Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-25 / 14. szám

Nagykároly, 1906. február 25. vásárnap. szám. XXXII. évfolyam. —---------7s\sJ& ■ 90 6 U 29 FÜGGETLEN POLITIKAI LAP. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendendők: 2Vagykárolyban, Jókai-utcza 2. sz. Megvirrad még valaha . . . A bevégzett tényeken nem lehet változ­tatni. A legújabb bevégzett tény pedig az, hogy I. Ferencz József Őfelsége, Magyarország apos­toli királya föloszlatta az országgyűlést és ezzel megszűntek az 1905. január 26 iki válasz­tások alkalmával szerzett képviselői man­dátumok. A legdíszesebb mandátumok, amelyekhez foghatókat magyar országgyűlési képviselők eddigelé nem kaptak. A díszt a politikai erkölcsök tisztaságából merítették. Tisza István grófnak a maga fanatikus szubjektív igazságába vetett hite hajótörést szenvedett azon az izzó gyűlöleten, a melyet a régi kormánypárti uralommal szemben táplált a választó polgárság. A kormánypárt, amely előbb még mint legyőzhetetlen óriás czinikus nyugalommal gúnyolódott a Zoltánok radikálizmusával, törpe kisebbséggé zsugorodott a tiszta választások jelszava alatt harczoló ellenzék súlyos csapásai alatt. Az uj országgyűlés képén ott ragyogott a nemzeti Magyarország életrekelésének csal­hatatlan bizonyossága. A mikor pedig a kép­viselőház megalakulásakor az elnöki székbe Justh Gyulát, a radikális 48-as képviselőt ültette, úgy látszott, mintha a magyar fajnak nemcsak törvényes supremácziája a népmilliók vegyes nemzetiségű Összetételével szemben, hanem hatalmi ereje az egyoldalú osztrák ér­dekek szolgálatát támogató bécsi politika elle­nében is döntő diadalhoz jutott volna. Fájdalom, ez a látszat csak látszat maradt. Valósággá alakulhatott volna, ha a diadal mámora vezérlő politikusainkat el nem kábítja, tisztánlátásuktól meg nem fosztja őket és a gyakorlati politika észszerüségének szemmel- tartása helyett a történeti illúziók hajszolásába nem sodortatják magukat. Fájdalmas érzések nélkül lehetetlenség a nemzet rettenetes csalódásai fölött elmélkedni. Kossuth Ferencz és társai történeti ese­ményeket érleltek a nemzet életeben s amire minden hazafinak irtózattal kell gondolnia, azt ők valóságos gyermekes naivsággal készítették elő: a történeti események megoldásához nem tudták megnyerni a népnek millióit s mikor a válságot meg kellett volna oldani, a népmilliók erejének hiánya miatt egy millió manlicher erejének szolgáltatták ki a magyar alkotmányt. A dinasztiához és Ausztriához való viszo­nyunk történeti kényszerűségében rejlő nemzeti elkeseredés tarthatja csak féken a népiteletet azokkal szemben, akik a legjobbat akarva, a világhistória legnagyobb politikai tévedését követtek el akkor, amikor csak erőhatalmi összeütközéssel megoldható kérdéseket állítottak élére a nemzet gyöngeségének hirdetése mellett. Miért rekrimináljunk? Miért zavarjuk a polgárság szomorúságának bensősegét igazságok hangoztatásával? Miért előzzük meg ismét az idők méhében fokozatosan érlelődő események születését, amikor a rohamosan egymásra hal­ELÖFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-íes Egyes szám ára 20 fillér. *=­mozódó tapasztalások előbb-utóbb fölvilágo­sítják az elméket és a polgári öntudat maga fog elmenekülni a lehetőségek politikájához? De bármennyire akarjuk is kerülni a ka­tasztrófa előzményeinek oki és okozati kimu­tatását, azt az egyet konstatálnunk kell, hogy akik ebben a csatában a nemzet legyőzetését akarják láttatni, azok rossz szolgálatot tesznek a nemzet ügyének és nem is hirdetnek igaz­ságot. A csatát néhány vezető politikus vesztette el s a bukás csakis az ő rossz, eltévesztett politikájukat érte. Az örökkön örökké hirdetett nemzeti aka­rat egységességéről csak akkor lehetett volna beszélni, ha ez az akarat önként, szabadon, nem pedig oligarkikus zsarnokság példátlan terrorizmusa alatt képződik ki. És bármilyen különösnek látszik is, úgy igaz, hogy a szabadulást a vezérekre nézve az tette le­hetetlenné, hogy a királynak szánt terrorizmus hatása alá ők kerültek. De még talán menekülhettek volna, ha velük van a nép. A nép föloldhattn volna őket a felelősség alól, amikor hétről-hétre, napról- napra látta a válságból való kibontakozás űrügye alatt folytatott leszerelési kísérleteket. A kínos vergődés láttára megesett az em­berek szive, de a tömegek nem mozdultak, — mert a tömegek egyetlen pillanatig sem tudták megérteni, miért kellett a létező alkotmány nem létezését napfényre deríteni, csak azért, mert a király a maga vitatott jogainak meg- védelmezéséhez több erővel rendelkezik, mint a nemzet, azoknak az érdekeknek megvalósí­tásához pedig, amelyek a népmilliók szocziális érdekeit jelentik, a király sietett segítségül ha­talmának és erejének teljes összeségével. És a népmilliók gyanakodtak is. Mágnások állottak a nemzeti ügy élére. Kossuth Lajos pedig 1893-ban a magyar mágnásoknak és főpapoknak a budai honvéd­emlékkel szemben tanúsított kegyeletien ma- guktartása alkalmával fóljegyezte, hogy a nép az ilyen vétségeket nem felejti el. Hogy azok a főpapok és mágnások, akik a nemzeti kegyelethez a hozzájárulást tünte­tőleg megtagadták, saját osztályuk érdekében nagy ostobaságot követtek el — több mint bi­zonyos irta Kossuth Lajos. „Nagyon szívós a nép emlékezete, hall­gat, de nem felejt s a nemfeledés hagyomá- nyilag nemzedékről nemzedékre száll; tessék vagy ne tessék akárkinek is a világon, az em béri dolgok sorja hozza magával, hogy a vál­ságok órája, mint a hajnal az éj után el nem marad, pedig azt is ezer évek krónikája bizo­nyítja, hogy mikor a válság órája üt, a nép csinálja a történelmet.“ Nos hát mégis ütött a válság órája. És a nép csinálja a történelmet. Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferencz mág­násokkal szövetkezett, hogy nemzeti politika orvé alatt szolgálatot tegyen a nepmilliók zsír­ján élősködő mágnások, főpapok, nagybirtoko­sok tarthatatlan osztályuralmi politikájának. És a nép megcsinálta a történelmet. Hall­gatásával megoldotta a válságot. Elbuktatta az Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza. Hirdetések és előfizetési dijak a kiadóhivatalba (Nagykároly, Jókai-utcza 2. sz.) küldendők. osztályuralmi parlamentet, mert amint Kossuth Lajos följegyezte, a nép nem felejt s mert nem felejt, nem is fog hinni abban a nemzeti küz­delemben, amelyet a nép örök ellenségei a sa­ját külön világuk romjainak megmentése ér­dekében folytattak. A nemzeti szerencsétlenségnek ez az egyik tanulsága. A másik pedig az, hogy a koaliczió nem tudta I. Ferencz József királyt a trónról való lemondásra kényszeríteni, ellenben a király megtudta szüntetni a koaliczió uralmát. A nemzet ezért élni fog tovább, dicsőség­gel, anyagi és erkölcsi erőben meggyarapodva. Teátrális jelenetek rendezésével nem lehet a históriai fejlődés útját bevágni. Uj korszakok hajnala dereng felénk. Meg­virrad meg valaha. A nép éhes. A hajnal fölkelő napja a nép kenyerének kalászait érleli. Megsemmisítés. Kristóffy József belügy­miniszter tegnap érkezett 11822—1906. számú rendeletével a múlt évi deczember 28-án a vá­rosi tornateremben tartott közgyűlési színjáté­kot megsemmisítette és az azon hozott összes határozatokat semmisnek nyilvánította. Indo­kul felhozza, hogy rendkívüli közgyűlést csak a főispán hívhat egybe és a törvénytelenül egybehívott közgyűlés nem is a vármegye székházán, hanem egy arra a czélra nem szol­gálható helyen lett megtartva. A „csak ezt akartam“ czimü komédiának utolsó felvonása is véget ért ezzel az aktussal. — Interwiew. Munkatársunk felkereste Majos Károly miniszteri titkárt, az újonnan behelyettesített főjegyzőt és megkérdezte őt küldetése czéljáról. A belügyminiszter — mondá Majos — és a főispán ur azért helyettesítettek engem a felfüggesztett főjegyző helyébe, mert Szatmár- megyeből egyre érkeztek' a panaszos feljelen­tések a minisztériumba, hogy a vármegyei tisztviselők a rezisztenczia örve alatt a legsür­gősebb természetű ügyeket sem intézik el. így például a kivételes nősülési engedélyeket hónapokig hagyták heverni Íróasztalukon az egyes előadók. Tegnap vettem csak át a hiva­talt, és azóta már vagy húsz paraszt legény keresett fel hivatalomba, ki az apjával, ki a mátkájával, hogy a házasulási engedélyt nekik megadjam. Ezekből már eddig vagy tizenkettőt intéztem el, de sietnem kell, mert két nap múlva itt a böjt, ezek pedig pap nélkül nem házasodnak. Láthatja ebből is, hogy Szatmármegyében a legutóbbi hónapokban nem dolgoztak megfe­lelően a tisztviselők. Ezen az állapoton pedig segíteni kell; akár a jelenlegi hivatalnokok maradnak meg, akár újak jönnek helyökbe, a kötelességük esküjükhöz híven feljebbvalójuk parancsának feltétlenül engedelmeskedni. A közigazgatás ilyetén való elfajulása, mint a milyen jelenleg, a teljes hivatali anarchiára vezetne. Huszthy Zoltán fényképésznek: KosHUtli-iitcza .5-ili számú saját házánál QNET kizárólag e czélra épített gyönyörű szép műterme öltÖzőszobáYal s az álandóan nyitott remekszép képcsarnokkal, teljesen elkészült s úgy a helyi, mint a vidéki n. é. közönség rendelkezésére áll.

Next

/
Thumbnails
Contents