Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-09-13 / 37. szám
POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Bzéchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 59. szám. Telephon 56. szám. FŐSZERKESZTŐ: DR. PILISY ISTVÁN, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN.---------- Megjelenik minden vasárnap. ■ ELŐFI ZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy érre 5 koronB Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér* sora 40 Allé r A fusióról. Irta: Di*. Pilisy István orszggy. képviselő. A pártok fúziójának napról-napra jelentősebbé váló kérdésével már több Ízben foglalkoztunk lapunk hasábjain. A kérdés nagy horderejét Mustrálandó, az „ Egyetértés“ kikérte a kérdésben több vezető politikus véleményéi és a kapott válaszokat folytatólagosan közli. Dr. Pilisy István országgyűlési képviselő, lapunk főszerkesztője az „Egyetértés“ folyó hó 6-iki vasárnapi számában adja meg a választ, melyet az alábbiakban egész terjedelmében olvasóink rendelkezésére bocsátunk. * * * Ha igazán alkotmányos állam volnánk, ha a test fedné a lelket, az ajkak azt hirdetnék, amiket az agy gondol és amiket a szív érez, a függetlenségi és 48-as párt számarányánál fogva fúzióról, vagy uj programm alatti egyesülésről szó sem volna és nem is lehetne. A függetlenségi és 48-as párt számszerűleg oly nagy, hogy ha annak összetétele nem volna oly laza, mint amilyen, ha azt a számot valóban függetlenségi érzelmű emberek alkotnák és igen nagy részében nem olyanok, akik sem megválasztatásuk előtt, sem azután soha sem voltak ilyenek, hanem csak a mandátum elnyerése és megtartása érdekében tartoznak a függetlenségi párthoz ; akkor ez a párt oly erős és oly népszerű volna, hogy ennek sem fúzióra, sem programmváltoz- tatásra szüksége nem volna, hanem ehhez formálódna át az uralkodónak és környezetének felfogása és rövid időn belül meggyőződnének arról, hogy Magyarországnak a personal unióra fektetett önállósága üdvöt hozna nemcsak reánk, de Ausztriára és az uralkodóházra is. Minthogy azonban a függetlenségi és 48-as párt jelenlegi tagjainak nagyobbik fele annyira uj függetlenségi, hogy még mindig a 67-es gondolkozás bilincsei alatt dolgozik: természetes, hogy igy, miután a koaliczióban ezek segítségével a 67-esek többségben vannak, a kormányzás túllépte azokat a természetes kereteket, melyeket az átmeneti idő alatt a függetlenségi eszmék köré állítottak és bizony-bizony nagyon sokszor belenyúlt a függetlenségieknek gyengén körülbástyázott területére, ahol is oly rombolást vitt véghez, hogy ma már teljesen bizonyos, hogy uj párt- alakítás nélkül a Kossuth Ferencz pártja a többi párttal győzelmi reménynyel nem veheti tel a választási harczot. Abszolút többsége kizárt dolog. összehozhatna egy relativ többséget, de a kisebbségben maradt pártok részéről minden pillanatban a leszavaztatás veszélye előtt állana. Ez a helyzet érlelte meg nem annyira a fúziónak, mint inkább egy újabb pártprogram m kidolgozásának és ez alapon egy újabb pártalakulásnak kérdését. Ha ezt a kérdést valóban meg akarják oldani, nem szabad fúzióról beszélni. A fúzió helyes értelmezése szerint egy vagy több pártnak egy olyan pártba kell beolvadni, amely elveit változatlanul fentartja s legfeljebb azok mikori végrehajtásába enged bizonyos befolyást az uj elemeknek. Ilyen egyesülés a függetlenségi és 67-es pártok között lehetetlen és ha mégis bekövetkeznék, ez egy szerencsétlen, hazug politikának folytatásában nyilvánulna meg. Becsületesen csak egy dolgot lehet megcsinálni és ez az, hogy Kossuth, We- kerle, Apponyi, Andrássy és Tisza Istvánt sem veszem ki s a többi vezérférfiak, akik abban a meggyőződésben vannak, hogy Magyarországon ez idő szerint még nem érett meg a helyzet arra, hogy az évtizedek óta hirdetett függetlenségi elveket megvalósítsuk, vágj'' legalább azok fokozatos megvalósítását tettekkel előkészítsük, üljenek össze, ne titokban — mint Ugrón Gábor lapja jelezte — de nyilvánosan és dolgozzanak ki egy olyan programmot, amely legalább gazdasági függetlenségünket biztosítja és amely általában szocziális irányelvekkel töltetik meg. Bontsanak zászlót ezen programúi alapján őszintén, minden álszemérem nélkül. Aki nézetüket, programmjukat vallja, álljon zászlójuk alá — amit, a néppártot kivéve, minden 67-es párt megtehet — és aki a függetlenségi és 48-as zászlóba vetett hitét még el nem vesztette, maradjon kívül, lépjen a balpártba, vagy alakítson egy külön pártot, de mentse meg legalább a közel jövőnek a maga tisztaságában a Kossuth Lajosról, az Irányi Dánielről reánk maradt zászlót. Legyen már egyszer vége a személyeskedésnek, hazudozásnak. Imerjük el, hogy becsületes, hazafias törekvés lehet az is, ha nem függetlenségi politikát csinálunk, de ismerjük be azt is, hogy függetlenségi és 48-as politikát hirdetve és mást — talán a legjobbat és leghasznosabb politikát csinálni nem becsületes és ei kölcstelenségénél f ogvaveszedelmes dolog. Én a függetlenségi elveknek alkotmányos utón való megvalósításában rendületlenül bizom és éppen ezért, minden újabb pártalakulás esetén is, a függetlenségi és 48-as balpárt tagja maradok, de ennek daczára és főként ezért, azaz a függetlenségi eszmék tisztaságának és mielőbbi diadalának érdekében nem nézem azt, hogy az egész mozgalmat tulajdonképen a hatalmi vágy, a „hatalmi jogfolytonosság“ szülte, hanem mint egy szükséges és a politikai erkölcsök megtisztulására is jó hatást gyakorlandó dolgot hazafias lelkem egész melegével üdvözlök. És még egyet. Ne legyen ez magyar párt. Nekünk pártot alkotni és pláne magyar pártot alkotni a nemzetiségiek ellen nem szabad. Ok is magyarok és éppen ezért nem hogy élesíteni, de megszüntetni igyekezzünk az ellentéteket. Ha megalakul egy uj párt, azt óhajtom, hogy a nemzetiségiek is tatálják meg a pártkereteket a létező nagyobb pártokban és lépjenek be vagy az újonnan alakítandó pártba, vagy a függetlenségi ellenzésbe, vagy a demokraták közé, vagy a néppártba, de ne szigeteljék el magukat tőlünk. Nekünk a megértés politikáját kell folytatnunk és ezt könnyebben tehetjük, ha együtt vagyunk. — A választókerületek uj beosztása. A kormány választói javaslatának indokolásából és a javaslat szövegéből a következő közlések láttak utóbbi időben napvilágot: Az uj javaslat szerint a Tisza—Maros szöge küldene 46 képviselőt, a Duna-balpart 50-et, Erdély 63-at, Tisza-jobbpart 48-at, Tisza-balpart 56- ot, Duna-jobbpart 80-at, Duna—Tisza köze 95-öt, Fiume 2-őt; a képviselők összes száma volna a mai 413-mal szemben 440. E szerint a beosztás szerint az egész országban javulna a magyarság és az államhü ellem helyzete, ha a kerületek beosztásánál egyes országrészeken belül is a lakosság, az adózóképesség és a kulturfok középarányosát vesszük alapul. A magyar kerületek száma a mai 229-ről több mint 300-ra emelkednék, mig az oláh kerületeké 57-ről 28-ra, a tét kerületeké pedig 48-ról 24-re szállana le. Értesítés! az iskola idényre rendkívül szép és nagyválasztékban érkezett fin és leány fehérnemű, kötött harisnya, gallér, kalap, nyakkendő, kötény, táska, utazó koffer és kosár, nap- és esőernyö, hegedű, kefe, tűkör, zsebkendő, zsebkés keztyü, legnagyobb választék kézimunka anyagban és hozzávalókban, toktartó, könyvszij és még igen sok e szakmához tartozó czikkek. Úgy a vidéki mint helybeli vevőközönség szives pártfogását kérve vagyok kiváló tisztelettel P xm X T TP rW KP Ki T Á á** úri. nö(divat, rövidáru, Játék- és kézimunka kereskedő ” Mmá A A Mj Kj Am A 1^1 XA. ^*9 Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. BV* Ugyanott egy tanuló felvétetik. 23—
