Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-08-02 / 31. szám
SZATMARMEGYEI közlő n y nek, azokat bizonyos feladatokkal ideiglenesen, vagy állandóan megbízhatják sáltalá- ban ily nemű egyesületek és szövetkezeteket feladatuk teljesítésében támogatnak. A mezőgazdasági szakértelem fejlesztése czéljából kísérleti telepeket, állomásokat, mintagazdaságokat tartanak fel, állandó, vagy időleges tanfolyamokat, előadásokat, kiállításokat, tanulmányutakat rendeznek, szaklapokat és szakkönyveket adnak ki. A kormány, törvényhatóságok és bíróságok megkereséseire válaszolnak és szakvéle- ménynyel szolgálnak. A mezőgazdasági termelés belterjesztése érdekében a hitel- viszonyok javításánál közreműködnek, gazdasági czikkek, tenyészállatok közös beszerzését előmozdítják, a termelőknek a gazdálkodás terén mindennemű szakta nácscsal szolgálnak. A termények értékesítésére vásárokat és auktiokat rendeznek s az árjegyzésre befolyást gyakorolnak. A mutatkozó szükséghez képest gazda és gazdatiszt, vagy gazda és kereskedő közt felmerült vitás kérdések elintézésére választott bíróságokat alkotnak, kerületek tenyészeteiről törzskönyvet vezetnek, a helyi mezőgazdasági szokásokat nyilvántartják, a munkás közvetítést szervezik. Ezek volnának a mezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat előadói tervezetének érdemleges intézkedései, amelyeknek kritikáját ezentúl fogják megadni az érdekelt hivatalos és nem hivatalos szervezetek. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete július hó 26-án Debreczeni István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott ös bár a tárgysorozaton kiválóbb érdekű pontok is szerepeltek, csak gyéren vettek részt a gyűlésen a képviselőtestületi tagok. A közgyűlés első pontja az 1907. évi zárszámadás megvizsgálása s ezzel kapcsolatban Jobbágy Sándor volt hagyatéki jegyző s Fülöp keresztül. Yig és közlékeny ember volt Kereste a vidám társaságokat s eleven érzékével mindig föltalálta az élet furcsa és nevetséges vonásait. Szatmár környékén akadt rá anyagára és modelljeire, főművéhez, a Peleskei Nótáriushoz. Hiszen Gvadányi József akkor még alezredesi minőségben gyakran összejárt a vidék földesuraival, gyakran megfordult Nagy-Peles- kén, melynek ura, Becsky György igen jó barátja volt; sok vidám napot töltöttek együtt mulatságok és bohó tréfák közt. Felesége, Erőss Klára, Ignácz, illetőleg Sándor és László fia, Francziska leánya mind megeleveníti aztán a Peleskei Nótáriusban. — De megfordult Gvadányi Nagygéczen, Becsky Gábor uramnál is, kinek eszményi szépségű, de kardos felesége Semsey Mária szerelemre gyulasztotta, de vissza is utasította a szellemes és délezeg ezredest. A megsértett férfias büszkeségből magyarázhatjuk tehát, hogy a költő művében a szépséges géczi földesurasszonyt Tóty Dorka boszorkány alakjában szerepelteti. — De szerencsés kézzel fordult Gvadányi II. Józsefnek, a „Kalapos Király“-nak legfontosabb és legjelentősebb intézményéhez, a jegyző karhoz s annak általános képviselőjében, Zajtay uramnak, a nagypeleskei falusi nótáriusnak alakjában a két Becsky földesur személyéből szőtte össze a költő később szakolezai magányában. De vájjon minő irodalmi műfaj a .Falusi Nótárius*? Verses útleírás, melynek elsőrészo nevetséges kalandok sorozata: az iró elmondja benne mulatságos hangon, hogy Zajtay uram, Nagypeleske falvának érdemes „pennája“ Zsufa fakó lován, miként jutott el Nagypeleskéről, Szatmáron, Nagykárolyon, Debreczenen, Tiszafüreden, Jászberényen, Gödöllőn és Czinkotán át Pestre, honnan lélekzetfojtva ment Budára; a második részben gúnyosan beszéli el budai élményeit és hazatérését . . . Lajos volt adótiszt terhére fennálló fizetés-előleg hátralék törlése iránti javaslat volt. Képviselőtestület a zárszámadást helyesnek találta, Szolomájer Gusztáv pénztáros, valamint Nők János ellenőrnek a felmentvényt megadta s a számadást összes mellékleteivel együtt végleges jóváhagyás czéljából a felebbe- zési idő lejárta után Szatmárvármegye törvény- hatósági bizottságához felterjeszteni rendelte el. Egyben a képviselőtestület a házi-pénztári számadás bevételi XV. t.-cz. 3-ik alrovatánál Jobbágy Sándor volt városi hagyatékügyi jegyző terhén fennálló 72 korona s Fülöp Lajos volt városi adótiszt terhén fennálló 50 korona fizetési előleg tartozást bevehetetlenség indokából töröltetni s ez összeggel a városi házi-pénztár cselekvő hátralékát kevesbíteni rendeli. A városi villamos műre vonatkozó zárszámadásnál : 1. A képviselőtestület helyeslőleg veszi tudomásul, hogy az 1906. évi zárszámadás va- gyon-mérleg számlájában a teher oldalon felvett 48,439 korona 29 fillér űzemtőke—amennyiben ezen összeg beépítésekre teljesen felhasználtatott — az 1907. évi vagyonmérleg-számlából kihagyatott s ezen összeggel a beépítési tőke nö- veltetett. 2. Elrendeli a képviselőtestület, hogy: a) amenyiben a vagyonmérleg-számla teher oldalán felvett 10,000 korona űzemveszte- ségi alapra most már szükség nincsen, vezeték- oszlopok kicserélése folytán pedig u vagyon- oldalon felvett vezeték-oszlopok 27,071 korona fillér beszerzési árban nem reális értékben szerepelnek, — vagyonmérleg-számla teher oldaláról a 10,000 korona űzemveszteségi alap irassék le, s ez összeggel a vagyon oldalon a vezeték-oszlopok értéke kevesbittessék. b) Amennyiben a vagyonmérleg-számla vagyon oldalán 11,406 korona 41 fillér értékben felvett kutak, a sikertelenül végzett kútfúrási munkálatok költségei miatt voltak ily összegre értéklendők, de azok reális értéke 3000 korona — vagyonmérleg-számla vagyon oldalán a kutak értékéből 8106 korona 41 fillér irassék le s ugyanezen összeggel a teher oldalon az értékcsökkenési tartalék kevesbittessék. Ez a véghatározat kihirdettciyén, 15 napi közszemlére tétetett ki. A tárgysorozat második pontja a kormányhatósági jóváhagyással ellátott hordár- vagy bérszolga-iparról alkotott városi szabályrendelet kihirdetése volt, melyet a képviselőtestület jóváhagyott. Következett a bérkocsi-iparra vonatkozó városi szabályrendelet módosítása ügyében kereskedelemügyi miniszter leiratának tárgyalása, amit a gyűlés tudomásul vett s az ezen leirat értelmében szerkesztett s polgármester által bemutatott bérkocsi-ipar gyakorlására vonatkozó szabályrendeletet a bizottságok és tanács javaslata alapján elfogadta s azt 5 példányban jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatóság utján a határozatnak jogerőre emelkedése után kereskedelemügyi miniszterhez felterjeszteni rendelte. Ez a határozat is kitótetett 15 napi közszemlére. Az uj vásár rendtartási és piaczi helypénz- szedésre vonatkozó szabályrendeletet a közgyűlés némi módosításokkal tudomásul vette. (A szabályrendelet főbb pontjait lapunk egyik közelebbi számában ismertetni fogjuk. Szerk.) A hirdetmények közzététele tárgyában alkotott városi szabályrendelet egyhangúlag szolgált tudomásul. 15 napi közszemle után jóváhagyás végett felterjesztik ezt a belügyminiszterhez. Következő pont az óvoda-építés czéljaira kölcsön felvétele ügyében való előterjesztés s a „Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület“ s a „Pesti Magyar Kereskedelmi Bank“ ajánlatának bemutatása volt. Képviselőtestület, óvodák létesítése czéljaira, 86,000 koronás kölcsön megadása tárgyában a „Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület“ által tett azon ajánlatot, amely szerint a kölcsönt 95%-os árfolyammal elszámolandó kamatozó községi kötvényeiben, egyszer s mindenkorra egy ezrelék folyósítási jutalék levonása mellet 50 évi törlesztésre, 4'5°/o-os tőke s kamat törlesztése mellett, — felmondás esetén 3% stornódij kikötésével hajlandó megadni — elvileg elfogadja; a kölcsön felvétele ügyében azonban végleges elhatározását akkorra tartja fenn, amidőn az óvodák államosítása ügyében a 89—1908. kgy. sz. véghatározattal I megajánlott városi hozzájárulás kultuszminiszter által elfogadtatott. A tárgysorozat 7-ik pontja az óvoda-elhelyezés czéljaira a Gróf Károlyi György-téri 38. népsorszámu házas belsőségnek Ilosvay Ala- dárné szül. Dessewffy Szerénától, a Nagyhajdu- város-utezai 46. népsorszámu telekből 280 négyszögöl területnek a nagykárolyi „Takarékpénztár Egyesülettől“, avagy ez utóbbi helyett a Tompa-utczai 13. számú teleknek Szilágyi Juliánná és társaitól leendő megvétele, avagy más alkalmas telek vétele ügyének érdemleges tárgyalása s a megkötött szerződés jóváhagyása volt. A harmadik óvoda felállítása czéljaira a Majtény-utczai 2. népsorszámu telekből 6000 koronáért megvásárolandó 27’7 méter utczai vonallal bíró üres telekrészt, — a 4-ik óvoda czéljaira pedig az Arpád-utcza Fény-utczai vége környékén megszerzendő telket jelöli ki a közgyűlés. Minthogy pedig ezen ügy tárgyalásánál a képviselőtesület tagjai az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-a szerint megkivántató számban jelen nem voltak, a két óvoda czéljaira telkek vételére vonatkozó ügy érdemi tárgyalását a f. évi augusztus 30-án tartandó közgyűlésre tűzik ki s megbízzák polgármestert, hogy addig a kijelölt, illetve alkalmasnak mutatkozó telkek tulajdonosaival a vételi szerződéseket, a képviselőtestület jóváhagyásának fentartásával, kösse meg. Következett az iparos tanoncziskoiai igazgató előterjesztése az iskola fejlesztése ügyében. Képviselőtestület azon előterjesztést, mely szerint: 1. a rajztanulás alul felmentett tanonezok heti 3 órai rajzpótló oktatása czéljából az osztályonkénti heti közismereti óraszámnak 4-ről 7-re felemelése — s ezenkívül 2. az egyes osztályokban még most is mutatkozó túlzsúfoltság megszüntetése czéljából még két közismereti párhuzamos osztály felállítása szükséges — tudomásul veszi. Tekintettel azonban arra, hogy a város a 2°/o-os pótadót tanoncziskolájának jelenlegi szervezetében való fentartása czéljaira teljesen igénybe vettess a város súlyos anyagi viszonyai mellett ezen iskolája fejlesztésére újabb anyagi áldozatot hozni nem képes, kijelenti a képviselőtestület, hogy az iparos tanoncziskola fejlesztését csak az esetben határozhatja el, ha a fejlesztéssel járó személyi és dologi kiadások összegével felemelt államsegély engedélyeztetik a város részére és megbízza polgármestert, hogy ez irányban illetékes helyen terjesszen elő kérelmet. Vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata az iparos- és kereskedő tanoncziskoláknak a főgimnáziumi épületből kitelepítése tárgyában czimü pontnál képviselőtestület a miniszter leiratát tudomásul vévén, — amennyiben az iparos tanoncziskola két rajzcsoportja s a kereskedelmi tanoncziskola egyes osztályai ez idő szerint másutt, mint a főgimnázium épületében el nem helyezhetők, — megbízza polgármestert, hogy a város nevében intézzen indokolt kérelmet kultuszminiszterhez az iránt, hogy a tanonez- iskolák részbeni elhelyezésére a főgimn. épület igénybe vétele mind az ideig ne kifogásol- tassék, mig más elhelyezés eszközölhető nem lesz. Az iparos tanoncziskola felügyelő-bizottságába megválasztattak 3 évi időtartamra: Bekker Orbán, Drágus István, Harász Pál, Járay József, Juhász Lajos, id. Kresztszeghy Mihály, Kinczel János, dr. Lucz Ignácz, Luczay János, Lukácsovics János, Mangu Béla, Marián Ferencz, Mikó Ferencz, Néma Gusztáv, Papp István, Patay Ferencz, Schnell József és Serly Dénes. A közgyűlésnek még csak egy érdekesebb pontja volt, és pedig: A belügyminiszter leirata a közkórházi építkezés ügyében. Képviselőtestület a leiratot, valamint a közkórházi bizottságnak azon eljárását, mely szerint a belügyminiszter által kiegészített kórházi építési terv alapján az építkezésre a versenytárgyalási hirdetményt már is kibocsátotta — tudomásul veszi. A költségek részbeni fedezetére kölcsön felvételt illető részét a képviselőtestület csak helyeselhetvén megbízza polgármestert, hogy a kórházi napi ápolási dijak terhére, a város kezelése alatt álló összesített alapokból 32.000 korona kölcsön felvétele ügyében terjesszen a képviselőtestület elé javaslatot.
