Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-20 / 3. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendendők: y agy kár oly ban, Jókai~utcza 2. sz. A Polónyi ügy. Nagykároly, 1907. január 19. Az a gyilkos ostrom, a melyet a fővaros uj demokrata pártja indított Polónyi Géza igazságügyminiszter pozicziója ellen, érdekfe- szitővé és izgalmassá teszi a politikai arénát. Minden ellenség összefogott, hogy Polónyit le­hetetlenné tegye azon a polczon, a melyet a koalitió hatalomrajutása révén elfoglal. A be­csületét támadják s a fejét követelik. Az a kérdés, megállhat-e az ember a vég- rehajtatlan és elfogulatlan objektivitás állás­pontján, a felkorbácsolt piszkos hullámok zaj- lása között? Láthatunk-e tisztán a fölhozott vádakban és megengedhető-e a szigorú mérlegelést kö­vetelő nagy érdekek szempontjából az, hogy a szövetkezett ellenség könnyű győzelemhez jus­son s megkapja azt, a mit ádáz indulattal ke­res: Polónyi Géza erkölcsi és politikai holtte­temét ? \ Mi azonban a vádakban, a melyekkel Po­lónyi Gézát illetik, bírák nem lehetünk. Ez nem a mi tisztünk. A vádak anyagát mi nem látjuk és nem is láthatjuk kétségét kizáró bi­zonyossággal s e szerint nyugodt lélekkel sem felmentő, sem elitélő veridiktumot nem mond­hatunk. A mi feladatunk, újságírói hivatásunknak megfelelően nem lehet más, mint világosságot követelni a sötét eset megvilágositásához. Az igazat megvallva, mikor a béke létre jött s Polónyi Gézát befogadták a kormányba igazságügyminiszteri minőségben: ezt nem tar­tottuk szerencsés választásnak, mert sejtettük, hogy Polónyin keresztül — a ki egy örvényes, mozgalmas, zajos és küzdelmes múltból emel­kedett fel a miniszteri állás fényes és ragyogó magaslatára — sejtettük, hogy az ő sokszor kikezdett reputátióján át fog az ellenség rést keresni, hogy feljuthasson a koalíció várfalára. T Á R C Z A. A koldus. Zimankós hidegben, Dermesztő nagy fagyban, Didereg egy öreg Rongyos foszlányokban. Fájdalom az arczán, Bánat a lelkében, Elfojtott panaszok Ezre a szivében. Szabadság bajnoka Koldus lett belőled, Dicső harczaidért lm ez a te béred ? Átkozott a golyó, Mely karodat vitte, Mért nem hatolt inkább Lángoló szivedbe. Nem volnál szánalmas Alakja e kornak, Melyben a koldusnak Fillért alig szórnak. Nem bántaná lelked Fájdalom, epedés, Nem csavarna könnyűt Szemedből kesergés. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 knrona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-a» Egyes szám ára ‘40 tillér Polónyit sokszor vádolták mindenféle gya­nús és szennyes ügygyei s előre lehetett látni, hogy az ő személye lesz a kiszemelt gyönge pont, a mely ellen a sertelt aspiratiok és a bukott hatalmasok az összes faltörő kosokat mozgósítani fogják. A baljóslat ime bevált. Polónyi miniszter- terségének úgy szólván első pillanatától kezdve fólujultak a vádak, a melyek, mint valami vér­fertőző sebek, soha teljesen és tökéletesen nem orvosolhatók. A régi és időről-időre elnémult és elhallgatott vádakhoz újak járultak s a jó Isten a megmondhatója, hogy az eddigiek után még milyenek fognak következni. Mert az ellenség ádáz és könyörtelen. — Mindent ki fog kaparni s ha bizonyítékokat nem szolgáltat, teremteni fog oly látszatokat, a melyek ép oly rettenetesek, mint maga a bi­zonyosság. Másrészt azonban legyünk tisztában azzal, hogy a támadás ugyan Polónyira, de nem fő­képen Polónyi ellen irányul. Nem rég egyik fővárosi napilap fölhívta a figyelmet arra, hogy a koalitióval szemben, a mely az ország kor­mányzására vállalkozott, szervezkedett egy e 1- len koalitió, a mely az uj rend fölrobbantá­sára törekszik. A fővárosban az ellen koalitió politikai exponense, a nemrég alakult községi demok­rata párt, a mely a választáson győzelemhez és hatalomhoz jutva, elég erősnek tartja ma­gát arra, hogy megkezdje a hadjáratot a koaliczió ellen. Ez az első roham a koaliczió igazságügy-miniszterét akarja megdönteni, hogy ezzel megingatván a koalitió hadállását, azu­tán a többi oszlop ellen irányíthassa táma­dásait. így is tehát ellehet mondani azt, a mi a vádaskodásra nézve előrelátható, hogy — foly­tatása következik. Az okos tanács tehát fölötte nehéz. Bár­hogy dől is el a Polónyi sorsa, az ő aktáit Nem nyújtanád aszott Kezed ember elé, Hogy panaszos fillért Könyörögjél belé. Ajkad sem mondaná Amit imént mondott: „Adjatok-adjatok Amit Isten adott!“ Kunéryné Áros Erzsi. Fogadjunk. Irta : Kóbor Tamás. Kondor Zsófi kisasszony világéletében nem látott lábon álló vetést, mely tönkrement a rossz termés miatt. A Schvvarcz Jakab gabonaüzletében volt alkal­mazása és Schwarcz Jakab tönkrement, mivel baisse-re spekulált. Kedves kisasszony, szólt a főnök, mikor az utolsó havipénzt remegő kezébe nyomta, nagyon sajnálom, hogy önt is éri az én szerencsétlenségem. De remélem, nem sok idő múlva megváltozik a helyzet és akkor gondolni fogok önre. Addig is, ha szüksége van vala­mire, ha csak jó tanácsra is, forduljon hozzám. Te­kintsen legjobb barátjának. A kisasszony megindultan köszönte meg e szives szavakat, mert Schwarcz ur valóban jó ember volt. Sajnálta ő is szegényt. A baj különben nem is olyan nagy. Négy esz­tendőről szóló bizonyítványa a legkitűnőbb ajánlólevél; majd csak találkozik valami jó állomás. A Schwarcz irodájában jóformán megismerkedett az egész üzleti világgal s hatalmas czégek fejei nem egy hizelgő-bókot mondtak az írására, meg a gyors-számolására. Sőt em­Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza. Hirdetések ás előfizetési dijak a kiadóhivatalba (Nagykároly, Jókai utcza 2. sz.) küldendők. hamarosan lezárni nem lehet, mert a koalitió aktái vannak csatolva hozzájuk. De kettőt mondhatunk. Az egyik az, hogy feltétlen világosságot kell deríteni. Ez az igaz­ságnak és a közerkölcsnek, de a koalitiónak is legtöbb érdeke. A másik az, hogy ne örül­jön az ellenkoalitió esetleges sikerének. A bukott rendszert az ő köréből származó vádaskodás — oly dologban, a melyben a vá- daskodók is ludasok — feltámasztja ugyan sírjából, de csak azért, hogy; az erkölcsi köz­érzés mégjobban elföldelje. És a koalitiót ezek a támadások — még ha Polónyi elesnék is — nem gyöngíteni, hanem erősíteni fogják. Meg­szilárdítják összetartását es megaczélozzák energiáját. — Polónyi—Halmos-ügy. Az igazságügyi költségvetés tárgyalásait tegnap 19-én kezdte meg a kepviselőház. Tárgyalás előtt Polónyi Géza igazságügyminiszter hosszasabban tette szóvá az ellene emelt vádakat. Egyben beje­lentette, hogy Halmos volt budapesti polgár- mester ellen, a miniszter-tanács határozata alap­ján ma megteszi a bíróságnál feljelentését. — Uj jegyzöségek szervezése A belügy­miniszter 126085—1906. számú rendeletével Szatmárvármegyo területén alábbi uj jegyző- ségek rendszeresitésehez járult hozzá. Penészlek, Vezend, Szatmár-Zsadány, Opályi, Czégény, Kömörő, Tiszakóród, Sályi, Borhid, Farkasaszó és Giródtótfalu. Utasítja a belügyminiszter a vármegyei alispánt, hogy ezen uj jegyzőségekre haladéktalanul írja ki a pályázatot úgy, hogy azokra a választások még e hó 20—26 között megtartassanak s az újonnan megválasztott jegyzők működésűket február hó l-ével meg­kezdhessék. — A magyar és osztrák miniszterek titkos taná­csosi rangja. Bécsben sokat beszélnek utóbbi időben arról, miért késik a magyar és osztrák minis .erek titkos tanácsosi kinevezése. Ismeretes, hogy a Beck- minisztérium junius elseje óta van hivatalban s lékszik, hogy a Brust-czég fiatal beltagja egy napon, mikor két perez alatt megcsinálta az arbitrage-t orosz búzára Rohoschach-ba, összecsapta a kezét és fölkiál­tott : — Kisasszony, bármikor, ha az én irodámba be akar állni, húsz forinttal többet fizetek, mint Schwarcz ur. •— Akkor nevetett, nem is igen bízott ebben a szép szóban, de most eszébe jutott. Egyébképen is van még segítség. Van nekik egy kis kávémérésük a Józsefvárosban, az egész dohány­gyár onnan ebédel. Ha épen kell, szegényesen meglehet abból is élni. Az orvosnövendék öcscsének is van-, nehány leczke- órája, ha megszorulnak, majd csak segít az is. Külön­ben is rögtön megy uj állomás után nézni, bizony so­kért nem adná, ha aggódó anyja elé léphetne e hírrel: Már van állomásom. Neki is indult nyomban a - Brust-iroda felé. Egy félóráig várakoznia kellett a rostélyok előtt, melyek mögött néhány ember görnyedezett. Irigykedve nézte őket: ezeknek van állomásuk. A szive összeszo­rult, olyan egészen máskép érezte magát most, mint máskor. Mégis csak nyomorúságos érzés az, kenyér nélkül lenni és máskép néz az ember felebarátjára, ha kérni akar tőle valamit, mint mikor nem szorult rá. Végre beléphet a belső szobába. A fiatal Brust ur, amint ránézett, menten lekapta róla a szemét, s úgyszólván elbújt a levelekben. Az öreg Brust pedig, egy tánezoló, ideges ember, rárivalt. Jónapot, mivel szolgálhatok? Zsófi összeszedte magát és az elfogulatlan hangon, melyen az üzletben beszélni szokott, akarta előadni kérését, de a hangja alázatosra hanyatlott s keresnie kellett a szavakat. Az öreg ur alig, hogy megértette, szinte dühösen támadt rá : Hogyne, még csak az kellene! Schwarcz Jakab­nál volt? A gazember berántott és most még magát küldi a nyakamra?

Next

/
Thumbnails
Contents