Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-08-02 / 31. szám
Nagykároly, 1908. augusztus 2.-f 31. szám. XXXIV. évfolyam. SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. be. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 59. szám. Telephon 56. szám. FŐSZERKESZTŐ: DR. PILISY ISTVÁN, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN. = Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 koron« Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 Allé r A mezőgazdasági kamarák. A földmivelésügyi miniszter megbízásából Bernát István dr., a „Magyar Gazda- szövetség“ igazgatója cs Kubinek Gyula az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ igazgatója törvényjavaslatot dolgoztak ki a mezőgazdasági kamarákról. Ennek a javaslatnak az a czélja, hogy a mezőgazdaság érdekeltjeit országosan szervezze és pedig megszabott hatáskörű és önadóztatási joggal bíró testületekbe, amelyeknek neve a külföldi hasonló intézmények mintájára mezőgazdasági kamara lenne. Ez a javaslat adná a mezőgazdasági érdekképviselet régóta sürgetett szervezésének megoldását is. A javaslat gondosan kidolgozott indokolása rövid vázlatot nyújt arról, hogy mi történt eddig az érdekképviselet, szervezése érdekében. Már a negyvenes években komoly mozgalom indult meg abban az irányban, hogy az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“, mint érdekképviseleti szervezési törvényben ik- tattassék. Érmek azonban na»» lett eredménye, valamint az 1871 iki székesfehérvári gazdakongresszuson felhangzó ama kívánságnak sem, hogy önálló gazdatanács szerveztessék. A székesfehérvári gazdakongresszus folytán megalakult „Gazdasági Egyesületek“ szövetsége 1883-ban, 1884- ben, 1887 ben és 1892-ben foglalkozott az érdekképviselet kérdésével, s ez az aktió végre eredménnyel kecsegtetett. Annak a harmóniának és szoros együttműködésnek, amely a jelenlegi földmivelésügyi kormány és a magyar gazdaközönség között van, szinte természetes folyománya volt a miniszternek az az intézkedése, amellyel az érdekképviseleti kérdés dolgában a két vezető országos szaktestület igazgatóit bízta meg törvényjavaslat kidolgozásával. A javaslat szerint egy országos és annyi vidéki mezőgazdasági kamara lesz, amennyit a körülmények szükségessé tesznek. Az első mezőgazdasági kamarát első ízben nyolczvan taggal a földmivelésügyi miniszter alakítaná meg és hívná össze. A kinevezett tagok helyét vidéki kamarák által választott tagok foglalják el, mihelyt szervezésük befejeztetett Az országos kamara’ cvenkint legalább egyszer tart teljes ülést és az ügyvitelre az elnök mellé legfölebb 38' tagból álló tanácsot választ. Az országos kamara költségeit felerészben az állam, felerészben a mezőgazdasági kamarák viselik. A kamarai illetéket maguk a kamarák állapítják meg és a kataszteri tisztajövedelem egy százalékát meg nem haladhatja. Az illetéket közadók módjára hajtják be. A kamara maga állapit meg és a földmivelésügyi miniszter hagy jóvá. A mezőgazdasági kamarák feladatait a javaslat a következőkben összegezi : Kerületek mező- és erdőgazdasági viszonyait állandóan figyelemmel kisérik s a mutatkozó szükséglethez képest törvényhozási, kormányzati intézkedéseket kezdeményeznek, illetve létező törvények és rendeletek végrehajtását sürgetik és ellenőrzik s amennyiben törvény, vagy törvényrendelet által hatósági jogkörrel ruháztatnának fel, megbizatásuk körében eljárnak. A területükön működő gazdasági egyesületek, gazdakörök és szervezetek alap- szabályszerü működése felett ellenőrzést gyakorolnak. A gazdatársadalomnak testületi és szövetkezeti szervezkedését elősegítik és irányítják, gazdasági egyesületekkel és gazdakörökkel, szövetkezetekkel a szükséghez képest szerves összeköttetésbe lépTÁRCZA. Á színpadi „Peleskei Nótárius“ forrása. Szobrot Gaal Józsefnek 1* A .Szatmármegyei Közlöny“ eredeti tárczája. Az irodalom és politika, a költészet és a magyar társadalom nemzeti életünk minden korában, minden időszakában szoros összefüggésben volt egymással. S mig a politikai hatás tevőleges, sokszor kényszerítő is, addig az irodalmi csöndes, de annál biztosabb s mélyrehatóbb A politikai hatás erőszakossága ellen védekezhetünk, az irodalminak nem állhatunk ellen, mert behizelgi magát, mert élvezet. S ha már most csak egy futópillantást vetünk rá a múltra s a jelenre, akkor arra az eredményre jutunk, hogy régen a népeket s igy eleinket is egyeseknek hadi erénye, hősi bátorsága alapította meg s tartotta fen, de választó- falat emelt a nemzet tagjai közt. így lön az egyik szolga, másik úr. A mai demokratikus irányú kornak szabadabb szellemű haladása azonban a nagy néptömeg erkölcsi erejére s műveltségi fokára támaszkodik. Ezt a szabadabb szellemi haladást pedig a hazai nyelv, költészet és irodalom teremtette meg és segítette elő legjobban. A költészetnek első szerepe van *) Felolv.sta Sróff Gábor, kegyesrendi tanár a debreczeni és nagykárolyl kereskedő ifjak találkozó ünnepségén 1908. július 19-én. valamennyi művelődési ág között, mert a költészet eszméket, örök időkre szóló igazságokat hirdet. A teremtő erő, a lánglelkü költői tehetség előtt meghódol az egyes, meghódol a nemzet s meghódol az egész világ... Egy német császár, midőn festőművésze létrán állva dolgozott műtermében, megparancsolta kamarásának, hogy fogja meg a létrát, hogy az a festő alatt el ne dőljön. A kamarás ebben lealacso- nyitást látván vonakoda a császár parancsát teljesíteni, mire a fejedelem igy szólt: „Ej mit! én kamarássá tehetek bárkit is, de művészt, lángelmét csak az Isten teremtheti“ S ezután maga fogja meg a létrát s addig tartotta, mig festője műremekét elkészité... Igaz, hogy nemzeti irodalmunkban kevés az igazi lángész, kiknek alkotásai örök időkre éreztetik hatásukat, de sokan vannak, kiknek műveit évtizedeken, sőt évszázadon át élvezte a magyar közönség s épen azért elismerést és tiszteletet, hálát és szeretetet, kegyeletet és hódolatot érdemel meg emlékül... Szatmár- vármegyének, sőt székhelyének, Nagykárolynak is minden korban támadt kiváló irodalmi férfiai. A legnevezetesebbekre hivatkozva csupán Károli Gáspárt a református biblia jeles fordítóját s irodalmunk nevelő szellemét; Gva- dányi Józsefet, a „Peleskei Nótárius“ czímü verses útleírás szerzőjét; Kölcsey Ferenczet, a költőt, a műbirálót és szónokot; Gaal Józsefet a nemzeti lelkű novella, regény és drámaírót; Petőfi Sándort, a legnagyobb magyar érzelmű költőt és a manapság is élő Bársony Istvánt, az „Ecsedi-Láp“ természeti szépségeinek, ragyogó, színes tollú íróját említem meg, kik mindnyájan élénken bizonyítják, hogy Nagykároly városa és Szatmárvármegye mindenkor alkalmas talajául szolgált a művészi, szorosabban a költői erők megnyilatkozásának ... A jelen alkalommal, a debreczeni és nagykárolyi kereskedő aranyifjuság találkozó ünnepségén Nagykároly dicső szülöttének a magyar alföldi költészet felfedezőjének s első művelőjének, a történeti regényírás hírneves úttörőjének, a gazdag munkásságu drámaírónak, a múlt század föltétien érzékű irodalmi férfiénak, Gaal Józsefnek 70 év óta országos hirii bohózatára, a színpadi Peleskei Nótáriusra szándékozom, a mélyen tisztelt hallgatóság szives figyelmét kikérni és kiérdemelni. Mivel azonban a jelzett mű méltatása teljes egészében hosszabb időt igényel, azért a jelen pillanatban a színpadi Peleskei Nótáriusnak csupán eredetére s ezzel kapcsolatban a XVIII. század nemzetietlen korszakának nevetséges és mulatságos, de divatos viseletéire akarok nehány képben rámutatni. A szives figyelmet és becses méltánylást felolvasásom tárgya azért is megérdemli, mert szoros összefüggésben van öröknevü költőnknek és szépirodalmi Írónknak Gaal Józsefnek működésével, ki vármegyénk költői szépségeit először vitte be az irodalmi köztudatba... A XVIII. század dereka táján gr. Gva- dányi József ,a magyar lovas generalis. Szat- márvármegyébe is elkerült és itt élt 12 éven Újdonság! Újdonság! Újdonság! Nem szükséges többé monogramot előnyomatni és himeztetni, miáltal sok időt és még több pénzt veszítünk, mert nálam készen lehet venni minden betűből álló legszebben hímzett legújabb monogramot, mi által sok időt és még több pénzt takarítunk meg. Becses pártfogasát kérve, vagyok kiváló tisztelettel P Ki T Y TP rW XT T O XT Á T 7 úri. nőidivat, rövidáru, Játék- és kézimunka keresktdő ” XJ X X MJ Ej Ki. X Í3T ÍJl A áLá y N a g y k á r o I y b a n, Hadnagy Ignácz ur házában 8NF~ Ugyanott egy tanuló felvétetik. ~3Ni
