Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)

1908-05-31 / 22. szám

POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁBOLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 59. szám. Telephon 56. szám. FŐSZERKESZTŐ: DR PILISY ISTVÁN, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN. ■■ : Megjelenik minden vasárnap. - .--■-.rt­ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fii. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 koronu Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér ÜNNEP UTÁN. Nagykároly. 1908. május 31. — ő — A lázas előkészületek, a nagy ide oda kapkodás véget értek. Az ün­nepség perczei elreppentek és levetve az ünnepi gúnyát és hangulatot, ismét bele vegyülhetünk a mindennapi élet forgata­gába. Büszkén tekinthetünk azonban vissza a lepergett napokra, mert meg­mutattuk az országnak, közeli és távoli szomszédainknak, hogy mi is ki tudunk rukkolni, ha akarunk és összetartunk. A lefolyt ünnepségekre mindenkor büszkén fog visszatekinthetni Nagykároly városa, az mindenképen méltó volt hazánk azon legnagyobb alakjának emlékéhez, a kinek városunk kellő közepén oltárt emeltünk. Lapunknak a Kossuth-szobor leleple­zése napján kiadott rendkívüli számában részletesen megemlékeztünk a nagy nap több jelentősebb mozzanatáról, e helyütt csak egy momentumát akarjuk annak ki­emelni egyrészt a magunk megnyugtatá­sára, másrészt mások tájékoztatására. Günther Antal igazságügyminiszter ugyanis oly ritka melegséggel és jóaka­rattal emlékezett meg rólunk elbucsuzása alkalmával, hogy nem mulaszthatjuk el ezt egy kissé összhangzásba nem hozni váro­sunk egy nagy vágyának megvalósitha- tása érdekében megkezdett actiónkkal, a nagykárolyi törvényszék megvalósításának kérdésével. A kérdés, mint bizonyára is­meretes lapunk olvasói előtt, a közeli na­pokban az igazságügyi tárcza tárgyalása alkalmával a képviselőházban is szóba jött. Papp Béla városunk országgyűlési képviselője vetette fel a kérdést az igaz­ságügyi szervezet tervbe vett reformjának tárgyalása közben és Günther Antal igaz­ságügyminiszter a tárczája körében elhang­zott felszólalásokra válaszolva e kérdést is érintette, kijelentvén, hogy „a nagy­károlyi, valamint a fehértemplomi törvény­szék kérdésével csak akkor foglalkozik, mikor a perrendtartás megalkotását életbe­léptető törvény lesz napirenden, mert csak ezzel kapcsolatban határozhatja el magát, hogy a judikatura érdekében, mely tör­vényszéki kikerekitéseb'e, esetleg, mely törvényszékek felállítására lesz szükség.“ Kijelentette egyszersmind azt is, hogy a perrendtartás tervbe vett reformjáról szóló és már hónapokkal ezelőtt elkészített és bizottságilag is tárgyalt törvényjavaslatot esetleg még a nyári szünet is tárgyaltatni szándékozik. Tudjuk jól, hogy az uj perrendtartás oly nagy tömegét az ügyeknek háritja át a törvényszékekre, mely nagyobb mun­kamegterhelést a rendkívül elfoglalt szat­mári törvényszék lebonyolítani nem képes és igy a nagykárolyi törvényszék felállí­tása teljes mértékben indokolt, a mely körülményt már úgy a szatmári törvény­szék, mint a debreczeni tábla felemlítette e kérdésben az igazságügyminiszterhez beadott felterjesztésében. Ha már most ehhez a judikatura érdekében illetékes helyen már közölt körülményhez hozzá­vesszük azt a jóakaratot, melylyel az igazságügyi kormány városunk iránt vi­seltetik, nem is táplálunk vérmes remé­nyeket, a mikor annak a meggyőződésünk­nek adunk kifejezést, hogy törvényszé­künk kérdése a megvalósulás stádiumában van és hogy most már folytassuk inten- sivebben a megkezdett munkát, most ne hagyjuk elaludni á kérdést és akkor meg­valósíthatjuk évtizedes álmainkat és egy nagy lépéssel vihetjük elő városunkat a fejlődés és izmosodás oly régen eredmény­telenül taposott utján. TÁRCZA. Kaszacsengés. Magyar kasza, tudja az ég, Mily varázs van benne, Hogyha csendül, akárcsak egy Szent imádság lenne. A magyar szív benne lüktet, S öröm, sötét bánat: A kaszának csengésében Uj visszhangja támad. Érzed hegyen, erdő mélyén, A hol örök csend ül, S a nagyváros ziirzajában, Ha a kasza csendül. Játszik veled bűvös zsongás, Vájjon mi is lelhet? S rég feledett nóták hangját Kapja meg a lelked. Rég feledett csendes álmok, Tűz, mely már nem lobban, S mégis, mégis érzed, a szív Hevesebben dobban. Mig aztán egy forró könycsepp Felráz álmaidbul, így van, ha a kaszacsengés Vándorútra indul. Feleki Sándor. A komédiás. írttá: Vértesy Gyula. A „Szatmármegyei Közlöny“ eredeti tárczája. A vizsgálóbíró rágyújtott egy szép sárga trabukkóra s oda szólt az írnoknak: — Nem kell mindent belevenni a jegyző­könyvbe, amit ez a komédiás összefecseg. Csak a lényeget. — De kérem tekintetes uram, épp ez a dolog lényege. Nem menteni akarom önmagam. Csak azt akarom, hogy meg értsék az urak, miért öltem meg a feleségemet. — Hát beszéljen, bánom is én 1 — Csodálatos t eremtés volt ő, biró ur, nagyon csodálatos. Máig sem tudom, hogy mi volt: angyal-e, ördög-e? A teste talán mégis az ördögé volt. A leikébe nem láthattam bele. Mikor kirepült a testéből, azon a kis nyíláson, amelyet az én késem vágott hófehér mellén, még akkor sem láthattam. Most se tudom fehér volt-e, vagy fekete ? Talán majd ha odafent vagy odalent találko­zunk, „akkor megtudom az igazi színét. O csodálatos teremtés volt, én pedig gyáva és ostoba voltam. De hát hol van az a szerel­mes ember, aki elég bátor a lemondáshoz és aki elég okos ahhoz, hogy belássa, hogy va­laki, akit szeret, nem neki való. Legalább is nem feleségnek. De ha látta volna, biró ur, milyen szép volt! Milyen szép! A szeme olyan ártatlan, olyan tiszta fényű volt! S a hangja! Mintha tündérharang csengett volna! S a járása, a mozdulata, a táncza: csupa ritmus, csupa köl­tészet és mellé csupa érzékizgató, szilaj má­mor 1 A ki látta, elvesztette az eszét. Hát még aki szerette, aki nein csak . bírni akarta, de be­csületesen, lélekkel, túláradó szívvel szerette! Úgy, ahogy én! És ez az édes, bájos, bűvös teremtés min­dennel és mindenkivel az életben csak játszott. Úgy született, hogy ne tudja az életet komo­lyan venni egy perczig se. Nem is vette. Játszott a szerelemmel is, napernyő, nyári ing, férfi fél mellény, kertiszék, női- és férfi nyakkendő, nyári gyermek játék, harisnya, keztyii, utazó kosár, gyer­mek kocsi, gallér, kézelő, torna ing, sapka, öv, virág, csipke szalag, baba kelengye, fekete és szürke angol ruha festék POLITZER IGNÁC Z, url. nöidivat, rövidáru, Játék- és kézimunka kereskedőnél Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. lónál m von és rali! olcsón Móló:

Next

/
Thumbnails
Contents