Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-11 / 18. szám
s z — A Nagykárolyi Oltáregyesület ma vasárnap délután 6 órakor a Polgári Olvasókör nagytermében felolvasó-estét tart a következő műsorral: I. Várady- Erney: Ilóra. Melodráma. Szavalja Bakó Bálintné, zongorán kiséri Feifer Erzsiké. 2 Előadás. Tartja Tóth József szentszéki ülnök. 3. Magyar nóták. Zongorán játszsza dr. Böszörményi Emil. 4. Monolog. Előadja Tóth Miczi. 5. Pompéji és a római élet. Az Uránia darabja. Vetített képekkel. Beléptidij 1 korona. — A vármegyei székház építési bizottsága folyó hó 3-án ülést tartott, melynek folyamán Scholtz Gyula kir. műszaki-tanácsos felülvizsgálati eredményét adta elő. Részletesen ismertetvén az eljárást, végeredmény gyanánt jelzi, hogy Müller Miksa és Antal társvállalkozó czég végszámláját mintegy 18000 koronával redukálta. A kivitel során az egyes munkanemeknél előállott több-kevesebb munkák ismertetése és indokolása után megállapittatott, hogy a villamos-világítás berendezésére előirányzott 25000 koronában a kiviteli összeg teljes fedezetet talál, a mennyiben még némi megtakarítás állott elő, azonban az építkezéssel kapcsolatos összes munkálatok és költségek a rendelkezésre állott összeggel szemben eddig kerek összegben mintegy 25000 korona hiányt mutatnak. Ezen körülmény az építési bizottság 1905. évi október hó 7-ik napján tartott ülésében már tárgyaltatott, s most a bizottság akként határozott, hogy tekintettel arra, miszerint akkor, midőn a belügyminiszter 1904. évi április hó 18-án kelt rendeletével a 10,000 koronás segélyt megajánlotta, sem a villamos-világitás berendezéséről, sem pedig a nagyterem különleges rendszerű menyezetéről szó nem volt, a mit pedig éppen a belügyminiszter rendelt el, a fent jelzett többlet-kiadás pedig a főispáni lakás villamos-világítási berendezése és a nagyterem drága menyezetéből állott elő: a bizottság felkérte Majos Károly alispán-helyettes helyettesített tőjegyzőt, hogy a jelzett hiány fedezetére nézve a belügyminiszterhez további 25000 korona államsegély nyújtása iránt felterjesztést tegyen. — Ezzel az ülés véget ért. — Nyugalomba vonulás. Dr. Serly Gusztáv vármegyei tiszti főorvos e héten adta be nyugdíjjaztatása iránti kérvényét. — Követendő példa. E zavart, válságos időben a beszéd, a szó elvesztette már erkölcsi súlyát, mert a ma rendesen más magyarázatot ad a tegnapi szónak, de a tényeknek legalább egy része világosan beszél, más magyarázatot nem tűr. Megengedhető tehát nekünk, ha egyes apró tényekre nagy súlyt fektetünk s észreveszünk oly dolgokat is, melyek más időkben elkerülték volna figyelmünket. A nemzeti ellenállás politikáját bizonyos határig mi nem ítéljük el, de hogy ez az ellenállás odáig fajuljon, hogy egyes egyéneknek exisz- tentiáját vagy jövőjét tegye semmivé, támadja meg, nem tartjuk helyes gondolatnak, mert a hazaszeretet áldozatot, önfeláldozást csak kivételesen kíván s lényegében azonos az emberi önző természet más szeretet fogalmaival. A tisztviselők feláldozását ép ofy szükségtelen dolognak tartjuk, mint ilyennek tartjuk azt, ha egyes fiatalemberek a magok jövőjének megzavarását nem akarnák elkerülni a katonai szolgálat rendes időben való teljesítése által. Ezen eljárás a viszonyok helyes megítéléséről tesz bizonyságot s mindenesetre jól esik nekünk konstatálni, hogy bár Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás a vármegyei nemzeti ellenállás egyik legerősebb bajnoka, áld sem adót, sem ujonczot nem ad, aki a tisztviselők sorsának eldöntésében oly vezérszerepet játszott, a katonai szolgálatnak önkéntesi módon való leszolgálását nem tartotta hazafiatlan ténynek s fiát, kölesei Kende Györgyöt 1884. önkéntesi sz. alatt 1905. deczember 6-án sor alá állította, a mikor is nevezett a 14. sz. huszárezredbe be is soroz- tatott. Ez is egy példája annak, hogy lehet valaki hazafi és mégis bölcsen és okosan járhat el ott, ahol saját egyéni vagy családi viszonylataiban semmi által sem zavartatva, csak saját józan felfogása szerint jár el. (Beküldetett.) — Tanítónői kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Oroszné Mono Anna nagyecsedi állami iskolai segédtanitónőt rendes tanítónővé nevezte ki. — A helybeli régi kaszinó-egyesület választmánya múlt szombaton tartott ülésében jóváhagyta a kaszinó épületének eladására vomatkozólag N. Szabó Antal kir. közjegyzővel kötött szerződést, mely szerint az 37,000 koronáért megy Szabó Antal tulajdonába. Egy bizottságot küldött ki továbbá, melynek feladatává tétetett, hogy folyó évi november hó 1 -tői kezdve, mindőn az egyesület mostani helyiségéből kiköltözik, megfelelő helyiség bérléséről gonkoskodjék. — Elhunyt aljárásbiró. Elbel Béla kir. aljárásbiró tegnapelőtt meghalt. A fiatalon elhunyt albiró, ki rövid pár év előtt még vidám kedélylyel vett részt a nagykárolyi tásraság mulatságaiban, hosszas, sorvasztó betegséget kapott, mig most azután a halál véget vetett szenvedéseinek. Az elhunyt albiróban ismerősei kedves, kellemes modorú jó barátot, a bírói kar pedig szakképzett, munkás, kötelességtudó tisztviselőt vesztett. Temetése tegnap ment végbe, melyen a gyászoló családon kívül az elhunyt tiszttársai, jóbarálai és tisztelői igen nagy számmal jelentek meg. Ravatalát a kegyeletnek számos koszorúja fedte. Béke poraira! A gyászoló család következő jelentést adta ki: Elbel Béláné szül. Balás Ilona mint neje úgy a maga mint az elhunyt édes apja : Dr. Elbel Károly és testvérei: Georgine férjezett Mojzer Lászlóné, Tibor és Ilonka ; továbbá az elhunyt anyósa: özv. Balás Ignáczné szül. Elek Vilma s az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelenti forrón szeretett férjének, a legjobb gyermek, testvér, vő és rokonnak Elbel Béla kir. aljárásbirónak életének 31-ik, boldog házasságának 2-ik évében folyó évi márezius hó 9-én reggeli 5 órakor hosszas szenvedés után bekövetkezett korai elhunytét. A drága halott temetése folyó hó 10-én szombaton délután 4 órakor fog Nagykárolyban a Petőfi-utcza 53. sz. háznál megtartatni. A gyászisteni tisztelet a nagykárolyi róm. kath. plébánia templomban ATMARMEGYEI KÖZLÖNY fog folyó hó 11-én reggel 9 órakor megtartatni. A drága halott nyugodjék békével! — Közgyűlés. A „Nagykárolyi Protestáns Társaskör* 1905. évi rendes közgyűlését folyó 1906. évi márezius hó 11-én délután 3 órakor tartja meg saját helyiségében. — A közgyűlés tárgyai : 1. Az igazgatóválasztmány évi jelentése s a kör pénztárosának a felmentvény megadása. 2. Az évi költségvetés megállapítása. 3. Alapszabályok 11. §. f) pontja szerint beadott indítványok tárgyalása. 4. Használt hírlapok eladása. 5. Az alapszabályok 13. §-a értelmében a tisztikar és igazgató-választmány V3-ad részbeni megválasztása. — Ha a közgyűlés a fenti napon megtartható nem lenne, úgy az folyó év márezius hó 25-én délután 3 órakor fog megtartatni. — A Zoltán féle csukamájolaj azért örvend oly nagy elterjedésnek, mert- tápereje igen nagy s a gyermekek valamint felnőttek szívesen veszik be. Páratlan szer különböző gyermekbetegségek elhárítására, mert a gyermekek erejét és ellentálló képességét növeli. Üvegje 2 korona a gyógyszertárakban. — A Magyar-Király kávéházban ma vasárnap Fátyol Józsi zenekarának közreműködése mellett nagy zeneestély lessz ingyen tombolával egybekötve. — A Nagykárolyi Kath. Legónyegyesület felolvasóestéje kitünően sikerült. Tűzzel és lelkesedéssel szavalta el Kuuk Jenő Takács Gedeon „Pro Deo et patria“ czimü költeményét, Gerendási Endre pedig Csengey Gusztáv „A fogoly lengyel“-jét adta elő, szintén nagy tetszést aratva ; Görög Mariska k. a. pedig Reviczky Gyula meghaló költeményének (Az én imakönyvem) meleg átérzéssel és fájdalmas lemondással való előadásával nyerte meg a közönség rokonszenvét. Varjas Endre a munkáról, annak nemesitő voltáról tartott magvas, gondolatokban gazdag, igazán népszerű és tanulságos előadást. Horváth Jenő szent Péternek élettörténetét beszélte el novellisztikus formában. Ezen estét ezentúl kéthetenkint követi a többi. A legközelebbi márezius 18 án lesz, amelyre most felhívjuk a gyönyörködve tanulni vágyó közönség érdeklődését. — Magyarország hires természetes gyógyható anyagairól, miért költenék tehát pénzünket kétes értékű külföldi gyógyszerekre és fürdőkre, mikor a törvényesen védett, székhelyhavasi ..Indaszesz“ jó hatását csuz, reuma, fejfájás, influenza, nátha és mindennemű meghűlésből származó bajok ellen a legelőkelőbb orvosok és személyiségek elismerték és külföldön is használják. Kapható 2 és 1 koronás üvegekben mindenütt. Készíti Balázsovich Sándor gyógyszerész, Sepsiszentgvörgv 154. szám. — Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület évi rendes tavaszi közgyűlését f. évi márezius hó 21-én délelőtt 1 orakor tarja Szatmáron a városháza nagy termében, melyre az Egyesület összes tagjait meghívom. Szatmár 1906. márezius hó 8-án. Domahidy Sándor elnök. Tárgyak : 1. Elnök megnyitója. 2. Jegyzőkönyvhitelesitő 2 tag kinevezése. 3. Az igazgató választmány jelentése az 1905. évi működésről. 4. Az 1905. évi számadások jóváhagyása s a szokásos felmentvény megadása. 5. Az 1906. évi működési tervezet megállapítása 6. Az 1906. évi költségelőirányzat megállapítása. 7. Gazdasági tudósítói szervet megalakítása. 8. Rázsó Imre magyaróvári m. kir. gazd. akad. tanár előadása a műtrágyázásról. 9. Esetleges indítványok. — Modern gyógyszerészet egy nagyon finom készítménye kapható végre Magyarország minden gyógyszertárában is. — Ezen készítmény a Seott — Emulsió, mely csukamájolajból készül, mész — és nátronhypophospit hozzáadásával. Minden betegségnél, melynél eddig a csukamájolaj javalva volt, sokkal hatásosabban alkalmazható a Scott-Emulsió, mivel az könnyen emészthető és kellemetlen utóize nincsen. — Hirdetmény. Minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbben azonban már- czius hó végéig a belsőségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben levő fáit és bokrait a kártékony hernyóktól, illetve hernyófószektől és lepketojásoktól megtisztítani s az összegyűjtött hernyókat, hernyófészkeket és hernyótojásokat elégetni. A később mutatkozó kártékony hernyók, valamint a cserebogarak tömeges megjelenésük alkalmával is megfelelő módon pusztitandók. Ki a kártékony állatokat és növényeket a meghatározott időben irtani elmulasztja, helyette az irtást a hatóság a mulasztó költségére fogja végeztetni. Nagykároly. 1906. márezius 7. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. Tarka krónika. (Jakab. — Az eltartott gyermek. — „Mindnyájunknak el kell menni.* A kis elménczkedők 1) A koaliczió subája alá rejtőző néppárti elménezség nagy szellemi erőfeszítéssel kisütötte legjobb viczczét: a főispánt ezentúl csak Jakabnak fogjuk nevezni 1 Történt ez pár héttel ezelőtt. Azt hitte egynémely jóhiszemű olvasó, hogy ez a sületlenség csak múló ész — bicsaklás. Nem ! — A kitűnő viczcz állandó maradt. Nagyon tetszhetett a vezénylő kis óriásoknak, — vagy ami valószínűbb: ennél szellemesebbet képtelenek voltak ez ideig kitalálni. Váltig törjük a fejünket, mi itta viczcz, mi ebben a viczczben a találó és főleg mi a bántó ? — Azért — mondjuk, hogy „bántó“ mert a legvakmerőbb optimista sem tételezheti fel, hogy azok az urak hizelgő elnevezést akartak volna adni Nagy Lászlónak. A zseniális ötletként szereplő „Jakabéban kétféle rejtett ezélzás lehet: „zsidó“ és „szocziálista“. Vagy ezzel, vagy azzal akarják — pardon ! — vélik kissebbiteni Nagy Lászlót. Vámfalvi Jónás szerint „zsidónak születni pech, de nem szégyen!“ — Ezek szerint az urak szerint ügylátszik nemcsak zsidónak, de még felekezetektől i eltekintő, felvilágosodott, intelligens embernek lenni is megbocsáthatlan gyalázat. Legalább erre vall az, hogy ádázán gyűlölt, általuk megközelíthetetlen ellenségüket, a szerény de erősen zsidó „Jakab“ névvel óhajtják megbélyegezni. Nagy László, ki ismerősei révén értesülve van a lesújtó elnevezésről, (— mert annyi jóizlése van, hogy a kis óriások közlönyét nem veszi kezébe ! —) szívesen vállalja a „Jakab“-ot. Nem kereste, de ha már ráruházták, isten úgyse nem szégyenli. Bátran szólíthatja bárki Jakabnak, nem lesz bántódása. De az Isten szerelmére azt ne mondja valaki a szemébe : „Te Dezső! mert annak a testi épségéről nem állunk jót egy per- czig sem. A másik árnyalat: szocziálista. Hát bizony ez szégyen. Szégyen különösen azok előtt, kik nem emelkedtek még arra a magaslatra, melyről átláthatnák, hogy ma már minden eszes, gondolkozó embernek szükségszerűen foglalkozni kell a jövő problémájával, a szocziálizmussal. Szégyen azok előtt, kik vissza- kivánva az istenítéletek és boszorkányperek korát, félve takarják el szemüket az emberi egyenlőség, humanizmus kelő napjának aranysugarai elől. Ezzel körülbelül letárgyaltuk egy zseniális elme legszebb termékét. Még egyet 1 Nem jó lesz azzal a „Jakabbal“ N csufolódni, akadhat még az elménczkedők között olyan, ki majdan szoros felügyelete alá kerül egy ilyen furcsa nevű urnák : Frim Jakabnak. * * + A róm. kath. egyházközség gyűlésében id. Vetzák Ede ur kijelentette, hogy Eduska fiára nem lehet egyházi adót kivetni, mert a szegény gyermeket ez időszerint még ő tartja el. Óh, óh ! — Hogy mennyire nem tréfa a fenti dolog, mutatja koalicziós és felekezeti jellegű tudósitónk Liphi sajátkezű levele, mely szól a következőképen : Thekintettes Redakter ór! — O Vetzák oreság oz o bankhdirektar soha soha se nem hozudott, nein, lügen dass khann er nicht. Eztet mandak én, o Liphi, mert Liphi mindent thodja. Mikur a khatolis Zitzung a phapájénak a fiájára a fiathal Daktherleben Vetzákra ki akharta vetni a római Rebbestener, o bankhdirektar, a vén Edusleben röghtün hat gemacht e groiszartige Lamentháczion, hodj Edus jerök nem thodja főzetni, mer ü a phapája tarthja az ártatlant, zoi zoll er gezünd zein. Nü — und vas gloóben sie thekintettes redakther ór, hat er nicht Recht gehabt? — Másnaph a bankba aztat mandja nekem a bankdirektar: Láthod Liphi, hodj én thartok a fiamat! Eredj, vüdd el neki eztetet a harmincz válthút, és eztetet a thiz khütelezvén, ü fogja majd bephürülni, und er wird einzakkn e cshomó khültség. Bei Gatt e güts thateleben ! Grüne Gale zoll ihn fresszn, und Sthaauer zolin ihm im Booch waxn ! — Liphi, kukuruez s. k. (Talán „ku- rucz ?“ — szerk.) * * * Ha négy busmagyar elérkezik a nyolczadik literhez, ha az egyetemen valamelyik tanár leszamarazza a lelkes ifjúságot, ha a csendőrszuronyok elől nagy fene nekirohanás után vitézi visszavonulást kell rendezni : felharsan valamelyik nemzeti dal. Hogy melyik, az mellékes, amelyik előbb eszükbe jut. De soha stylszerübben nem alkalmazták a Kossuth nótát, mint mikor a 3 aljegyző és egy gyakornok, mint véttanu- jelölt kísértetett kifelé a megyeházából. Benne rezgett a dalban az a fájó érzés, hogy akarva nem akarva •: (,,M indnyájunknak el kell menn i“. * * * A koalicziós közlöny elkobzott számaiból egy kettő mégis kiszivárgott. Ebből olvastuk, hogy „a főispán egy Horilla, vagy Gorilla nevű egyénnek ir, ki valamelyik elcsapott tisztviselőt lesz hivatva helyettesíteni“. Ez az elmés „Horilla-Gorilla“ hir egy óriási baklövés. A főispán egyszerűen sportezikkekért irt Huzella budapesti nagykereskedőnek, — amiből a kis koalicziós Gorillát és uj tisztviselőt csinált. Mondják meg odaát az illető tudósitónak, hogy ügyesebben spicliskedjék, mert igy csak felsülésekbe kergeti az amúgy is szörnyen szavahihető lapocskát. Felelős szerkesztő: STERNBERG OTTÓ. Főmunkatárs: RÓNAY LÁSZLÓ. Laptulajdonos :RÓTH KÁROLY. hogy egy olyan szer, amely a szervezetet uj erőforrásokhoz jutattja, azt képessé teszi arra, hogy fenye- getőleg fellépő betegségeknek hathatósan ellent tudjon állani. Ezt legkönnyebben a SCOTT-féle EMULSIÓ használata által érhetjük el. A SCOTT-féle EMULSIÓ jó izü és könynyen emészthető készítmény, mely legfinomabb gyógycsukamájolajból készül mész és nátron hypohposhitok hozzáadásával. A csukamájolaj az egészséges, izmos hús képződését előmozdítja, mig a hypophosphitok az idegeket edzik és az életerőt fokozzák. A SCOTT-féle Emulsió valódiságának jele a „hátán nagy csukát vivő halász“ védjegy. A SCOTT-féle EMULSIÓ kapható minden gyógyszertárban. Ezen lapra való hivatkozásnál és 7 5 fillér , levélbélyeg beküldése ellenében I minta üveggel bérmentve szolgál: Dr. BUDAI EMIL „Városi gyógyszertára“ BUDAPEST, IV., Váczi-utcza 34/60. Egy eredeti üveg árai 2 K 50 /.
