Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)

1908-09-13 / 37. szám

Ü SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY elhelyezése érdekében tanfelügyelő a tárgya­lást a helyszínén megtartotta. Czilli György fényi, Lukács Mihály nagy­károlyi, Pávai György nagydobosi és Tima Géza csengeri tanítóknak a vallás és közokta­tásügyi miniszter a magyar nyelv sikeres ok­tatásának elismeréséül 200—200 K pótdijat adományozott. A városunkban rendezett szlöjd-tanfolyam- ról a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg előadó, mely után referált számos iskola államsegély-ügyéről és több e ressortba tartozó ügyről, melyek közül csupán a vetési iskola mizerábilis állapotáról emlékszünk meg, amely község elöljárósága utasittatott, hogy egy éven belül megfelelő iskolaépületről gondoskodjék. Rendes szokás szerint az árvaszéki ügyek referádája következett volna ezután, — de mivel Czilli György törvényhatósági állatorvos­nak sürgős teendői miatt távoznia kellett, elnök kivételesen őt szólította fel jelentéstételre. Előadta Czilli, hogy az állategészségügy elmúlt hónapban kedvezőtlen volt, amennyiben lép- fene, veszettség és sertésvész-esetek szokatlan számban fordultak elő és csak kevés községet lehetett zár alól feloldani. A ragadós állatbetegségek közül újabban felléptek: lépfene 17, veszettség 7, juh-himlő 2, sertésorbáncz 2 és sertésvész 9 községben. Jelentette továbbá, hogy a földmivelés- ügyi miniszter augusztus 1-től kezdődőleg a husvizsgálatnak országos rendezéséről szóló rendeletet bocsátott ki, (melyet lapunkban már részletesen ismertettünk. Szerk.) Ez a rendelet intézkedik a szükséges közvágóhidak felépítése, berendezése, kibővítése és husvizsgálók kiké- peztetése stb. iránt, továbbá nagyobb közsé­gekben és városokban hatósági husszékek fel állítás áról. A husvizsgálat rendezését szabályozó mi­niszteri rendelet szerint a közigazgatási bizott­ságra az a feladat háramlik, hogy megokolt előterjesztéseket tegyen a földmivelésügyi mi niszterhez arról, hogy mely községek bírnak azon kellékekkel, amelyek folytán közvágóhíd felállítására és fentartására kötelezendők, to­vábbá előterjesztést tegyen azon esetben, ha valamely község a fenforgó szükség daczára a közfogyasztásra szánt kisebb állatok levágását nem akarná közvágóhidra utaltatni. Ez a jelentés is tudomásul szolgált. Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök előadta, hogyjulius hóról hátralék kép átjött 546 ügydrb, az iktatóba érkezett augusztusban 2106 „ elintézés alá került összesen . . . 2652 „ Ebből elintézés nyert . . . 2186 „ Elintézendő lett volna . . . 2652 „ Maradt hátralék összesen .... 466 „ Az árvaszéki kiadóhivatal és iroda ügy- forga és tevékenysége a következő volt: Irodai hátralék julius végén nem maradt. Beérkezett augusztusban 2186 ügy, leíra­tott ugyanennyi, tehát leiratlanul augusztusban semmi sem maradt. Dr. Falussy: No, legalább nincs sirás 1 (Élénk derültség.) Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos a közegészségügyi helyzetet kedvezőnek találta. Typhus abdominalis (hasi hagymáz) esetek fordultak elő a szatmári, nagykárolyi, csengeri és mátészalkai járásokban, azonban csak szór­ványosan. Bejelentette előadó, hogy veszett ebmarás miatt 28 egyén küldetett be a Pasteur- intézetbe s hogy a kölesei körorvosi állás le­mondás folytán megüresedett, végül pedig, hogy állami ösztöndíjjal 5 bábanövendék kül­detett ki képesítésre. Plachy Gyula pénzügyigazgató az adók befolyásáról és a hátralékokról számolt be és több leírási esetről, avagy büntetésre való át­változtatásról emlékezett meg. Az előrehaladt időben az ülés hangulata ekkor már láthatólag türelmetlen lett, miért is Kacsó Károly államépitészeti főmérnök és a távollevő kir. ügyész helyett dr. Adler Adolf tb. vm. főügyész referádáját csak pár bizott­sági tag hallgatta meg. Különösebb felemlíteni valót egyik jelentés sem tartalmazott. Az ülés 6 óra után ért véget. Közgyűlés a városnál. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 10-én Debreczeni István polgármester elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott, amelyen ezúttal nem 17 képviselőtestületi tag, hanem a 160-ból 34, azaz harmineznégy volt jelen. A gyűlés első tárgya az 1909. évi házi- pénztári s a községi közmunkára vonatkozó költségvetés megállapítása volt, mely tulnyo- mólag a költségelőirányzat értelmében nyert elintézést. A városi kezelő- és segédszemélyzet tag­jainak lakbérilletményük felemelése iránti ké­relme olyképen oldatott meg, hogy fenti czélra fizetésük 15u/o-a szavaztatott meg. A rendőrlegénység kérelme drágasági pótlékuk meghagyása iránt elfogadtatott. Simkó Aladár, a helyben megjelenő „Közérdek* czimü lap szerkesztője kérelmezte, hogy a város hivatalos hirdetéseinek közlése évi 200 K átalányösszegért az ő lapjában esz­közöltessék, avagy bocsáttassanak a közlési dijak árlejtés alá. A kérelem elutasittatott. Timkó József és Papp Imre nagy károlyi lakosok önkéntes tűzoltóság felállításának elő­mozdítása és segélyezése iránt nyújtottak be kérvényt, mely ügyet egy bizottságnak adták ki tanulmányozás végett. Huszthy Zoltán és társainak kérelmét, a Kossuth-utczán betoncsatorna készíttetése iránt, a közgyűlés teljesíthetőnek nem találta. Városi mérnök előterjesztése a Templom- köz-uteza kikövezése tárgyában elfogadtatott. A gyűlés következő pontja a belügymi­niszter leirata anyakönyvvezető helyettesi kine­vezés ügyében tett felterjesztésre vonatkozó határozathozatal volt. Képviselőtestület a leiratot tudomásul vevén, minthogy véghatározatában felhozott indokainál fogva tarthatatlannak látja azon állapotot, hogy a városban a polgármester anyakönyvvezető, s egy állandó anyakönyvve­zető helyettes van csak az anyakönyvvezetői teendők végzésével megbízva, — megbízza pol­gármestert, miszerint a város nevében ismétel­ten intézzen kérelmet a belügyminiszterhez az iránt, hogy legalább a város főjegyzője neveztessék ki teljes hatáskörű anyakönyvve­zető helyettessé, s amennyiben nevezett részére tisztel etdij az állampénztárból utalható nem volna, a városi pénztárba befolyó kivonati dijak terhére fog nevezett részére méltányos tiszte- letdij megállapittatni. A városi hatóság kezelése alatt álló pén­zeknek gyümölcsöző kezelése tárgyában hatá­rozat s ezzel kapcsolatban a Nagykárolyi Hitel­bank r. t. kérelme a városi pénzalapok és készleteknek kamatozó betétként a Hitelbankba is leendő elhelyezése iránt 32 szóval kettő ellenében teljesittetni rendeltetik, ami ki fog terjedni a városi gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző kezelésére is. HIl^EK A kis rabszolgák. Az iskolai kalendárium fájó törvényei sze­rint már megkezdődött az iskolai esztendő. Fiatal rézbőrüek és angolosra sült kis tanulók kiáltoznak, szaladgálnak, ölelkeznek meg bir­kóznak a tudományok szentelt csarnokai előtt. Szeptember melankóliáját nem érzi az em­ber mikor ezt a vidám erőpróbát nézi. Száz meg száz kicsi és nagyobbacska legényt, aki most mind élénk, vidám, friss és ruganyos. S mint egy megbolondult akkumulátor, úgy adja ki mind magából azt az elraktározott hunezut- ságot, meg pajkosságot, ,amit a nagyvakáczió- ban magukba szedtek. És ez a helyzeti energia, lomája is van és nem tud átugrani egy árkot ? Hogyan lehetett önből önkéntes? Ilyen formán megy végbe a vizsga prak­tikus része. A theoretikus része pedig igy: Kikérdezi a reglamából. Ezt ugv kell tudni, mint a Mi- atyánkot. Ha nem tudja ilyen jól, mindjárt becsukja kaszárnyaáristoinba és ezzel vége a vizsgának. De ha tudja, úgy példákat ad fel megfejtés végett. Mit csinálna háborúban, ab­ban az esetben ilyen és olyan körülménvek között ? Jót mondasz: nem használ; ostobaságot beszélsz: nem árt. A következmény mindig csak az, hogy ostoba tökfilkó vagy, aki csak kaszárnyaáristomba való. Kedvencz feladata a következő: — Ön századparancsnok és századával egy hegyszorosban áll. A hegyek megszállva két ellenséges brigáddal, tüzérséggel, háta mögött és előtte egy ellenséges divízió. Mit csinálna ön ebben az esetben, mint század­parancsnok ? Az önkéntes előszedi minden taktikai tudását s úgy fejtegeti a rettenetes kérdést. Kapitány ur Komorovcsák pedig csak nézi, csak hallgatja. Mikor pedig ezt is, azt is meg­unja, igy szól hozzá: — Kedves tanár ur, — ha valakit nagy szamárnak tart, azt mindig tanár urnák szó­lítja — látom, hogy önnek semmi katonai ta­lentuma nincs s figyelmeztetem, hogy erőltesse meg magát, tanuljon, mert okvetlenül meg fog bukni. Mert, ha önt egy nyomorult századdal annyi tenger sok ellenség körülvette, akkor önnek csak két kommandó szava van s egy kötelessége. A két kommandószó pedig ez: Térdre! Imához 1 Kötelessége pedig az, hogy ott rögtön meghaljon. Ezzel sorsa eldőlt az önkéntesnek. Nehéz napok következnek rá. Kapitány ur Komorovcsák megteszi szo­baparancsnoknak s azt is megparancsolja, hogy a legénységgel együtt aludjék. így a szoba minden legényéért, minden egyes felszerelésé­ért, minden ruhadarabjáért az önkéntes a fele­lős. O lakói érte, ha infanterist Kolozsi Mihály bakkancstalpából hiányzik egy szeg. Őt csukja be a kapitány, ha valamelyik legény megbe­tegszik, hogy miért nem vigyázott jobban egészségére. Ha egyik elalszik a vártán, ha másik eltéveszti a fegy er fogást, ha a század rosszul execiroz és ha a kapitány urnák rossz álma van: mindennek oka csak az önkéntes. Emlegeti is reggeltől késő estig a nevét a kapitány ur és nagy káromkodás között hol tanározza, hol szamarazza. Ez a kettő egyet jelent nála. A gyakorlótéren őrnagy ur Drupkovics, a zászlóaljparancsnok szemlét tartott a század felett és semmivel se volt megelégedve. Ezért összeszidta Komorovcsák kapitányt. Mikor az őrnagy eltávozott, a kapitány ur tovább exe- cirozott a századdal. Kiadta a vezényszót: — Marsolni. Direkció ott az ég alján a négy fa közül a középső. Mars! A század elindult. A jobb szárnyon levő szakasz vezető két­ségbeesetten találgatta magában: melyik is a négy fa közül a középső, amely felé irányítani keli lépteit? Akárhogy törte a fejét nem tudta kitalálni. Ennek következése az lett, hogy a század lassankint széthullott. A, kapitány ur emiatt nagy haragra lobbant. Allj-t vezérelt és ke­gyetlenül szidni kezdte az önkéntest, aki tönkre teszi egész századát. Végül ráborult a lova • Strolin EmeH az étvágyai és a testsúlyt, megszün­teti a UtbOgért, váladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis. influenza elten szántaiad tanár és otyos által flápodta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is Irináinak, kérjen mindenkor „BoeAo“ «rede« csőmaffoiást, F. Htffmaan-La Hadié A Ca. Basel (ifije) „Roehe“ kapható orvost rendeletre a gyógyezertárak- ban. — Art Ovegenfcint 4.— korona.

Next

/
Thumbnails
Contents