelenleg divó parlamenti szokásokra. A gyűlésről részletes tudósításunk a következő : A napirend előtt polgármester kegyeletes szavakkal parerítálta el a képviselő-testület egyik minap elhunyt buzgó tagját Kaufmann Mártont és indítványára a közgyűlés elhunyta alkalmából részvétét jegyyőkönyvileg örökítette meg és ezt az özvegygyei közölni rendelte. Bejelentette egyszersmind, hogy helyére Lutz Ignácz dr. hivatik be, a legtöbb adót fizető képviselő-testületi póttagok közül. A kultuszminiszternek a főgimnázium hiányainak megszüntetése tárgyában kelt leiratára vonatkozólag a tanács és pénzügyi bizottság javaslatához képest elhatározta a képviselő-testület, hogy mivel fedezet hiányában a pótlásokról saját maga nem gondoskodhatik, e czélra szükséges 4600 koronának állami segélyképen leendő elnyerése iránt szükséges lépések megtételére a polgármestert felhatalmazza. Bejelentette a polgármester, hogy a közel napokban leleplezett Kossuth-szobrot a város gondozásába átvette. A tárgyhoz Dr. Jékel László szólott hozzá, kinek indítványára a közgyűlés első sorban Debreezeni István polgár- mesternek, továbbá mindazoknak, kik az ünnepély fényét emelték közreműködésükkel és megjelenésükkel, jegyzőkönyvi köszönetét szavazott és megbízta polgármestert, hogy ezt nevezetteknek tudomására hozza. A magunk részéről, midőn ezen indítvány helyességét elismerjük, szintén nem mulaszthatjuk el, hogy e helyen is ne adjunk kifejezést elismerésünknek Debreezeni István polgármesterrel szemben, mint aki fáradságot nem ismerve éjjel-nappal dolgozott, küzdött az ünnepély érdekében és akinek legnagyobb érdeme van abban, hogy ez ünnepély örökre felejthetetlen szép emlékként fog élni Nagykároly város polgárságának és a részt vett vendégeknek emlékezetében. A közgyűlés névszerinti szavazással 84 szavazattal 2 ellenében elrendelte a néhai Báthory Bertalan és Jelinek Rozália féle rendeltetésükre már fel nem használható utcza- nyitási alapoknak a színkör építési költségek részbeni fedezésére leendő felhasználását, a mint ez a megelőző közgyűlésen már elvben elhatároztatott. A Nagykároly—margittai h. é. vasút engedményesének, Dr. Farkas Imre budapesti lakosnak azon kérelmét, hogy az eredeti tervtől eltérőleg csak Peérig vezetendő vonalra szavazzon meg a közgyűlés 60.000 korona hozzájárulást, a képviselő-testület teljesíthetőnek nem találta, mert Nagykároly város igényeit és érdekeit csak egy Nagykárolytól Margittáig közvetlenül vezetett vasút elégítené ki és hozzájárulást csak egy ilyen vonalra helyezhet kilátásba. A Gózson-utczai lakosoknak utczanyitás iránt beadott kérelme folytán Papp Béla indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy e kérdésben egyelőre végleges határozatot nem hoz, hanem utasítja a városi tanácsot, hogy ennek a város nagyobb megterheltetése nélkül leendő eszközlésének kivihetősége iránt a költségvetés tárgyalása alkalmával az addig eszközlendő előmunkálatok megtétele után tegyen jelentést. A belügyminiszter leirata folytán a közgyűlés tudomásul vette, hogy Debreezeni István polgármester a Nagykároly—somkuti vasútnál felügyelő-bizottsági, a Nagykároly—Mátészalka —csapi vasútnál és a „Nagykárolyi TakarékE énztár-Egyesület“-nél igazgatósági tag, hogy •emidor Ignácz rendőrkapitány a „Központi Takarékpénztár“ részvénytársaságnál felügyelő- bizottsági tag, Illés József mérnök a „Nagykárolyi Hitelbankinál felügyelőségi tag, Feifer Ede számvevő a „Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank“-nál felügyelő-bizottsági s a „Birtokossági malom r. t.-nál“ igazgatósági tag, végül hogy Lutz György városi gazdasági tanácsos a „Birtokossági malom“ r. t.-nál és a „Fillér-bank“ szövetkezetnél igazgatósági tag nyugtalansága régen ismert dolog. A rákról majdnem miden paraszt gyermek tudja, (már t. i. aki rák-lakta patak mellett él), hogy rek- kenő levegőben, zivatar-felhők felvonulása előtt, nyári éjjeleken kijön a vízből és nyugtalanul mászkál ide-oda a fűben. De megteszi ezt a esik is . . . Sajnos dolog, hogy a legyek és a szúnyogok is jóelőre megéreznek minden esőt, sőt minden borulást is. Az utóbbiaktól afféle időkben este jóformán menekülni sem lehet, olyan tömegekben és olyan dühvei ostromolják az embert és állatot; a szúrásaiktól származó daganatoktól fél-éjjeleken át álmatlanul ietreng ágyában az ember. De a szobákban garázdálkodó legyek sem nagyon maradnak mögöttük; valóban igen megbízható, nagyon olcsó, de ki- állhatatlan barometrumok ezek is. Mihelyt a levegőnyomás csökken, a közönséges házi légy, mely különben sohasem kellemes, tolakodását a végletekig viszi. Még ha kevés van is belőlük a szobában, olyankor azt hinnők, hogy százával vannak; mert úgy látszik, mintha titokzatos parancsszóra valamennyi azt az életfeladatot tiizte volna ki magának, hogy makacs kitartással fülünket, orrunkat orstromolja. Még talán a közönséges házi légynél is pontosabb időjós a Stomaxys calcitrans, melyet a legtöbb ember a házi légygyei téveszt össze és innen van, hogy sokan váltig azt bizonyítják, hogy a házi légy is tud csipni. A Stomaxys calcitrans szobánk ablakán jóformán csak borús idővel, vagy ezt megelőzőleg szokott megjelenni. Arról ismerünk rája, hogy fejéből egy tűfinomságu, fullánkforma szúrókészülék áll egyenesen előre, mely mindjárt az első tekintetre a katonapuska kiálló szuronyára emlékeztet. Ezzel azután hatalmasan tud szúrni. Legszívesebben az ember lábát támadja meg; ha másképen nem lehet, a harisnyán át. Ez a légy-faj mindig olyankor szúr, midőn az idő kedvezőtlenebb állapotba megy át; egyébkor nyugodtan szokott üldögélni a fák lombján, törzsén vagy az épületeken. De nemcsak ez a légy-faj szerepel mint olyan, amelyiknek vérszopó kedve eső előtt szokott felébredni, s mihelyt egyet fordul az idő, ha mindjárt még a szemhatáron sem jelentek meg a felhők, — Isten tudja, honnan, honnan nem — jobbról-balról egyszerre csak előbukkannak és kivált testünknek a Naptól elfordult oldalán, a nap- és esernyők lefele fordított részén, tuczatszámra telepednek le és kilesik az alkalmas pillanatot, mikor nyakunk, arczunk, vagy kezünk fedetlen részén egy csepp vért szerezhetnek maguknak. Az esőpöcsökről, vagy esőlégyről szólok itt, melyet már Linné is, mint pontos időjóst ismert. Ez a faj nagyon jól tud egyébiránt a vékony nyári ruhán is keresztül szúrni, amivel kivált a könnyű öltözetű hölgyek haragját szokta teljes mértékben magára zúdítani. Néha azonban a magunk testében székelő szimptomákat is a rovaroknak rójjuk fel. Vannak ugyanis éjjelek, mikor nemcsak egy-két, hanem majdnem minden ember a miatt pa- naszkodik, hogy milyen nyugtalan éjszakája volt a — bolhák miatt. Ezek az, éjjelek tényleg felhős idő beálltát jelentik. Ámde aki nem restell gyertyát gyújtani, tudomást szerezhet magának a felől, hogy bolha tulajdonképeu nem is mutatkozik ágyában, noha valósággal olyan szúrásokat érzett és érez mindenfelé, mintha száz bolha gyakorolná magát rajta. Ez a különös módja a viszketésnek idegrendszerünk specziális állapotából származik és a gyengébb álmuakat kedvezőtlen időjárás beállta előtt annyira felizgatja, hogy fél éjszakán át nem hunyják be szemüket, hanem egyik oldalról a másikra hányják-vetik magukat. Az a mohóság, melylyel bizonyos rovarfajok éjjeli zivatarok kitörése előtt elhagyják szokott rejtekhelyeiket és egész rajokban szállnak fel a tikkasztó levegőbe, hathatós tényező az ő földrajzi elterjedésük érdekében. Hány vacsoránál ülő társaságnak gyűlik meg a baja a sok alkalmatlan kis vendéggel, melyek tuczatszámra hullanak a tányérba. Legnagyobb mennyiségben a Harpalus geniushoz tartozó futó-bogarak és a Coriza-féle vizipoloskák hatolnak be olyankor a szobába. Ezt a jelenséget éppen olyan esőprognosztikon-számba szokta venni a nép, mint azt, ha a fecskék állandóan és tömegesen a föld színe táján repülnek. Nyilvánvaló, hogy a kitörő zivatar millió meg millió rovart fog a levegőben rajzásban találni és zugó szárnyain tömérdek sokat fog belőlük eredeti lakóhelyüktől messze, talán idegen országokba is elragadni. Az állatok amaz ösztöne tehát a faj fentartására és eltertisztelettel értesíti a n.é. közönséget, hogy Kossuth® MATT-KÉPEKkészíti, még pedig a legmélíányosabb árakon! utcai műtermében XJ'TP is a legszebb kivitelben
